Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-370

126 A nemzetgyűlés 370. ülése 1925. Tisztelettel vagyok bátor tehát indítvá­ny ózni, hogy az elnök ur napirendi indítványát az általam javasolt módositással elfogadni mél­tóztassék. Elnök: Elnöki napirendi indítványommal szemben a mini sie relnök ur helyettese módo­sító indítványt, tett. Amennyiben nem méltóz­tatnak az elnöki napirendi indítványt elfogad­ni, akkor abban a szövegezésben fogom a napi­rendi indítványt elfogadottnak kijelenteni, amelyben azt most a ministerelnök ur helyet­tese proponálta- (Helyeslés.) Kérdem tehát, méltóztatnak-e az elnöki na­pirendi indítványt, szemben a ministerelnök ur helyettese által javasolt módositással elfo­gadni, igen vagy nem! (Nem!) Ha nem, akkor határozatkép kimondom, hogy az elnöki napi­rendi indítvány a ministerelnök ur helyettesé­nek módosítása értelmében fogadtatott el. Az imént hozott határozattal kapcsolatban a költségvetés részletes tárgyalásának mód­jára nézve kívánok nyilatkozatot tenni. (Hall­juk! Halljuk!) A házszabályok 212. §-ának 5. bekezdése akként intézkedik, hogy a költségve­tés részletes tárgyalása során minden minis­teri tárcára legfeljebb két ülés eshetik, úgy­hogy az általános vita egy napnál tovább nem tarthat. Megtörténhetik azonban, hogy egyik vagy másik tárca tárgyalása két teljes ülés­napot nem fog igénybe venni. Ez esetben az il­lető tárcára nézve megállapított időn belül rá fogunk térni a következő tárca költség-vetésé­nek tárgyalására, ezt az időt azonban a rendes két ülésnapba beszámítani nem fogjuk. Kérem a^ t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a bejelen­tésemet tudomásul venni. (Helyeslés.) A nem­zetgyűlés ezt az elnöki bejelentést tudomásul veszi. Farkas Tibor képviselő ur a házszabályok­hoz kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! A mai ülés folyamán a Ház elnöke, hivatkozva az un házszabályok 196. §-ának 3. bekezdésére, a ház­szabályokhoz való jelentkezésemet nem vette tudomásul, illetőleg- a házszabályokhoz való hozzászólást, hivatkozva arra, hogy ezt a ház­szabályok kifejezetten tiltják, nem engedte I meg. ! Bátor vagyok a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívni arra. hogy itt az elnök magyarázata a házszabályoknak alighanem téves. A 196. §. ugyanis a következőképen intézkedik (olvassa): „A napirend tárgyalására szánt időt, valamint az interpellációk s az ezekre adott válaszok meg­hallgatásának idejét minden ülésszak elején az elnök indítványára legfeljebb két szónok meg­hallgatása után a Ház állapítja meg. Ezen ha­tározat megváltoztatását célzó minden indít­vány a Ház elnökénél Írásban nyújtandó be. általa a Háznak azonnal bejelentendő és a be­jelentést követő ülés végén vita nélkül dön­íendő el. Amennyiben az ilyen indítvány as ülés idejének meghosszabbítását célozza, a meg­hosszabbítás 12 órai időnél többre nem terjed­het és csak az illető ügv tárgyalásának tarta­mára határozható el. Ha az ülés ideje meg-­hosszabbittatott" — és ez a fontos — „a 146., 182. és 205. ^-ok alapján való felszólalások, továbbá képviselők kérelmére zárt ülés tartása csak a legközelebbi ülés napirendjének megállapitása után engedhető meg." Bátor vagyok tisztelettel kérdezni, mikor történt itt az ülés idejének meghosszabbítása inditvány alapján, amit ez a szakasz világo­san előír? Ez a házszabály kétféle tárgyalási időt ismer: a normális tárayalási időt és a költségvetési tárgyalási időt, amelynek tar­évi február hó 4-én, szerdán. tama minimum 8 óra. A 196. § 3. bekezdése vilá­gosan „meghosszabbitott" és nem egyszerűen „hosszabbított" ülésekről beszél, mert ebben az esetben elismerem, hogy lehetséges volna az el­nökség házszabálymagyarázata. Aki a magyar nyelvet, ismeri és a magyar nyelv egész kon­strukciójával tisztában van, nem állithatja, hogy a házszabályoknak 196. § 3. pontjában foglalt intézkedés, amikor meghosszabbitott ülésről beszél, nem közvetlen Házintézkedésre céloz, mert „hosszabbittatás" Házhatáro.zat nél­kül nem lehetséges. Az a magyarázat tehát, amelyet az elnökség magáévá tett, nem helyt­álló. Ha a költségvetés tárgyalásának idejét a Ház a neki adott jog-nál fogva a házszabályok ­ban megállapított nyolc órán tul kilenc, tiz vagy tizenkét órában állapította volna meg, akkor beszélhetnénk meghosszabbitott ülésről, mert akkor megtörtént volna az az ad hoc in­tézkedés, amely szükséges ahhoz, hogy itt hosz­szabbitottságTÓl beszéljünk. Nem tartóin szükségesnek a házszabályok túlzó magyarázatát akkor, amikor erre igazán szükség nincs. Azt hiszem, hogy mindenki, aki a költségvetési vitát végighallgatta, egyetért abban, hogy ez a vita még a házszabályok által engedett időt sem merítette ki, mert hiszen az általános vitára még épen 10 nap állna ren­delkezésre. (Rakovszky Iván belügyminister: Nagyon szép, tartalmas vita volt!) Nagyon ne­héz volna megállapítani, hogy az uj házszabá­lyoknak egyes rendelkezései kiktől származnak és kiknek közreműködésére vezethetők vissza, mert his«en azoknak nagyon sok apjuk van, de azt hiszem", mégsem lehet belemagyarázni a házszabályokba olyant, ami abból ki nem ma­gyarázható, legalább is azok részéről nem, akik minuciózus, talán túlzott aggályossággal vizsgál­ják a házszabályoknak minden olyan rendelke­zését, amely alkalmas a kisebbség jog-ainak csorbítására. Az ilyen túlzó magyarázat ellen kénytelen voltam itt a nemzetgyűlés szine előtt óvást emelni. Elnök: T. Nemzetgyűlés! Szólásra fel van­nak iratkozva még más képviselő urak is, de előbb egy elnöki enunciációt kivánok tenni. (Halljak! Halljuk!) Farkas Tibor t. képviselő ur felszólalásában kritika tárgyává tette az el­nökségnek azt az eljárását, hogy a tanácsko­zási képesség megállapítására irányuló és a házszabályokhoz kért felszólalásra abban az időben, amelyben az »illető képviselő urak kér­ték, az elnökség nem adta meg a jogot. Farkas Tibor képviselő ur ezt a kifogást arra alapítja, hogy olyan distinkciót tesz. amelyre a házsza­bályok semmiféle támpontot nem nyújtanak. Arról beszél, hogy különbség van a hosszabbí­tott és meghosszabbitott ülések között. Én a magyar nyelvnek semmiféle szabálya szerint nem tudom megérteni, mi különbség volna a hosszabbított és a meghosszabbitott ülés között. Az egészen bizonyos, hogy az ülésszak elején a nemzetgyűlés ugy határozott, hogy napi négy órás ülésekben fog^ tanácskozni. Amint azon­ban a Ház a költségvetést vette tárgyalás alá, azt nem négyórás ülésekben, hanem meghosz­szabbitott, nyolcórás tanácskozási időben tár­gyaltuk. A képviselő urnák az a megállapí­tása tehát, hogy a költségvetés tárgyalása tel­jesen az ülésszak elején normálisan meg'határo­zott tanácskozási idő alatt folyik, nem áll meg, mert egeszén bizonyos, ho,gy a nyolc órás ülés meghosszabbitott ülés. Á meghosszabbí­tott ülésekre pedig a házszabályok 196. §-ának nem azok a pontjai vonatkoznak, amelyeket a képviselő ur felolvasott, hanem a paragrafus­nak csak az utolsó része, amely expressis ver-

Next

/
Oldalképek
Tartalom