Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.

Ülésnapok - 1922-357

40 À nemzetgyűlés B&f. ülése 1924. évi december hé i?'~.én, szerdán. erővel töri és törte keresztül — mint ahogy az utóbbi évek folyamán láttuk — anélkül, hogy ebbe az ország belepusztult volna. Sőt ellenkező­leg, abba pusztult volna bele az ország, ha fel­hatalmazás nem létében ugy a kormány, mint az ország polgárai a törvényes passzivitás állás­pontjára helyezkedtek volna az állam és az ország iránt tartozó kötelességeik teljesítésében. A pénzügyi jogfolytonosság olyan elemi ér­deke az államnak, hogy azt szükségből, mini ahogy a múltban láttuk, felhatalmazás nélkül is vinni kellett. Ezzel én nem azt mondom, hogy lehet kormányozni felhatalmazás nélkül, hanem azt, hogy kell kormányozni szükség esetén az ország érdekéből. Mindenesetre az a legális és az a törvényszerű, hogyha ugy a kormány, mint a törvényhozás minden erejével odatörekszik, hogy a pénzügyi jogfolytonosság necsak szükségszerű, vagyis a szükségleteknek megfelelő, hanem jog­szerű és törvényszerű, vagyis az alkotmánynak megfelelő is legyen, (Ugy van !) Ezért, tisztelt Nemzetgyűlés, ugy a kormánynak, mint a törvényhozásnak nemcsak joga, hanem köteles­sége is idejében gondoskodni az ország pénzügyi vitelének zavartalan menetéről, vagyis a kor­mánynak felhatalmazást szerezni, illetőleg a tör­vényhozás részéről a kormánynak felhatalmazást adni. (Ugy van !) Már maga az a tény, hogy idejében meg­kapja a kormány a felhatalmazást, a jogérzet­Bek, a rendnek, a törvényszerűségnek bizonyos megnyugtató érzését kelti a közhangulatban, és a polgárokban a kötelességteljesitésnek bizonyos magasabb fokát kelti fel, mikor látják azt, hogy a sok felfordulás, sok fennakadás és sok zökkenés után végre az országban minden kezd rendes kerékvágásába visszatérni. Ezért mondottam azt, hogy az indemnitás megadása elsősorban az ország érdeke és csak másodsorban bizalmi kérdés. T. Nemzetgyűlés ! A nemzetgyűlés minden tagjának módjában lesz a költségvetés tárgya­lása alkalmával per longum et latum foglalkozni a kormány pénzügyi, gazdasági, kulturális, köz­igazgatási politikájával ; a nemzetgyűlés min­den tagja foglalkozhatik elég bőven a kormány­zat szellemével, irányával ; és végül az appro­priacionális vita alkalmával a nemzetgyűlés felvetheti a bizalmi kérdést is a kormánnyal szemben. Mindamellett a pénzügyi bizottság, bizalommal viseltetvén a kormány iránt, kéri, hogy a nemzetgyűlés a kormánynak a kért időre a felhatalmazást megadni méltóztassék. Biza­lommal viseltetik aziránt a kormány iránt, amely az országot abból a pénzügyi káoszból, pénzügyi ingoványból, amelybe a háború, de különösen a béke zuhantott bennünket, ki tudta vezetni, és igy csirájukban tudta elfojtani azokat a zavaró és talán halált okozó miazmákat, visszaéléseket, amelyek a pénzügyi ingoványból emelkedtek fel és rontották a nemzet gazdasági és pénzüg}~i életét. Bizalommal kell hogy viseltessünk az­iránt a kormány iránt, amely az ország pénzügyi és gazdasági életét, biztos, stabil alapra helyezte, amelyen a nyugodt és eredményes termelő munka megindulhat. Bizalommal kell hogy viseltessünk aziránt a kormám' iránt, amely most az ország gazdasági érdekében a legnehezebb problémá­kat van hivatva megoldani, t. i. a kereskedelmi szerződések megkötésével most van elfoglalva. Az ország érezné meg, ha ilyenkor, bizalmatlan­ság folytán, gáncs vettetnék a kormány elé. Bizalommal kell hogy viseltessünk az iránt a kormány iránt, amelynek pénzügyministere nem­csak átérzi, hanem meg is érti azokat a gazda­sági és pénzügyi viszonyokat, amelyekben élünk, és megértéssel van nemcsak a financiális érdekek, hanem a polgárság, az adózó polgárság érdekei iránt is. Ezért, t. Nemzetgyűlés, a pénzügyi bizottság elfogadásra ajánlja az előttünk fekvő' javaslatot azzal a módosítással, hogy három hónap helyet! négyhónapi felhatalmazást méltóztassék a kor­mánynak megadni. A pénzügyi bizottság ugyanis komol\ T an számolt minden eshetőséggel. Számolt azzal, hogy részletes költségvetést, vagyis a tár­cánként való költségvetést a nemzetgyűlés tagjai e hónap vége előtt nem tudják megkapni, nyomda­technikai hiba folytán. Számolt azzal, hogy ez lévén az első aranyköltségvetés, a nemzetgyűlés minden tagja a legnagyobb komolysággal fogja tanulmányozni ezt a költségvetést, hogy ahoz hozzászólhasson. Ezért a pénzügyi bizottság, ha komoly munkát akar végezni, január közepe előtt nem foghat a munkához. S azzalis számolt a pénzügyi bizottság, hogy ha a pénzügyi bizott­ságban komoly munkát akarunk folytatni, ott a vita legalább egy-két hétig bizonyosan el fog tartani. Végül az uj házszabályok értelmében a költségvetési vita még legrövidebben számítva is 44 napot vesz igénybe. Tekintve azt, hogy a költ­ségvetés tárgyalására talán január végén vagy pedig február elején kerülhet a plénum ban a sor, és tekintve azt, hogy a nemzetgyűlés a szombati és hétfői napokon "üléseket nem szokott tartani, ez a 44 nap kihuzódhatik oly időre, hogy a három­hónapos imdemnitás nem elég. Ezzel komolyan foglalkozván a bizottság, hogy elejét vegye annak, hogy a kormány egy ujabb indemnitással legyen kénytelen a.nemzet­gyűlés elé jönni, egy hónappal meghosszabbítani kéri a kért indemnitás idejét. (Helyeslés.) Külön­ben ha a költségvetést a nemzetgyűlés hamarább letárgyalná és a költségvetést életbeléptető tör­vény "hamarabb lépne életbe, akkor az előttünk fekvő javaslat 2. §-a értelmében a felhatalmazási törvény hatálya azon a napon megszűnik, amely napon a költségvetés törvényerőre emelkedik. Ez indoknál fogva kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék a felhatalmazásról szóló törvény­javaslatot a pénzügyi bizottság módosításával ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok 212. §-ának 6. bekezdése szerint a képviselő ura­kat az indemnitás általános vitájánál egy óra beszédidő illeti meg, a részletes vitánál pedig 15 perc. Ebben a tekintetben a következő gyakor­latot kivánom bevezetni és erről a t. Nemzet­gyűlést tájékoztatni. (Halljuk! Halljuk!) A jegj'ZŐ urak a szónokokat felhívják és ugyanakkor leszögezik a beszédidő kezdő idő­pontját. Ennek lejárta előtt öt perccel az elnök ügy címezteti a szónokot, bogy öt perc idejük van még és szíveskedjenek ezalatt beszédüket be­fejezni. Amennyiben a beszédidő lejárt, a kép­viselő uraktól a szó azonnal meg fog vonatni. Ezt kívántam tájékoztatás és miheztartás

Next

/
Oldalképek
Tartalom