Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.

Ülésnapok - 1922-355

'Ä nemzetgyűlés 355. ülése 1924. zatot, Hogy a nemzetgyűlés az imént előadott ügyben Kiss Menyhért képviselő ur mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése hatóság előtti rágalmazás miatt feljelentett Kiss Meny bért képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubint k István előadó: T. .Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség a budapesti kir. büntető járásbíróság B. V. 10.625/1923. számú megkeresésére hivatkozással Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A megkeresésnél elfekvő iratokból megállapithatólag Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő 1922. évi május hó 7-én a m. kir. vámőrség országos parancsnokságához levelet intézett, amelyben bejelenti, hogy őt Denczig Béla vámőrségí főhadnagy sértő kifejezésekkel illette és kérte, hogy ve Je szemben az elj cl F «IS t indítsák meg. Az eljárás megindult, de nem nyert bizonyítást, hogy Denczig Béla ezeket a kitételeket használta volna, miért is Denczig Béla Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő ellen rágalmazás vétsége címén bűnvádi feljelentést tett. A mentelmi bizottság az iratok betekintése után megállapította, hogy a vád tárgyává tett cselekmény büntethető cselekmény tényálladékát nem meríti ki, hogy ez ügyben zaklatás esetét látja fenforogni, miért is javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy a t. Nemzetgyűlés Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát az imént emiitett ügyben ne függessze fel, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az imént előadott ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése Haller István nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó, Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség 288/1924. számú megkeresésében Haller István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A megkereséshez csatolt iratok szerint a Hadviseltek Országos Szövetsége ellen a budapesti kir. ügyészségnél folyamatba tett büntetőügyben a gödöllői kir. járásbíróság Haller István nemzetgyűlési képviselőt tanuként idézte meg, nevezett azonban meg nem jelenvén, vele szemben a bűnvádi perrendtartás 194. §-ában előirt kényszerítő intézkedések alkalmazása vált szükségessé, miért is Haller István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A mentelmi bizottság arra való tekintettel, hogy a mentelmi jog felfüggesztését arra hivatott és hatáskörrel bíró hatóság kérelmezte, hogy továbbá tanukénti kihallgatás foganatosithatása céljából a mentelmi jog felfüggesztése indokolt, zaklatás esetét pedig fenforogni nem látja, javasolja a t. JNemzetgyülésnek, hogy Haller István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze föl. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem: méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a ja- | vaslatát, hogy az imént előadott ügyben Haller István nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát évi december hó 15-én, hétfőn. 29 a nemzetgyűlés felfüggessze, igen vagy nem ! (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés az imént előadott ügyben Haller István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétséggel gyanúsított Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A budapesti kir. főügyészség, a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. IX. 17.301/1923 számú megkeresésére hivatkozva, Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a következő tényállás alapján. A »Népszava« 1923. évi december hó 21-én megjelent 288. számában »A külföld az amnesztiáért« cím alatt vezércikk jelent meg, amelynek tartalma miatt a budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgáióbirája a sajtósoros kir. ügyész indítványa alapján a »Népszava« című napilap vonatkozó számának lefoglalását rendelte el. Az egyidejűleg elrendelt nyomozás során a cikk szerzőjenek kiléte felderíthető nem volt, mert a cikk íróját hatósági tudakozódás ellenére a szerkesztőségben meg nem nevezték, minélfogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért a sajtójogi feleiősség az 1914 : XIV. te. 35. §-a értelmében Vanczák Jánost mint a lap felelős szerkesztőjét terheli. A mentelmi bizottság megállapította, hogy a személyi felelősség a sajtótörvény 35. $-a értelmében nem vitás, hogy a cikk inkriminált kitételei a büntetendő cselekmény tényáliadékának ismérveit kimeriteni látszanak s hogy ez ügyben politikai zaklatás esete fenn nem forog, miért is tisztelettel javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügy bői kifolyólag függessze fel. Elnök : Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánító ni. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság ama javaslatát, hogy az imént előadott ügyben Vanczák János nemzetgyűlési képviselő ur menteimi joga függesztessék fel, elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az imént előadott ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt feljelentett Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubmek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kii*, főügyész a budapesti kir. büntető járásbíróság B. NIL 175321923. szám alatt kelt megkeresésére hivatkozva, Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A megkereséshez csatolt iratok szerint Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő 1922. évi szeptember hó 3ü-án beadványt intézett a magy. kir. belügyministerhez, melyben Királyi Lajos rendőrtanácsos, a cinkotai rendőrkapitányság vezetője ellen különböző szabálytalanságok miatt panaszt emelt. A rendőrtanácsos ellen ez ügyből kifolyólag vizsgálat tétetett folyamatba, mely azonban a, panaszokat alaptalanoknak találta és igy Királyi Lajos rendőrtanácsost felsőbbsége utasította, hogy ez ügyből kifolyólag Fábián Béla ellen rágalmazás vétsége címén feljelentést tegyen. Az eljárás lefolytatása után a mentelmi bi-