Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-370

A nemzetgyűlés 370. ülése 1925. kötöttük ki azt, hogy a magasabb vám kihasz- I nálása csak akkor lehetséges, ha teljes biztositékokat kapunk arra nézve, hogy ez tényleg* j át fog adatni a mezőgazdaságnak a cukorrépa- j termelés erőteljesebb folytatására. A fogyasztók érdekeit pedig olyanformán védem meg, hogy ugyanakkor — ez az első eset, ahol az j állami részesedésből engedményeket teszünk — a cukoradó részesedést hat aranyfillérrel csök- I kenteni fogjuk. (Helyeslés.) Több szó esett az úgynevezett buzavalutáról. Ezzel a kérdéssel túlérdemlegesen nem kívánok foglalkozni. Ez egy kérdés, amely most rendkívül aktuális lett a bérlők és a földtulajdonosok közötti viszony tekintetében. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Tény az — hiszen annak idején többen voltunk, akik figyelmeztettük a különböző érdekeltségeket —, hogy jöhet nagyon könnyen és nagyon hamar az az idő, amely be fogja bizonyítani, hogy mindazok a ténybeállitások, amelyek a buzavaluta állandóságához és szilárdságához fűződnek, nem helytállók. A buzavaluta ép oly fluktuáló dolog, mint bármi más ezen a világon, s akkor a legélesebb, amikor a legkevésbé szabad, hogy éles legyen. Itt azonban mindenesetre nagy érdekek vannak mind a két oldalon, ezeket tehát nagyon behatóan és mélyen kell mérlegelnünk, hogy helyes megoldást találjunk. Nem lehet most egyoldalú követelést támasztani az egyik oldalon, akkor, mikor hosszú éveken át talán a másik rész óriási áldozatokat viselt. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Én csak azt tartom és ismételten csak arra hivom fel a figyelmet, és a magam részéről azt az egy tényt szeretném leszögezni, hogy mindenesetre kivánatos volna az ilyen lehetetlen valutáknak — amikor benne vagyunk a stabil értékmérőben —, minél előbb való kiküszöbölése. És ezt különösen a jövőjére nézve tartom fontosnak; s a megoldást is nem a jelenre, hanem a jövői-e nézve tartom lehet- > ségesnek. (Helyeslés jobb felől. — Dréhr Imre: A gazdasági év végén!) Az idő előrehaladottsága folytán még csak egy kérdéssel kívánok foglalkozni, amelyet az ig*en t. kénviselő urak felvetettek, s ez a közmunkaváltság problémája. Tudom nagyon jól, hogy ebben a tekintetben nehéz helyzetben vagyunk. (Ugy van!) Sok helyen tarthatatlan állapotok vannak. Minden indokoltság nélkül olyan terheket kell viselniök egyes gazdasági alanyoknak, amelyeket elviselni majdnem képtelenség, (igaz! TJgy van!) A kereskedelem- I üí?vi minister ur azonban keresi a megoldást, és remélem, hogy az útügyi kérdések rendezése kapcsán sikerülni fog megoldani a közmunkaváltság kérdését is. (Helyeslés.) Általában véve ép ugy, mint az államnál, itt is nagyobb takarékosságnak kell bekövetkeznie és tényleg meg fog kelleni teremteni az összhangot a község és a megye között. Mindenesetre törekednünk kell arra, hogy a községek ne kerüljenek olvan lehetetlen helyzetekbe, hogy adózókéoességük .teljesen illuzórias legyen. (Helyeslés.) Ezzel be is fejezem beszédemet. (Halljuk! Halljuk!) Amint méltóztatnak látni, ép ugy, mint első beszédemben, nyiltan, határozottan és őszintén törekedtem feltárni a helyzetet. Megmondtam a hibákat és rámutattam azokra a kedvező jelekre, amelyek jelentkeznek. Magamról ismételten csak azt mondhatom, hogy optimista vagyok. Azért mondom és ismétlem ezt, mert tényleg a szememre is vetették már évi február hó 4-én, szerdán. 125 ezt az optimizmust. Én azonban nem az a fékevesztett optimista vagyok, aki indokolatlanul bizik bizonyos dolgokban; nekem megvannak az összes tárgyi indokaim, és ha nézem ennek az országnak gazdasági erejét és fejlődését, nincs okom a kétségbeesésre. (Tetszés.) Nehéz helyzetben, nehéz viszonyok között vagyunk, sokat kell még tűrnünk és szenvednünk, de minden erő megvan egy jobb fejlődésre. (Helyeslés.) Szerintem csak az tud megoldani problémákat, aki látja, hogy vannak problémák. Mi látjuk, hogy vannak problémák és törekszünk is — az egész kormány — ezek megoldására. A magam részéről bebizonyítottam azt, hogy rövid pár hét alatt mégis nem egy kérdést hoztunk dűlőre, és nem egy kérdést törekszünk megoldásra vinni. Mikor majd az appropriáeiós javaslatot beterjesztem, fogjuk látni a konkrét intézkedéseket is, amelyek megadják a felhatalmazást arra, hogy a kormány az illető kérdéseket megoldhassa. Én csak azt kérem, hogy mindenki azzal a hittel és reménnyel legyen, amely kötelessége mindenkinek, aki hisz és tudja azt, hogy dolgozni kell az ország és a nemzet talpraállása érdekében. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nem lévén s az előadó ur sem kivánván szólani, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 1924/25. évi állami költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem"? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a költségvetést általánosságban elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Az idő előrehaladván, a vitát megszakitom s megteszem napirendi inditványomat. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket, holnap, folyó hó 5-én, csütörtökön délelőtt tiz órakor tartsuk s annak napirendiére tűzessék ki a költségvetés folytatólagos, illetőleg részletes tárgyalása, és pedig az egyes tárcák a következő sorrendben: 1. a ministerelnökség s vele kapcsolatban a költségvetés I—VIII. fejezetei, 2. a külügyi tárca, 3. a belügyi tárca, 4. a kereskedelemügyi tárca, 5. a földmivelésügyi tárca, 6. a népjóléti tárca, 7. a kultusztárca, 8. az igazságügyi tárca, 9. a honvédelmi tárca, 10. a pénzügyi tárca. Inditványozom egyúttal, hogy a költségvetés X. füzetének, vagyis az állami üzemeknek XIX—-XXII. fejezetei a kereskedelemügyi, XXIII—XJLV. fejezetei a földmivelésügyi, XXVI. fejezete pedig a pénzügyi tárcával kapcsolatban tárgyaltassék. (Helyeslés jobbfelől.) A ministerelnök ur helyettese kivan szólni. Vass József a ministerelnök helyettesítésével megbízott népjóléti és munkaügyi minister: T. Nemzet gyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy az elnök ur napirendi indítványán egyetlen egy pontban kérjek változtatást. (Halljuk! Halljuk!) Nevezetesen az elnök ur méltóztatott azt javasolni, hogy első helyen tárgyaltassék a ministerelnökségi tárca, kapcsolatban az I—VIH. számú fejezetekkel, s második helyen tárgyaltassék a külügyi tárca. Tisztelettel kérném, az elnök ur javaslatában ennek az egy pontnak megváltoztatását oly módon, hogy a második helyre jöjjön az igazságügyi tárca, egyébként pedig a sorrend maradjon. Természetesen ilyen módon a kilencedik helyről az igazságügyi tárca töröltetnék. NAPLÓ XXIX. H>