Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.
Ülésnapok - 1922-370
122 A nemzetgyűlés 370. ülése 1925. évi február hó 4-én, szerdán. véve, annak magyarázata és indoka egyszerűen az, hogy a kamatozás 1925 július 1-től kezdődik. A kamatot igenis, kivétel nélkül mindenki meg fogja kapni, mert ez szerintem annyira kötelessége az államnak és annyira nem tudi:ók megoldani e nélkül a hitelkérdést (Ugy van! a jobboldalon.), hogy a legköze ebbi költségvetésbe igenis fel lesz véve a megfelelő összeg és mindenki hiánytalanul meg fogja kapni a kamatokat. Mielőtt a hitelkérdés egyes részleteivel foglalkozrám, végeredményben mégis csak abból kell kiindulnom, hogy az egész pénzügyi helyreállításnak tulajdonképen mi az alapja. Már a múltkor jeleztem, hogy sikerült megteremteni BT. állandó értékmérő pérzt, tehát most ki vannak küszöbölve nrndazok a kilengé-ek, nagyék annyira megrázkódtatták és bizony'alarná tették a magyar gazdasági é'etet. Az h'szam, ennek legkielégitőbb folytatása tényleg az volna, h^» mi ígyárt a valutareformra is áttérnénk. Ebben a tek"n + e + ben azonban nem vagyok esszén egy véleményen K'llay Tibor i°-en t. 1 épviselőtársammal. Te jesen igazat adok neki abban, hogy teoretiee mindazok az érvek, melyed ő felínzatt, léteznek: jól tudom azokat az indokokat, amelyek mellette és e^le^e szólanak, de mégi's ismételten csak az f tud?m mondani, amit a múltkor: várjuk meg m'nden iráryban a gazdasági helyzet kialakulását, mert a valutareformot feltétlenül 100%-os biztossággal kell megteremteni. Ma elérjünk a stabil napirkoronához és el kell, hogy oszlassam azokat a kételyeket, amelyek talán egyikmásik képviselő ur részéről felm°rü tek, ho-y lehetséges volna valamilyen kUengés, mert rem hiszem, hogy ez az ország mégegyszer rátérhet az inflációra, amely minden stabil pénz halála. Költségvetésünk egyensúlya biztos tva van s akármilyen kormány lesz, akárki lesz pénzügyminister, nem fogja hivatását te^esiteni, ha mégegyszer csak a legkisebb mértékben is igénybe veszi az inflációt. (Ugy van! a jobboldalon.) Ezt a múltnak kell átadnunk, ki kell törölnünk még az emlékünkből is és abból kell kiindulnunk, hogy stabil pénz alspján állunk. (Helyeslés.) Igenis osztozom azonban igen t. képviselőtársamnak azon álláspontjában, hogy ebben az irányban minden előkészítő munkálatot meg kell tenni. Hiszen ha csak egv problémát akarok megnevezni, magának a pénzláb kérdésének megállapítása rendkivüi sok körültekintést és megfontolást igényel, gazdasági és politikai vonatkozásban is. Minden előkészületet meg fogunk tenni; ez irányban már meg- is indítottuk a munkálatokat és abban a percben, amikor elérkezettnek látjuk az időt, nem fogunk késlekedni, hogy a valutareformot keresztül is vigyük. Ha hitelt akarunk teremteni, minden törekvésünk elsősorban mégis csak az kell, hogy legyen, hogy a tőkeképződést befelé megerősítsük. A takarékosság^gondolatát átkeli ültetni a népesség minden rétegébe és meg kell értenie mindenkinek, hogy A^égeredményben a legnagyobb erő abban van. ha az országon belül indulj meg a tőkeképződés. A múltkor csak egypár odavetett adatot idéztem, inert nem voltak birtokomban az erre vonatkozó pozitív adatok. E tekintetben örvendetes adatokat hozhatok fel. 1924 júniusában a betétek az országban mindössze 70 millió aranykoronát tettek ki, december végéig pedig 273 millió aranykoronára emelkedtek. Nem nagy számok, azzal tisztában vagyok, de mégis majdnem négyszerese a júniusinak. Itt van az állandó értékmérő hatása, s kell is, hogy mindenki érezze, hogy a pénznek értéke van, azt feleslegesen pazarolni nem szabad, s hogy igenis, az egész vonalon helyre kell állitani a takarékos ságpt. Épen azért, hogy eat előmozditsam, elhatároztam, hogy a betétekre nézve fennálló 10%-os adót felfüggesztem, még pedig azzal az indokolással, hogy annakidején ez az adó azé't született meg, hogy a megtakar tott pénzek jórésze a fixkamatozásu papírok felé terelődjék. Ma azt látom fontosabb feladatnak, hogy a takarékbetétek növekedjenek meg, hogy lassankint az országon belül is visszatérhessünk a normális hiteléletre s azt hiszem, hogy az a kis áldozat, amelyet az adó felfüggesztésével hozunk, meg fogia teremteni azt a gazdasági i eredményt, melyet ezzel el akarunk érni. (He1 lyeslés a jobboldalon.) j A rövid lejáratú hitel kérdéséből csak ee-vet^ akarok megemlíteni és pedig azt, amivel költsé<rvetési beszédembe'' 1 is foglalkoztam. Ez az Országos Központi Hitelszövetkezet utján adandó hitel. A kis- és középipari hitel kérdését sikerült megoldani és örömmel közlöm azt is, hogy sikerült bázist kapnom arra, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet alaptőkéjét felemeljem, másrészt pedig oly pénzek birtokába Juttassam, melyeket ki fog tudni he| lyezni épen a kisebb embereknek, igy a kis! gazdaközönségnek is. (Helyeslés a jobboldaI Ion.) Azt hiszem, hogy ha nem is túlnagy az ' összeg, de alkalmas arra, hogy mesrint igai zolja azt, hogy minden alkalmat felhasználok | arra, hogy ahol csak flehet, bizonyos gazda! sági politikai törekvéseket is megvalósítsak. Ami a hosszú lejáratú hitel kérdését illeti, ez a legnehezebb és legnagyobb probléma. Azt a szemrehányást is olvastam az egyik beszédi ben — azt hiszem, Eckhardt Tibor képviselőtársunk részéről, mintha a kormány akadékoskodása volna oka annak, hogy hosszú lejáratú hitelekhez nem lehet hozzájutni. Én erről nem tudok, mert ha van, nekem legalább is tudnom kellene róla. Ma arról van szó, hogy valamennyien komolyan fáradozzunk, hogy minden alkalmat és eszközt megragadjunk, hogy ezt a problémát előre és esetleg dűlőre vigyük. Ha itt-ott megjelennek egyes egyének, akik nagyhangon hirdetnek mindenféle hiteleket és a végén nem születik meg semmi, ez nem arra való, hogy a mi helyzetünkön segítsen, ez többet árt, mint használ. (Ugy van! Ugy van!) Épen ezért, mert ezt látta a kormány, vette a kezébe ennek a kérdésnek a megoldását. Folynak a komoly tárgyalások minden irányban és hiszem és remélem — mert a másik oldalról is erősen látjuk az érdeklődést a kérdés iránt —, hogy sikerülni fog a kérdést megoldani. (Helyeslés.) Természetszerűleg, ezzel kapcsolatban mind el fog kelleni tüntetni azokat az akadályokat, amelyek a megvalósulás elé tornyosulnak. Sokan emiitették — helyesen — a földbirtokreform akadályait. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben rövidesen meg fog- változni a helyzet. Ugy tudom, hogy az igazságügyminister ur vélem és a földmivelésügyi minister úrral egyetértőieg el van határozva, hogy igen rövid időn belül életbeléptet egy rendeletet, amely meg fogja adni a mentességet egyrészt a földbirtokreformon átesett birtokoknak, másrészt továbbmenőleg a földbirtokreformon még át néni esett birtokok egy bizonyos hányadának is. Továbbá olyan intézkedések fognak történni, amelyek az állami elővásárlási jogot ugy fogják szabálvozni, hogy ez a szabályozás ugyanakkor, amikor nem téveszti szem elől az állampolitikai és nemzetpolitikai célokat, a másik
