Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.

Ülésnapok - 1922-357

ßB À nemzetgyűlés 357. ülése 1924. désben és mentül később fogjuk tisztázni, annál nehezebb lesz a megoldás. Nem szabad tehát tovább tisztázatlanul hagyni ezt a kérdést, hanem igenis dűlőre kell vinni, hogy lássuk, mik azok a posszibilátások, amelyeken" bélül ezt a kérdést rendezni lehet. Ezzel kapcsolatban azonban még valamire rá akarok mutatni. A valorizációval kapcsolatban tényleg kell valamennyire gondolkozni, hogy vannak bizonyos rétegek, vannak bizonyos helyzetek, ahol az illetők majdnem, szinte ok nélkül kerültek bele az ilyen nehéz szituációkba; beszélek az árvákról, a katonatisztekről, akiknek óvadékot kellett letétbe helyezniük, rokkantakról stb. etc. Anélkül, hogy ebben magamat kötelezni tudnám, igenis foglalkozom azzal a gondolattal, nem lehetne-e módot találni, hogy bizonyos fokig az egész középosztály hasonló problémáját felölelve, oldjuk meg ezt a kérdést. Ha majd azt látom e tekintetben, hogy azok a dolgok, amelyeket itt tervezek, megoldhatók anélkül, hogy a gazdasági életet és az állam pénzügyeit komolyabban megterhelünk, erről hajlandó leszek annak idején tárgyalni. Ismételten arra kérek azonban mindenkit, hogy a valorizáció kérdését nagy megfontolással és körültekintéssel kezeljék. Nem is helyes folyton elővenni ezt a kérdést, mert, amint mondottam költségvetési beszédemben, többet lehet ártani, mint használni az egész ügynek és az ország gazdasági életének, ha ezt a kérdést helytelen és rossz irányba tereljük. Felvetette az egyik szónok a földmivelési tárca körébe tartozó egyes problémák elintézését. Erre nem akarok rátérni, nem pedig azért, mivel azt hiszem, a l'öldmivelésügyi minister urnák alkalma lesz arra, hogy ebben a tekintetben a maga álláspontját megfelelően kifejezésre juttassa és azokat a gazdaságpolitikai törekvéseket is, amelyek az adott helyzetben lehetségesek, érvényesítse. Csak azért említem ezt meg," hogy ismét hangsúlyozzam azt, amit költségvetési beszédemben is hangoztattam, hogy amennyire csak egy lehetőség van arra vonatkozólag, hogy a gazdasági tárcák helyzetét más utón javítsuk, minden erővel rajta leszek, hogy javítsuk, már csak azért, is, mert hiszen végeredményben mégis csak a gazdasági politikán át érvényesül az ország pénzügyeinek helyreállítása is. A munkáskérdés is szóbakerült. Ami a munkáskérdést illeti, teljesen egyetértek a képviselő urak álláspontjával. Én is mindig csak azt vallottam, hogy teljes munkanélküliséget csakis munkaalkalmak teremtésével lehet teremteni. Annak idején, amikor nekem mint közélelmezési ministernek nagy részem volt az úgynevezett ínségakciók lebonyolításában, láttuk, hogy ez vezetett a kérdés helyes és okszerű megoldásához. Fölösleges számban jelentkeztek segélyért, azonban abban a percben nagyon leesett a segélyt kérők száma, amikor komoly munkát is követeltünk. (Egy hang a jobbóldalon : Ugy szokott lenni!) Amennyire a mi erőink megengedik, — e tekintetben nem specialiter az állami pénzügyeket értem, ott a költségvetési kereteket be kell tartani — a Pénzintézeti Központ és a Nemzeti Bank bekapcsolódásával most is komoly tárgyalások vannak folyamatban a népjóléti minister úrral egyetértőleg abban a tekintetben, hogy ujabb munkaalkalmakat teremtsünk. évi december hó 17-én, szerdán. Hozzá kell tennem azonban természetesen azt a feltételt, hogy a munkában válogatni nem lehet. (Ugy van 1) Ha munkaalkalmakat teremtünk, mikor ilyen nehéz viszonyok között van az ország, akkor minden munkaalkalmat meg kell ragadnia annak, aki munkahiányban szenved, mert végeredményben ezt kívánja az ország gazdasági és szociális érdeke is. (Ugy van !) Ami a házhelyek kérdését illeti, magam is azt tartom : egyike a legfontasabb kérdéseknek az, hogy ha házhelyekhez jutottak az egyes egyének, akkor támogattassanak is abban az irányban, hogy házaikat fel is tudják építeni. Ebből a szempontból máris utalhatok arra, hogy tulaj donképen ma is folyamatban van egy akció, amelynek kimélyitésével épen ezidőszerint foglalkozunk a Pénzintézeti Központ és az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének támogatásával, hogy ezáltal ezeknek a házaknak építése lehetővé tétessék. Ez nem lesz azonnal és nagyon könnyen megoldható probléma, de ha azt akarjuk, hogy azok az uj gazdasági exisztenciák, akik a földbirtokreform utján nemcsak házhelyekhez, hanem földhöz is hozzájutottak, életképesek legyenek, meg fog kelleni találnunk a módját a megoldásnak abban az irányban is, hogy ezeknek financirozása előmozditlassék. (Ugy van ! Ugy van !) Ez természetesen tőkeprobléma, és abban a percben, amint mi meg tudtuk mozgatni a külföldi tőkét — e tekintetben kedvező jelek mutatkoznak s azt hiszem, ennek a célnak szolgálatába is be lehet azt állítani — minden módot. fel kell használnunk, hogy mi ne proletariátust neveljünk, hanem gazdaságilag erős alanyokat. Ezzel a kérdéssel tovább nem akarok foglalkozni, hiszen körülbelül ugyanezeket voit alkalmam hallani az egyes szónokoktól, de azt hiszem, hogy költségvetési beszédem alapján úgyis lesz elég alkalom a vitára, az egyes kérdésekkel való foglalkozásra, a különböző vélemények meghallgatására, összeegyeztetésére, és meg vagyok róla c győződve, hogy igy megtaláljuk az utat az ország pénzügyi és gazdasági helyreállításához. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök : Minthogy az előadó ur szólni nem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést : méltóztatnek-e az indemnitásról szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés az indemnitásról szóló törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a határozathozatal Melczer László képviselő ur határozati javaslata tárgyában. (Felkiáltások a baloldalon : Mi az? Miről szól?) A házszabályok értelmében nem olvastathatom fel Melczer képviselő ur határozati javaslatát. (Szabó József: Ugy-e milyen jó az uj házszabály? !) Melczer képviselő ur határozati javaslata a száj- és körömfájás-betegségről szól. A házszabályok nekem mint elnöknek tiltják ennek felolvastatását. (Mozgás a baloldalon.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Melczer László képviselő ur határozati javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Csák József: Nem ismerjük!) Többség. A nemzetgyűlés a határozati javaslatot elfogadta. Következik a határozathozatal Frühwirth