Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.

Ülésnapok - 1922-355

28 A nemzetgyűlés 355, ülése 1924, dr. Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő irta s azért a sajtójogi felelősséget is vállalni kész. E tényállás alapján a mentelmi bizottság arra való hivatkozással, hogy a cikk inkriminált kitételei büntetendő cselekmény tényálladékát kimeríteni látszanak, hogy a személyi összefüggés nem vitás és hogy politikai zaklatás esetét fenforogni nem látja, tisztelettel javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök : Kivan valaki szólni Î (Nem !) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát, hogy az imént előadott ügyben Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztessék, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, kimondom határozatként, hogy a nemzetgyűlés Szilágyi Lajos képviselő mentelmi jogát az imént előadott ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése felhatalmazás alapján üldözhető rágalmazás vétségével vádolt Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A budapesti kir. büntetőtörvényszék elnöke B. XI. 12 947/1923. számú megkeresésében^ Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri a következő tényállás alapján. A szocialista munkások 1922. évi november hó 28. napján népgyűlést tartottak, amelyen felszólalt Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő. Felszólalásában a következőt mondotta: »Erős kifejezés, de ki kell mondanom, a főváros iskoláiban ma lélekmérgezés folyik, ez az oka a minapi városi színházi szomorú esetnek«. Ezen kifejezések miatt Budapest székesfőváros polgármestere a budapesti kir. ügyészségnek 28.872/1923, szám alatt felhatalmazást adott arra, hogy Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő ellen az 1914. évi XLI. 1. §-a alapján rágalmazás vétsége miatt a bűnvádi eljárást megindíthassa és lefolytathassa. A mentelmi bizottság az ismertetett tényállás alapján arra való hivatkozással, hogy az inkriminált kifejezések a rágalmazás tényálladékát kimeríteni látszanak, mert azokkal Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő nyilvánosan oly tényt állított, amely valóság esetén a főváros iskoláinak tanszemélyzete ellen fegyelmi eljárás okául szolgálhat, mivel a személyi összefüggés nem vitás, politikai zaklatás esetét pedig fenforogni nem látja, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem: méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy az imént előadott ügyben Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő menteimi joga felfüggesztessék, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen. határozatként kimondom, hogy a nemzetgyűlés az előadott ügyben Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségével vádolt Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubine cc István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A budapesti kir. főügyészség 8115/1923. szám alatti megkeresésében, a budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgálóbírójának B. 3486/1923. szám alatt • -évi- december hó tő-én, hétfőn. hozzá intézett megkeresésére hivatkozva, Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri a következő tényállás alapján. »A^ Nép« című Budapesten megjelenő napilap 1923. évi január hó 28-iki számában »A földbirtokreform mint rákfene« cím alatt cikk jelent meg, amelynek tartalmát Pakots József nemzetgyűlési képviselő magára nézve sértőnek találván, a budapesti kir. ügyészséghez feljelentést adott be sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt ismeretlen szerző ellen. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy az inkriminált cikk szerzője Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő. A mentelmi bizottság arra való hivatkozással, hogy a cikk inkriminált kitételei büntetendő cselekmény tényálladékát kimeríteni látszanak, hogy a mentelmi bizottság előtt Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő ur maga is kérte mentelmi jogának felfüggesztését, hogy továbbá politikai zaklatás fenforogni nem látszik, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök : Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy az imént előadott ügyben Kiss Menyhért képviselő ur mentelmi joga felfüggesztéssel?, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az imént előadott ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt feljelentett Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó : T, Nemzetgyűlés ! A budapesti kir. főügyészség a budapesti kir. járásbíróság B. V. 13.130/1923. számú megkeresése alapján Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri a következő tényállás alapján. Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő" a ni. kir. honvédelmi m misternél 1922. évi június hó 24-én Denczig Béla m. kir. főhadnagy ellen panaszt emelt, amelyben nevezettet^ többrendbeli szabálytalanság elkövetésével vádolja. A panasz alapján Denczig Béla ellen vizsgálat tétetett folyamatba, amely azonban az^ ellene felhozott panaszt alaptalannak találta, és Denczig Béla főhadnagy utasíttatott, hogy Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő ellen bűnvádi feljelentést tegyen. Denczig Béla a budapesti kir. ügyészségnél rágalmazás vétsége miaít feljeleníést tett, amely feljelentés folytán a kir. főügyészség a mentelmi jog felfüggesztését kérte. Mivel az iratokból megálíapithatólag a panaszolt cselekmény tényálladéka fenforogni látszik, a cselekmény és a képviselő személye közötti összefüggés nem vitás, zaklatás esete pedig fenn nem forog, a mentelmi bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Minthogy szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. nemzetgyűlést: hogy méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy az eiőadott ügyben Kiss Menyhért képviselő ur mentelmi joga felfüggesztessék, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határo-