Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-370

A nemzetgyűlés 370. ülése 1925. bis, imperative kimondja, hogy csak a napirend megállapítása után illeti meg az illető képviselő urat a szólás joga. Normális üléseken, amelyek nem nyolcórás ülések, a házszabályok 205. §-a értelmében az elnök belátására van bizva, hogy azonnal megadja-e az illető képviselő urnák a szót, avagy csak a napirend tárgyalására meghatározott idő után. A tanácskozási vagy pedig határozatképesség meg£ lapitását csak a házszabályokhoz szólva lehet kérni. Ez egészen világos dolog. Meghosszabbított ülésen pedig ezt csakis a szónok kérheti, amire nézve a 189. § intézkedik, amelyet a képviselő ur ezidőszerint — ugy látszik —, nem vett figyelembe. Normális ülésen a 205. § alapján az elnök megengedheti az ilyen címen való felszólalást (Zaj.) — csendet kérek —, vagy a szónok kérheti a tanácskozás- vagy határozatképesség megállapítását. Az elnökség tehát a házszabályoknak megfelelően, azok betűszerinti értelmében járt el, s ezért ezt az eljárását ezentúl is fenn kell tartania, és ettől el nem térhet. (Helyeslés a jobboldalon.) A jelentkezés sorrendjében Szabó József képviselő urat illeti a szó. Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Egészen hasonló okból, mint Farkas Tibor t. képviselőtársam, kértem szót a házszabályokhoz, s ugyanaz történt velem is, mint vele. Én "is a házszabályokra való hivatkozással kértem szót az elnök úrtól, és az elnök ur az előbb emiitett indokok,, alapján ezt a jogot tőlem megvonta. Mindenben csatlakozom Farkas Tibor képviselő ur felfogásához és nem osztom az elnök ur felfogását, de én továbbmegyek: nem arra helyezem a hangsúlyt, hogy meghosszabbított ülésről van-e szó, vagy nem. Egyébként tökéletesen igaza van Farkas Tibor képviselő urnák, amikor azt mondja, hogy a költségvetés tárgyalása nem meghosszabbitott ülésen történik, mert a házszabályok formálisan egyszersmindenkorra előírják, hogy a költségvetést legalább nyolcórás üléseken kell tárgyalni; meghosszabbitott ülés az, amikor esetről-esetre, ha annak szüksége mutatkozik, az ülés ideié indítvány alapján meghosszabbittatik. Osztom ezt a felfogását. De ettől eltekintve, továbbmegyek és nem teszem vita tárgyává, hogy a költségvetés tárgyalására előirt nyolcórás ülés meghosszabbitott ülés-e, vagy sem. Felfogásom az, hogy a képviselőknek, minden alkalommal biztosítani kell azt a jogot, illetve kötelességet, hogy őrködjenek afelett, hogy a nemzetgyűlés házszabályszerüen tanácskozzék. Már pedig a házszabályok 189. §-a imperative kimondja, hogy a tanácskozáshoz 40 tag jelenléte szükséges. Nem azt irja elő, hogy csak a szónok kérheti a tanácskozásképesség megállapítását, hanem csak azt mondia ki, hogy beszéd közben még maga a szónok sem kérheti. E kérdés megtárgyalásánál az a szempont vezet, hogy a házszabályok megalkotásánál milyen . intenció . vezethette a nemzetgyűlést. Egész biztosra veszem, hogy nem lehet a Háznak egyetlen egy tagja sem, aki ugy gondolta a házszabályokat megalkotni, hogy ezeknek az legyen a. céljp, ho'erv a házszabályokat küátezszuk. Nem lehetett senkinek az a gondolata, hogy azért alkossunk egy házszabályt és olyat alkossunk, hogv lehetetlenné teo^ük a ^emytfgyülésnek, hogy azt a házszabályt valamiképen meg is tartsa. Mert ha az ilyen értelmezés szerint a képviselőnek nincs joga őrködni afelett, hogv a nemzetgyűlés tanácskozóképes legyen, akkor ismételten előfordulhat az, ami itt nap-nap után előfordult, mint pl. ma is. amikor az estét kivéve, egy percig sem tanácskoévi február hó 4-én, szerdán. 12/ zott a Ház házszabályszerüeii. Én ügyelemmel kisértem a nemzetgyűlés együttlétét, tagjainak számát és nem hiszem, hogy az estét kivéve, egy esetben is húsz tagnál többen lettek volna jelen. Épen ezért mi fog történni holnap! Holnap megkezdődik a részletes vita, tehát határozathozatalnak lesz ismételten helye, és akkor csak néhány tag lesz jelen, mint ahogy például ma délután Neubauer képviselő ur beszéde alatt is csak kilenc képviselő volt jelen. Holnap a határozathozatalnál ez meg fog* ismétlődni, és akkor az elnök ur ki fogja mondani, hogy a többség elfogadta a javaslatot, és az a kilenc képviselő mint többség fog határozatot hozni. (Erdélyi Aladár: Jöjjön be az ellenzék, akkor leszavazhatja a javaslatot! — Zsitvay Tibor: Tessék megtanulni a házszabályokat! — Zaj.) Nem erről van szó, ne tessék ebbe az abnormis helyzetbe belekapaszkodni, azt mondva, hogy jöjiön be az ellenzék és szavazza le a javaslatot. Arról van szó, hogy a kormányzópártnak kötelessége a tanácskozás jellegét. egyszersmin_denkorra fentartani és megőrizni. (Erdélyi Aladár: Fentartja!) Kilenc taggal nem tartja fenn. Meg fog tehát történni a határozathozatal ugy (Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.), hogy kilenc tag fogja a határozatot kimondani. Ps nekünk, akik ez ellen óvást emelünk, nem adatik mód arra, hogy ezt kifogás tárgyává tegyük. (Ellentmondás jobbfe'ől.) Nem tudom, hogy hol adatik erre mód, mert ha a mélyen t. elnök ur talán arra gondolt, hogy nekem vagy valamely képviselőtársamnak jogavanakérdés feltevéséhez hozzászólni, akkor, ha a kérdés feltevéséhez szólok, csak arról lehet szó, hogy az elnök ur helyesen tette-e fel a kérdést vagy nem, és nem szólhatok arról, hogy a Ház tanácskozásképes-e vagy nem. Épen ezért teljes tisztelettel kérem az elnök urakat, méltóztassanak ezt a kérdést nem pártszempontból kezelni, mert ez sem a kormányzópártnak, sem pedig az ellenzéknek nem ügye, ez a nemzetgyűlés ügye. Annakidején — jól emlékszem — a t. kép viselő urak hivatkoztak arra, hogy a nemzetgyűlés tekintélyét meg kell védeni. A nemzetgyűlés tekintélye parancsolja azt, hbgy itt a. tanácskozás és a határozathozatal komoly jelleg'ét biztosítsuk; márpedig ezt csak ugy tudjuk biztosítani, ha a.z egyes képviselő uraknak megadjuk azt a jogot — ami nemcsak joga, hanem kötelessége is valamennyiünknek —, hogy őrködjenek afelett, hogy a tanácskozásnak ez a jellege egyszersmindenkorra megóvassék. Azért teljes tisztelettel kérem az elnökséget, ne méltóztassék ilyen erőszakos magyarázatot adni ennek a házszabálynak, mert egészen bizonyos az, hogy a házszabályok alkotásánál nem vezethette az urakat az az intenció, hogy ilyen helyzetet teremtsenek a nemzetgyűlésben, hölgy itt biztosítsák azt a semmittevést, hogy képviselő urak állandóan távol tartsák magukat a nemzetgyűléstől, és ne legyen meg a fegyelmi joga a Háznak, az elnökségnek, hogy kényszerithesse a képviselő urakat arra, hogyha mandátumot vállaltak, teljesítsék kötelességüket. A jelen körülmények között azonban ez a jog nem adatott meg nekünk, azért teljes tisztelettel kérem az elnökséget, méltóztassék revízió alá venni, megfontolni álláspontját és liberálisabban kezelni a házszabályokat. Elnök: A képviselő ur szavaira csak^ egy megjegyzés kívánok tenni. Tiltakozom a képviselő urnák azon megállapítása ellen, hogy az elnökség pártszempontból és erőszakos magyarázattal kezeli a házszabályokat. Mi a házsza19*