Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.

Ülésnapok - 1922-355

26 A nemzetgyűlés 355, ülése 1924. jelentett be, melynek alapján a budapesti királyi Ítélőtábla fellebbviteli főtárgyalási határnapot tűzött ki. Időközben Lendvai István nemzetgyűlési képviselővé választatott, miért is a budapesti királyi ítélőtábla elnöke a budapesti kir. főügyészség utján a mentelmi jog felfüggesztését kérte. A mentelmi bizottság az ismertetett tényállás alapján arra való tekintettel, hogy az inkriminált tényállítások büntetendő cselekmény tényálladékát kimeríteni látszanak, hogy a személyi összefüggés nem vitás, továbbá hogy politikai zaklatás esetét fenforogni nem látja, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Lendvai István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy az imént előadott ügyben Lendvai István képviselő ur mentelmi joga függesztessék fel, elfogadni, igen vagy nem! (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy Lendvai István képviselő ur mentelmi joga az imént előadott ügyből kifolyólag felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése választási kihágás elkövetésével vádolt Lendvai István nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubiiiek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A budapesti kir. főügyészség, a ceglédi királyi járásbíróság B. 4221/1923. számú megkeresése alapján Lendvai István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett ellen az ügyészségi megbízott a 2200/1922. M. E. számú rendelet 94. §-ának 4. pontjába ütköző választási kihágás miatt vádat emelt, azon az alapon, mert nevezett nemzetgyűlési képviselő ur Cegléden, 1923. évi július hó 25-én bejelentés és engedély nélkül politikai beszédet mondott. ^ A mentelmi bizottság e tényállás alapján, hivatkozással a nemzetgyűlésnek hasonló ügyekben folytatott gyakorlatára, továbbá arra, hogy ez ügyben politikai zaklatás esetét látja fenforogni, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Lendvai István nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni ! (Nem !) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy az imént előadott mentelmi ügyben Lendvai István képviselő ur mentelmi joga ne függesztessék fel, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot, hogy t. i. az előadott ügyben Lendvai István képviselő ur mentelmi jogát a nemzetgyűlés nem függeszti fel. Következik ^ a mentelmi bizottság jelentése izgatás bűntettével vádolt Lendvai István képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség 9016/1923. f. ü. szám alatt kelt megkeresésével Lendvai István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett ellen a budapesti királyi ügyészség a büntetőtörvénykönyv 172. §-ának második bekezdésében meghatározott, az 1912. évi LXIII. t.-c. 19. §>-a szerint büntetendő, sajtó utján évi december hó 15-én, hétfőn. elkövetett izgatás bűntette címén a budapesti királyi büntetőtörvényszék előtt vádat emelt. Az iratokból megállapitható tényállás szerint a Budapesten, a Stephaneum-nyomdában előállított »A Nép« című politikai napilapnak 1922. évi október hó 15. napján kiadott 235. számában »Mi buták és türelmetlenek« felirat alatt cikk jelent meg, melynek alapján a királyi ügyészség a cikk szerzője, Lendvai István hírlapíró ellen a budapesti királyi büntetőtörvényszék előtt izgatás bűntette címén bűnvádi feljelentést tett. A budapesti királyi büntetőtörvényszék 1923. évi június hó 16-án megtartott nyilvános főtárgyalás alapján Lendvai István vádlottat az ellene emelt vád alól a Bp. 326. §-ának 1. pontja alapján felmentette. Az itélet ellen a budapesti kir. ügyészség fellebbezést jelentett be. melynek alapján az iratok a budapesti kir. Ítélőtáblához terjesztettek fel. Időközben Lendvai István vádlott nemzetgyűlési képviselővé választatott, miért is a budapesti kir. Ítélőtábla 16. B. 9179/1923. szám alatt hozott végzésével ez ügyben az eljárást a Lendvai István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt tett megkeresés érdemi elintézéséig felfüggesztette. A mentelmi bizottság az iratok betekintése után megállapította, hogy az inkriminált kitételek a bűncselekmény tényálladékát kimeríteni látszanak, hogy a személyi összefüggés nem vitás, végül hogy politikai zaklatás esete fenn nem forog, miért is javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Lendvai István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem! ) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy az imént előadott ügyben Lendvai István képviselő mentelmi joga felfüggesztessék, elfogadni, igen vagy nem í (Igen !) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés Lendvai István képviselő mentelmi jogát az imént előadott ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A győri kir. főügyészség a szombathelyi kir. törvényszéknek 4828/1923. szám alatt kelt megkeresése alapján Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a következő tényállás alapján : A »Vasvármegye« című napilap 1923. évi szeptember hó 16-ki számában »Rohamoznak a fajvédők« című közlemény jelent meg. Ennek a közleménynek tartalmát Mikes Ferenc, a »Hir« című lap felelős szerkesztője magára nézve sérelmesnek találta s ezért a szombathelyi kir. ügyészségnél feljelentést adott be a közlemény irója Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő ellen, mely feljelentés alapján a szombathelyi kir. törvényszék a mentelmi jog felfüggesztését kérte. A mentelmi bizottság az ismertetett tényállás alapján megállapította, hogy a^ közlemény büntethető cselekmény tényálladékát ki nem meríti, a mentelmi jog felfüggesztése tehát ezen esetben nem indokolt, miért is javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök : Kíván valaki szólni 1 (Nem !) f Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom és a