Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-371

174 A nemzetgyűlés 371. ülése 1925. ben ipartelepeket rendezett be, emellett pedig a mezőgazdasági letartóztatottak részére mezőgazdasági terükteketszerzett. Immár többezer holdnyi az a terület, amelyen a letartóztatási intézmények gazdálkodnak, és örömmel számolhatok be arról, hogy ezek a mezőgazdssági üzemek azt a célt, amelynek szolgálatában életrehivattak, meg is valósítják, mert a rabtartási költségek csökkentésével, a rab-ellátás minősítésének fokozásával igen lényeges eredményt értek el. De lényeges ez, az én meggyőződésem szerint, még egyéb szempontokból is, nevezetesen lényegesnek és értékesnek tartom az ilyen foglalkoztatást azért, mert a mezőgazdasági letartóztatott igy belekerül huzamosabb időre egy rendszeresen vitt, rendben tartott gazdasági üzembe, az mint iskola hat reá, úgyhogy kiszabadulva, odahaza az itt tanultakat, az itt elsajátitottakat a maga és a közgazdaság javára fogja értékesiteni. (Helyeslés.) Nehezebb a helyzet az ipartelepek foglalkoztatásánál. Nevezetesen itt mindig a konkurrencia az, amely minket nyom. Nem az árban és áruink értékesítésében nyom, hanem helyesen és jogosan: a külső iparososztály tiltakozik a letartóztatottaknak ilyetén való foglalkoztatása ellen, mert őneki, az adófizetőnek konkurrenciát csinál, miután olcsó termelésével a külső iparral versenyez. Épen azért, mert ezt a felfogást helyesnek tartom, elhatározásom, hogy ezeket az ipari vállalkozásainkat visszafejlesztem. E tekintetben szerződéseink vannak, mert olyan módon adattak ezek az ipartelepek bérbe, hogy egy vállalkozó bizonyos számú ipari munkás foglalkoztatására kötelezte magát. Olyképen akarom és fogom ezt lebonyolitani, hogy ezeknek a szerződéseknek lejárta után ezeket az iparüzemeket restrigáini fogom és a munkát a külső foglalkozásuaknak biztosi lom. Most szabad legyen áttérnem az igazságügyi kormány jogalkotó tevékenységére és jogszabályszerkesztésére. (Hulljuk !) Az igazságügyi kormány jogszabályalkotó tevékenysége több irányú. Nevezetesen a törvényelőkészítő osztály dolgozik kizárólag igazságügyi javaslatokon, dolgozott olyan javaslatokon, amelyeket ugyan az igazságügy mi nisterium készít, de más tárca képvisel és dolgozik olyanokon, amelyeket más tárca készit az igazságügyministerium törvényelőkészítő osztályának segitségével. A már elkészültek tekintetében rá akarok mutatni a beterjesztett és részben bizottságilag is letárgyalt jaA^aslatokra. Itt különösen a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról szóló javaslatról és a büntetőnovella-javaslatról kívánok megemlékezni. Miután ezek novelláris rendelkezések, ezeknek a törvényeknek érvényét és hatályát én hosszú időre szolgálónak nem tartom. Ezek a pillanatnyi szükség által szült javaslatok és amint megszűnik a szüksége ezeknek az intézkedéseknek, amelyek ebben a két eljárási javaslatban le vannak fektetve, az én meggyőződésem szerint ezeknek a javaslatoknak félretételóvel a régi jogra kell visszatérnünk. A jövend o munka sságot illetőleg legyen szabad beszámoluom arról, hogy előkészítés alatt van a magánjogi törvénykönyv javaslata. Ezzel a nagy munkával ugy áll a helyzet, hogy 1915-ben — amint méltóztatnak emlékezni rá — a képviselőház külön bizottsága ezt a javaslatot már letárgyalta és akkor egy bizonyos szövegben meg is állapodott. 1922-ben az igazságügyi kormány ezt a javaslatot ismét revízió alá vette, mert az 1915. évi javaslat a német birodalmi polgári törvénykönyv nyomán és ahhoz alkalmazkodva készült. Mondom, 1922-ben a törvényelőkészítő osztály ezt a javaslatot ismét munkába vette azért, hogy a mi speciálisan magyar évi február hó 5-én, csütörtökön. életünkhöz hozza közelebb és érvényre juttassa a felső bíróságaink által kialkotott jogszabályokat is. Ez a revíziós munka már befejeztetett. Ez a törvény könyvtervezet már kiadatott a felsőbb bíróságoknak és az illetékes faktoroknak véleményadás végett, a vélemények be is érkeztek, feldolgozás alatt állanak, és én örömmel jelenthetem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy minden kilátás szerint ennek az évnek őszére abban a helyzetben lehetek, hogy ezt a javaslatot a Ház asztalára letehetem és a törvényhozás elé terjeszthetem. (Helyeslés.) Azonkívül munkában van a kereskedelmi törvény módositásáról szóló törvényjavaslat. Amint a pénzügyminister ur ma a kisebb exisztenciák pénzeinek elhelyezése, biztositása érdekében rámutatott, munkában van a korlátolt felelősségű társaságokról szóló javaslat. Munkában van a váltóról szóló javaslat, a hagyatéki eljárás egyszerüsitéséről szóló javaslat, a sajtótörvény módosítása, azonkivül a lényegesebb, más ministeriumokba tartozó dolgok tekintetében elkészült az igazságügyministeriumban a pénztartozások átértékeléséről szóló javaslat, vagyis a valorizáció, a felsőházról szóló javaslat és a képviselőházi választásokról szóló biráskodás, azonkivül —• nagyobb munkaképen — munkában van a rég óhajtott katonai büntetőtörvénykönyv előkészítése. Ezzel lényegében beszámoltam az igazságügy mai állásáról. Beszámoltam azokról az irányokról és szándékokról, amelyek az igazságügyi kormányt a jövendőben vezérelni fogják. Én ugy érzem és ugy vagyok meggyőződve, hogy amit a jelenben az elmúlt zavaros idők után konszolidáció tekintetében tehettünk, azt becsületes törekvéssel és jószándékkal megtettük. A jövőt illetőleg kilátásba helyezhetem azt, hogy 3Z ti kiváló tisztviselői kar, amely az igazságügyi ministeriumban működik, a maga feladatát és kötelességét mindig teljes odaadással, hazaszeretettel és képességgel fogja teljesíteni. Kérem az igen t. Nemzetgyűléstől, méltóztassék ezt az előadó ur minősítése szerint is nem túlságosan dotált költségvetést elfogadni. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Bodó János jegyző: Wolff Károly. Wolff Károly: T. Nemzetgyűlés ! Amikor az igazságügyi tárca költségvetését tárgyaljuk, a csonka ország területén élő birák és ügyészek egy pillanatra leteszik a tollúkat és idefigyelnek a nemzetgyűlésben történtekre, hogy az itt történtekből merítsenek tnvábbi terhes feladatuk teljesítésére reményt és erőt, szomorú viszonyaik közepette. Én, mint ennek a magyar birói karnak egyik tagja, a lehető legnagyobb örömmel hallottam azokat az objektív alapon előadott, meleg elismerő szavakat, amelyeket az igazságügyminister ur mondott az imént nagystílű expozéjában és amelyeket az előadói székből is hallottunk az igazságügyi tárca ismertetésének bevezetésénél. Mindnyájan meg vagyunk győződve arról, hogy az igazságügyminister ur, mint a birói kar véréből való vér, a legmelegebbéi! támogatja és pártolja a birói kar jogos és törvényes érdekeit és meg vagyok győződve erről a jövőben is. Méltóztassék azonban megengedni, hogy pár uj reflexiót a kar részéről az elhangzott melegelismerő szavakhoz hozzáfűzhessek. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a magyar birói és ügyészi kar jóleső megértéssel fogja hallani az elismerést azok után a támadások után, amelyek ezt a kart a nemzetgyűlés termében nemrégiben olyan méltatlanul érték. Mert a birói kar működését illetőleg valóban fenforognak bizonyos nehézségek, animózitások, amelyek részint politikai jellegűek,