Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.

Ülésnapok - 1922-357

4â "A. nemzetgyűlés'357.ülése 19M. megbecsüléssel, és közeledjünk egymáshoz, mert ebben az országban szükség van mindenki együt­tes munkájára. (Ugy van ! a jobboldalon.) Nagy hibának tartom a munkásság elidegeni­tését a többi társadalmi osztályoktól. Egymás nélkül mi meg nem élhetünk. Nagy hibának látom a munka ser őket felvonultatni és sokszor munkás­öklökkel fenyegetőzni. A múltkor is hallottam, hogy majd a munkásöklök meg fogják mutatni erejüket ennek a pártnak és a kormánynak. T: Nemzetgyűlés, én sem a baloldali, sem a jobb­oldali öklökért nem rajongok és azok meg­nyilvánulását mindig károsnak tartom. (Ugy van! a jobboldalon.) Kénytelen vagyok kijelen­teni, hogy talán azok a jobboldali öklök nem is mutatkoztak volna meg, ha nem láttuk volna a baloldali öklök kemény csapásait erre a nemzetre és erre a társadalomra. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) A többség átérezte a közös mun­kára és célra való felhívást. E tekintetben a ministerelnök ur több beszédére hivatkozhatom, melyekben nagyon sokat foglalkozott a szociális kérdésekkel és mindenkit felhívott arra, hogy ezt a kérdést megoldjuk, előbbre vigyük. Ismer­jük mindannyian azt a nagy erőt, amely a mun­kásságban rejlik, tehát sohasem tartanám helyes­nek, hogy elídegenitsük őket magunktól, a" mi társadalmunktól, a köz munkájától és az ország­tól. (Ugy van ! a jobboldalon.) Vissza kell hogy térjek arra, amit az imént mondottam. Ket esztendőn át támadták itt a társadalmamat, a vármegyémet és a népemet ; azt mondták, hogy csak a gyűlölet választ el ben­nünket egymástól. Legyen szabad Szabolcs vár­megye két faluját felhoznom, nem sokat gondol­kozva azon, hogy melyiket válasszam ki ; legyen szabad bemutatnom a szülőfalumnak és a mel­lette levő Ibráiiy községnek 50 éves fejlődését, azt, hogy hogyan fest az a falu, amelyet mi ve­zettünk, amelyet a közigazgatás, a pap és a tanitó vezetett s hogy mennyit fejlődött ez a két falu. Előadom röviden ennek a két falunak történe­tét ; sziveskedjenek meghallgatni. Nagyhalász községben születtem ; ez az egyik falu, Ibrány község, a szomszédos, amely * legközelebb van Nagyhalászhoz, a másik. Ä »Magyar nábob« földje ez, amelyről Jókai annyit irt. A két község területe 1874-ben 32.000 magyar hold volt. Ennek legnagyobb része, közel 26.000 hold, természetesen vtz alatt, nádasos és zsombékos, teljesen haszna­vehetetlen. Amikor jött a Tisza-töltés felépítése és a vizlebocsátás, csak akkor került megint pár ezer hold tulajdonképeni művelés alá. A tagosítás után 3310 kis hold volt az, amelyet a zsellérek, urbéresek és nemesek részére kijelöltek csak a dombos és művelhető helyeken. Az elmúlt 50 év alatt vett a két község az Ibrányi, Lónyay, Gencsy, Kállay, Csuha, Egerth, Klár, Groág, Bleyer és Sárkozy családoktól 7158 holdat, ame­lyet kifizetett és amely most a földbirtokrendezo biróság által kiosztott földön kívül tulajdonát képezi, úgyhogy a földbirtokrendezo biróság által -Hkiosztott földekkel együtt 12.572 magyar holdra terjed ma ott a kisbirtokosok földje. Hozzájárul ehhez 880 házhely, ami 300 négyszögölével ismét 200 hold, és 650 hold községi közlegelő, úgyhogy 13.422 hold van ma a községi lakosság kezében. Érdekes adatot mutatok be ezzel a t. Nemzet­gyűlésnek, amennyiben ebből a 13.422 hold évi Jecemher ho if-én, szerdán. területből 410 olyan földmives szerzett földet, akik gazdasági cselédek voltak és ma önálló kis­birtokosok ebben a két faluban. A két község népessége 1874-ben 3700 lélek volt. Ma a két "község lakossága 11.068 lélek. A választók száma a két faluban 1874-ben 86 volt, tehát a lakosságnak 2'5%-a, ma 2344, tehát a lakosság 22'5%-a, A házak száma 223 volt a két faluban 1874-ben, ma 1034, a földbirtokrendezo biróság működése után pedig 1914 lesz. Iskola 1874-ben a két faluban kettő volt, 1924-ben van 4 állami, 12 felekezeti és 6 községi, összesen 22 iskola, 3 óvoda, azonkívül ismétlő­iskola gyermekek és felnőttek részére. Működik két nőegylet, dalárda, tűzoltóság, olvasóegylet, hazafias gazdakör és hazafias, kulturális célok szolgálatára két mozgószinház, amelyek a község tulajdonában vannak. 1874-ben a két községben volt egy bába, a legközelebbi orvos és gyógytár 30 kilométernyire volt. 1924-ben mindkét köz­ségben van orvos és gyógytár, van hat bába, két szükségkórház és tizenöt furott kut. 1924-ben a Levente-Egyesületnek 1020 tagja van, akik a sportnak minden részében oktatást nyernek és abban előhaladást tesznek. 1874-ben volt 60—70 kettős lófogat, ma 820 fogat van. 1874-ben a két községben 370 darab szarvasmarha volt, ma 4300 van. Nem akarom ezeket az adatokat tovább felsorolni, (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) csak meg akarom mondani, hogy ilyen az a falu, amelyet az én társadalmam részéről gyűlölet vezetett, amelyben a közigazgatás mindenkit gyűlöl, elnyom és ahol a nép bennünket gyűlöl. De nem is állok meg annál, hogy a mi falunk ma ilyen. Sajnos, a mi erőnk ma már sokat gyengült, és én a kormány figyelmét annak idején majd fel fogom hivni arra, hogy sok minden teendő van még itt. Elsősorban nagyon kérjük most már a föld­birtokrendezés befejezését, hogy ne maradjon egyéb hátra, mint az, hogy azok a földek, ame­lyek még szabadok, vagy eladók lesznek, vala­miképpen a kisemberhez'jussanak. Ehhez kérünk segítséget, de most már szeretnők, ha túl lenne rajta a falu és inkább odaterelődnék a dolog, hogy a meglevő birtokosság valami kis minta­gazdaságok* utján tanitást nyerhessen, hogy hogy kell a gazdálkodásban a többtermelést be­vezetni. Nagyon fontosnak látnám még, hogy házépítési kölcsönöket kapjunk, és hogy a szö­vetkezetek pénzzel legyenek ellátva, (Helyeslés a jobboldalon.) hogy a falunak ezt a továbbfejlő­dését elősegitsék. Sok minden kell még a mi kis falunknak, amelyhez bennünket szeretet füz és tudom, hogy a kormány ezt meg is fogja érteni, s valahányszor ilyen kéréssel fordulunk hozzá, mindig segitségünkre lesz. Igyekeztem rámutatni arra, hogy nem a mi hibánk volt az, hogy azok a padok ma üresek, mert nem mi távolodtunk el az igen t. szocialista párttól. Méltóztassék elhinni, rossz taktikát kö­vetett, midőn nem azt a hangol választotta, amelv inkább célhoz vezetett volna saját ügyei­nek előbbre vitelében is. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ugy látom, hogy ezt a taktikát a szocialista párt elhibázta akkor is, midőn nem is maga dönti el itteni taktikáját, hanem ugy látom, hogy az bécsi irányításra történik. Nekem

Next

/
Oldalképek
Tartalom