Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.

Ülésnapok - 1922-355

24 'A nemzetgyűlés 355. ülése 1924, Bemutatom Tolna vármegye közönségének feliratát a házszabályok megfelelő módositása és az uj házszabályoknak mielőbbi életbeléptetése tárgyában; Hódmezővásárhely közönségének táviratát, amelyben a kormánynak a parlamenti anarchia megszüntetésére irányuló törekvését helyesli s a kormányt ez alkalomból teljes bizalmáról biztosítja. Miután a nemzetgyűlés a végleges házszabályokat előkészítő bizottság jelentését letárgyalta és az uj házszabályokat már életbeléptette, Tolna vármegye közönségének e tárgyban benyújtott felirata és Hódmezővásárhely közönségének távirata irattárba tétetik. Minthogy az összeférhetlenségi állandó bizottság: tagjainak esküt kell tenniök, felhivom az összeférhetlenségi állandó bizottság elnökét, alelnökét, jegyzőjét és tagjait, hogy az eskü letétele végett a terem közepére jönni szíveskedjenek. Az összeférhetlenségi állandó bizottság elnöke Széchenyi Viktor gr. képviselő ur, (Nincs itt!) alelnöke Ernszt Sándor képviselő ur. Kérem a képviselő urat, hogy mintáz összeférhetlenségi állandó bizottság alelnöke az esküt letenni szíveskedj ék. Erdélyi Aladár! (Nincs itt!) Graeffl Jenő! Oberhammer Antal! (Nincs itt!) Peyer Károly! (Nincs itt!) Putnoky Móric! (Nincs itt!) Rakovszky István! (Nincs itt!) Szijj Bálint! Teleki Tibor gr.! (Nincs itt!) Vázsonyi Vilmos! (Nincs itt!) (Ernszt Sándor, Graeffl Jenő és Szijj Bálint a terem közepére jönnek.) Kérem a jegyző urat, hogy az eskümintát felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós iegyző (olvassa az eskümintát. Ernszt Sándor, Graeffl Jenő és Szijj Bálint leteszik az esküt ) Elnök : Ernszt Sándor, Graeffl Jenő és Szijj Bálint képviselő urak a házszabályokban előirt esküt letették. A Közigazgatási bizottság előadója kivan jelentést tenni. F. Szabó Géza előadó: T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel beterjesztem a közigazgatási bizottság jelentését a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről alkotott törvény 10. §-ának 2. bekezdésére vonatkozó kormányzói kézirat tárgyában. Tisztelettel kérem, hogy a jelentés kinyomatása, szétosztása és napirendre tűzése iránt intézkedni, illetőleg rendelkezni írtéira él tóztassék. Egyben kérem, méltóztassék annak tárgyalására a sürgősséget kimondani. Elnök : A bizottság jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak napirendre tűzése iránt annak idején fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Egyúttal kérdem : méltóztatnak-e a bizottságnak a sürgősség kimondására vonatkozó java^atát elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A nemzetgyűlés a sürgősséget kimondja. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Bogya János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A »Szózat« című időszaki lap 1923. évi június hó 16-iki számában »Bogya János válasza Jenvay nyilt levelére« felirat alatt cikk jelent meg, amely cikk egyes kitételeit Jenvay Géza magára nézve sértőknek találván, a budapesti kir. ügyészségnél Bogya János nemzetgyűlési képviselő ellen bűnvádi feljelentést tett. A budapesti^ kir. büntetőtörvényszék vizsgálóbirája Bogya János nemzetgyűlési képviselő ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt a vizsgálatot elrendelte. A budapesti kir. főügyészség ez okból 9750. f. ü. 1923. szám alatt kelt megél?! december hó 15-én, hétfőn, keresésével a mentelmi jog felfüggesztését kérte. A mentelmi bizottság a fenti tényállás alapján megállapitotta, hogy az inkriminált kitételek a

r rágalmazás vétségének tényálladékát kimeríteni látszanak, hogy az inkriminált cselekmény és Bogya János nemzetgyűlési képviselő személye között az összefüggés fennáll és hogy politikai zaklatás esete nem forog fenn, miért is azzal a javaslattal járul a nemzetgyűlés elé, hogy ebből az ügyből kifolyólag Bogya János képviselő ur mentelmi jogát függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy az imént előadott ügyben Bogya János nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi joga felfüggesztessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen. kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés liogya János nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése a sajtó utján elkövetett rágalmazás és hecsületsértés vétségével vádolt Bogya János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó ! Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség 8117. f. ü. 1923. számú megkeresésében Bogya János nemzetgyűlési képviselő menteimi jogának felfüggesztését kéri dr. Rupert Rezső főmagánvádló sérelmére elkövetett, az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző és ugyanezen te. 4. §-ának 2-ik bekezdése szerint minősülő s? jtó utján elkövetett rágalmazás, továbbá az 1914: XLI. te. 2. §-ába ütköző és a 4. § 2-ik bekezdése szerint minősülő sajtó utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt. A mentelmi bizottság által megállapított tényállás a következő : »A Nép« című napilap 1923. június hó 7-iki számában »Bogya János nyilatkozata« címmel cikk jelent meg, amelynek egyes kilételeit Rupert Rezső magára nézve sértőknek találván, a budapesti kir. ügyészséghez feljelentést adott be ismeretlen szerző ellen. A nyomozás során a m, kir. államrendőrség kihallgatta Bogya János nemzetgyűlési képviselőt, aki a cikk szerzőségét elismerte és azért a sajtójogi felelősséget vállalta. A budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgálóbírója a sajtótörvény 32. §-a és a Bp. 561., 562., 563. §-ai, továbbá a Bp. 163. §-a alapján a vizsgálatot elrendelte. A mentelmi bizottság a megállapitott tényállás alapján arra való hivatkozással, hogy az inkriminált kitételek az emiitett büntetendő cselekmény tényálladékát kimeriteni látszanak, hogy továbbá az összefüggés Bogya János nemzetgyűlési képviselő és az inkriminált cselekmény között megvan, politikai zaklatás esetét pedig fenforogni nem látja, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Bogya János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy az imént előadott ügyben Bogya János képviselő ur mentelmi joga felfüggesztessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot, hogy t. i. Bogya János képviselő ur mentelmi joga az előadott ügyből kifolyólag felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése, párviadal vétségével terhelt Bogya János és Ras-