Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-370

122 A nemzetgyűlés 370. ülése 1925. évi február hó 4-én, szerdán. véve, annak magyarázata és indoka egyszerűen az, hogy a kamatozás 1925 július 1-től kezdő­dik. A kamatot igenis, kivétel nélkül mindenki meg fogja kapni, mert ez szerintem annyira kötelessége az államnak és annyira nem tud­i:ók megoldani e nélkül a hitelkérdést (Ugy van! a jobboldalon.), hogy a legköze ebbi költ­ségvetésbe igenis fel lesz véve a megfelelő összeg és mindenki hiánytalanul meg fogja kapni a kamatokat. Mielőtt a hitelkérdés egyes részleteivel fog­lalkozrám, végeredményben mégis csak abból kell kiindulnom, hogy az egész pénzügyi hely­reállításnak tulajdonképen mi az alapja. Már a múltkor jeleztem, hogy sikerült megteremteni BT. állandó értékmérő pérzt, tehát most ki van­nak küszöbölve nrndazok a kilengé-ek, nagyék annyira megrázkódtatták és bizony'alarná tet­ték a magyar gazdasági é'etet. Az h'szam, ennek legkielégitőbb folytatása tényleg az volna, h^» mi ígyárt a valutareformra is áttér­nénk. Ebben a tek"n + e + ben azonban nem vagyok esszén egy véleményen K'llay Tibor i°-en t. 1 épviselőtársammal. Te jesen igazat adok neki abban, hogy teoretiee mindazok az érvek, melyed ő felínzatt, léteznek: jól tudom azokat az indokokat, amelyek mellette és e^le^e szólanak, de mégi's ismételten csak az f tud?m mondani, amit a múltkor: várjuk meg m'nden iráryban a gazdasági helyzet kialakulását, mert a valutareformot feltétlenül 100%-os biz­tossággal kell megteremteni. Ma elérjünk a stabil napirkoronához és el kell, hogy oszlas­sam azokat a kételyeket, amelyek talán egyik­másik képviselő ur részéről felm°rü tek, ho-y lehetséges volna valamilyen kUengés, mert rem hiszem, hogy ez az ország mégegyszer rá­térhet az inflációra, amely minden stabil pénz halála. Költségvetésünk egyensúlya biztos tva van s akármilyen kormány lesz, akárki lesz pénzügyminister, nem fogja hivatását te^esi­teni, ha mégegyszer csak a legkisebb mérték­ben is igénybe veszi az inflációt. (Ugy van! a jobboldalon.) Ezt a múltnak kell átadnunk, ki kell törölnünk még az emlékünkből is és abból kell kiindulnunk, hogy stabil pénz alspján állunk. (Helyeslés.) Igenis osztozom azonban igen t. képviselőtársamnak azon álláspontjá­ban, hogy ebben az irányban minden előkészítő munkálatot meg kell tenni. Hiszen ha csak egv problémát akarok megnevezni, magának a pénzláb kérdésének megállapítása rendkivüi sok körültekintést és megfontolást igényel, gazdasági és politikai vonatkozásban is. Min­den előkészületet meg fogunk tenni; ez irány­ban már meg- is indítottuk a munkálatokat és abban a percben, amikor elérkezettnek látjuk az időt, nem fogunk késlekedni, hogy a valuta­reformot keresztül is vigyük. Ha hitelt akarunk teremteni, minden törek­vésünk elsősorban mégis csak az kell, hogy legyen, hogy a tőkeképződést befelé megerősít­sük. A takarékosság^gondolatát átkeli ültetni a népesség minden rétegébe és meg kell értenie mindenkinek, hogy A^égeredményben a leg­nagyobb erő abban van. ha az országon belül indulj meg a tőkeképződés. A múltkor csak egypár odavetett adatot idéztem, inert nem vol­tak birtokomban az erre vonatkozó pozitív adatok. E tekintetben örvendetes adatokat hoz­hatok fel. 1924 júniusában a betétek az ország­ban mindössze 70 millió aranykoronát tettek ki, december végéig pedig 273 millió arany­koronára emelkedtek. Nem nagy számok, azzal tisztában vagyok, de mégis majdnem négysze­rese a júniusinak. Itt van az állandó érték­mérő hatása, s kell is, hogy mindenki érezze, hogy a pénznek értéke van, azt feleslegesen pazarolni nem szabad, s hogy igenis, az egész vonalon helyre kell állitani a takarékos ságpt. Épen azért, hogy eat előmozditsam, elhatároz­tam, hogy a betétekre nézve fennálló 10%-os adót felfüggesztem, még pedig azzal az indo­kolással, hogy annakidején ez az adó azé't született meg, hogy a megtakar tott pénzek jó­része a fixkamatozásu papírok felé terelődjék. Ma azt látom fontosabb feladatnak, hogy a takarékbetétek növekedjenek meg, hogy lassan­kint az országon belül is visszatérhessünk a normális hiteléletre s azt hiszem, hogy az a kis áldozat, amelyet az adó felfüggesztésével ho­zunk, meg fogia teremteni azt a gazdasági i eredményt, melyet ezzel el akarunk érni. (He­1 lyeslés a jobboldalon.) j A rövid lejáratú hitel kérdéséből csak ee-vet^ akarok megemlíteni és pedig azt, amivel költsé<rvetési beszédembe'' 1 is foglalkoztam. Ez az Országos Központi Hitelszövetkezet utján adandó hitel. A kis- és középipari hitel kérdé­sét sikerült megoldani és örömmel közlöm azt is, hogy sikerült bázist kapnom arra, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet alaptőké­jét felemeljem, másrészt pedig oly pénzek bir­tokába Juttassam, melyeket ki fog tudni he­| lyezni épen a kisebb embereknek, igy a kis­! gazdaközönségnek is. (Helyeslés a jobbolda­I Ion.) Azt hiszem, hogy ha nem is túlnagy az ' összeg, de alkalmas arra, hogy mesrint iga­i zolja azt, hogy minden alkalmat felhasználok | arra, hogy ahol csak flehet, bizonyos gazda­! sági politikai törekvéseket is megvalósítsak. Ami a hosszú lejáratú hitel kérdését illeti, ez a legnehezebb és legnagyobb probléma. Azt a szemrehányást is olvastam az egyik beszéd­i ben — azt hiszem, Eckhardt Tibor képviselő­társunk részéről, mintha a kormány akadékos­kodása volna oka annak, hogy hosszú lejáratú hitelekhez nem lehet hozzájutni. Én erről nem tudok, mert ha van, nekem legalább is tudnom kellene róla. Ma arról van szó, hogy vala­mennyien komolyan fáradozzunk, hogy min­den alkalmat és eszközt megragadjunk, hogy ezt a problémát előre és esetleg dűlőre vigyük. Ha itt-ott megjelennek egyes egyének, akik nagyhangon hirdetnek mindenféle hiteleket és a végén nem születik meg semmi, ez nem arra való, hogy a mi helyzetünkön segítsen, ez többet árt, mint használ. (Ugy van! Ugy van!) Épen ezért, mert ezt látta a kormány, vette a kezébe ennek a kérdésnek a megoldását. Folynak a ko­moly tárgyalások minden irányban és hiszem és remélem — mert a másik oldalról is erősen látjuk az érdeklődést a kérdés iránt —, hogy sikerülni fog a kérdést megoldani. (Helyeslés.) Természetszerűleg, ezzel kapcsolatban mind el fog kelleni tüntetni azokat az akadályokat, amelyek a megvalósulás elé tornyosulnak. Sokan emiitették — helyesen — a földbir­tokreform akadályait. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben rövidesen meg fog- változni a helyzet. Ugy tudom, hogy az igazságügyminis­ter ur vélem és a földmivelésügyi minister úrral egyetértőieg el van határozva, hogy igen rövid időn belül életbeléptet egy rendeletet, amely meg fogja adni a mentességet egyrészt a földbirtokreformon átesett birtokoknak, más­részt továbbmenőleg a földbirtokreformon még át néni esett birtokok egy bizonyos hányadának is. Továbbá olyan intézkedések fognak történni, amelyek az állami elővásárlási jogot ugy fog­ják szabálvozni, hogy ez a szabályozás ugyan­akkor, amikor nem téveszti szem elől az állam­politikai és nemzetpolitikai célokat, a másik

Next

/
Oldalképek
Tartalom