Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.

Ülésnapok - 1922-361

A nemzetgyűlés 361. ülése 1925. volna a törvényhatóság-ok követküldési jogára; azt hiszem, hogy ha nem is olyan szigorú konzervatív alapon, mint volt a. múltban, de ennek bizonyos megreformálásával, sokkal jobb törvényhozó testületet lehetett volna Összehozni. Ez tulajdonképen semmi más, mint közvetett választójog, s amely megvan más államokban is. Bár tudom, hogy ezzel talán túlkonzervativ állásponton állok, mégis álláspontom nem lehet más, mint az, amelyet a legutóbbi vármegyei ülésén Baranya vármegye közönsége elfogadott, hogy t. i. ha az általános radikális választójogot el is fogadjuk alapul, azon számos korrektivumot kell eszközölni, hogy e választójog alapján olyan törvényhozó testület ülhessen össze, amely tisztán magyar nemzeti alapon áll és amalyből minden nemzetközi gondolat lehetőleg ki legyen küszöbölve. Természetesen egész multamnak sem felelne meg, ha nem a nyilvános választás mellett foglalnék állást. A titkosságot egyrészt nem tartom a magyar jellemnek megfelelőnek, másrészt nem fogadom el azt, amire a legtöbbször hivatkoznak, hogy a titkosság megakadályozná, hogy a választókat befolyásolni lehessen. Hiszen a szovjeturalom alatt saját magam tapasztaltam, hogy a titkosság ott megóva egyáltalában nem volt. Ami a választások titkosságát illeti, magam is azt hiszem, hogy minden törvényhozási intézkedést meg kell tenni, hogy a választások tisztasága megóvassék, meggyőződésem azonban, hogy a választások ellen mindig lesz kifogás, mert teljesen tiszta választások addig, amig emberi gyarlóságok lesznek, soha nem lesznek, (Ugy van! jobbfelől.) Ezekután áttérek magára a költségvetésre. Ezt a reális költségvetést nemcsak az ellenzék, hanem, azt hiszem, a nemzetgyűlés, sőt tovább megyek, a nemzet minden tagja is már régoi várva-várja. Hiszen egy költségvetés tulajdonképen a nemzet közgazdasági és kulturális életének tükre kell hogy legyen. Ez a várva-várt költségvetési előirányzat most előttünk van. Előttünk van a tükör és ebben látjuk meg tulajdonképen csonka Magyarország összes nyomorúságát, (Ugy van! jobbfelől,) Ha belenézünk, azt látjuk, hogy ebben az előirányzatban tulajdonképen semmihez sem mertünk hozzányúlni, ami előttünk szent. Minden nagykeretü intézményt me'gtartottunk, sőt fejleszteni is akartunk bizonyos tekintetben. Csak rámutatok arra. hogy ma négy egyetemmel dolgozunk. Magam sem mernék ezekhez hozzányúlni, de másrészt látom a költségvetésben azt is. hogy épen azok a tárcák vannak a legrosszabbul dotálva, értve a kereskedelemügyi és földmivelésügyi tárcákat, amelyek termelnek. A kormány kibocsátott a legutóbbi időben egy rendeletet a takarékossági bizottságról. Ha ennek a takarékossági bizottságnak lelkiállapotát akarnám vizsgálni, akkor összehasonlitanám nagybirtokosaink legnagyobb részével, akik birtokának egy részét már a földvagyonváltság fejében elvették, most legújabban pedig megkapták a jövedelmi- és vagyonadó-kivetést. Az a szegény nagybirtokos tisztában van vele, hogy eddigi életmódját, eddigi életstandardját fentartani nem tudja, megszokott igényeit kielégíteni nem fogja, de nem tudja, hogy hol faragjon^ még le valamit, mit redukáljon még háztartásában. A nagybirtokosoknak a sorsa épen ugy, mint a költségvetés képe. igen szomorú. Nekik vagy igényeiket kell redukálniok, vagy pedig jövedelmüket fokozni ok. így állunk a költségvetésnél is. : Tudom, hegy a költségvetésben törléseket InNAPLÓ XXVIII. évi január hó 20-án, kedden. 121 ditványozni egyik vagy másik irányban majdnem lehetetlen, másrészt viszont a bevételek fokozásáról is alig lehet szó. Szükség van azonban arra — amint a pénzügyminister ur már expozéjában mondotta —, hogy az a két tárca, amely tulajdonképen termel, jobban legyen dotálva. Ö maga is elismerte azt, hogy nem akar olyan lenni, mint az a rossz gazda, aki igavonó állatján akarja a takarmányt megtakarítani. Azokra a dolgokra akarok most rámutatni, amelyekkel magának a költségvetésnek keretén belül elő lehet mozdítani a többtermelést, elő lehet mozdítani azt, hogy az adózók adóviselési képessége emelkedjék. Természetesen elsősorb földmivelésügyi tárcára gondolok. Visszagondolok arra az időre, amikor a földmivelésügyi ministeriumban dolgoztam, és amikor abban a nagy épületben — NagyMagyarországon! — két ministerium elfért és most azt látjuk, hogy Csonka-Magyarország földmivelésügyi ministeriumának alig van ott helye. Itt természetesen a takarékosságról nem is beszélhetek, csak azokat a dolgokat vizsgálhatom, hogy tulaj donképen mivel lehetne a földművelésben a. termelést emelni. Hogy ezt el lehet könnyen érni és mit jelent ez országos szempontból, erre nézve csak egy pár adatra leszek bátor a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívni. Nekünk aprószemü gabonánk, búzánk, rozsunk, árpánk és zabunk majdnem 5.5 millió katasztrális holdon terem; kapásnövényeink lefoglalnak 2 millió holdat, ez összesen 7.5 millió hold. Nekem szilárd meggyőződésem, hogy minden különösebb befektetés nélkül, csak magának a jobb búzának, jobb vetőmagnak használatával ezen a 7.5 millió holdon termésünket legalább holdanként 1 métermázsával tudnók emelni. Ha ezt a 7.5 millió métermázsa búzát vagy gabonát métermázsánként csak 20 koronára értékelem, akkor is elő tudnánk állítani egy 150 milliós többtermelést. Mit jelent, ez a 150 milliós tétel, ha összehasonlítom azzal, hogy a kiviteli kereskedelemben passzivitásunk 100 milliót Ha nekünk ez rendelkezésünkre állana, akkor külkereskedelmi mérlegünk aktiv volna. De mit jelent máskülönben ez a számi Ha összehasonlítom az összes textilprodukcióval, ez majdnem egyenlő azzal az értékkel, amelyet összes textilgyáraink produkálnak. Mit jelent továbbá az, hog}- ez az összeg az egész szanálási kölcsönnek körülbelül kétharmadát képezi! Hogy milyen eredményeket lehet elérni a jobb munkával, erre nézve hivatkozom a hivatalosan megejtett kísérletekre, melyek megejtettek Baranya vármegye Zsombolya községében 3—3000 négyszögöl tengeri művelésénél. Háromféle művelési módot alkalmaztunk. Nem akarom részletesen kifejteni, hogy miben rejlik a különböző művelési mód lényege, csak magukat az eredményeket akarom felolvasni. Az első művelési mód szerint, mely a legjobbnak minősíthető, ez a háromezer négyszögöl tengerivetés eredményezett 105 métermázsa csöves tengerit. Ha ezt átszámítjuk katasztrális holdanként szemre, ez 40 métermázsa tengerinek felel meg. A második művelési mód szerint ez a háromezer négyszögölnyi vetés eredményezett 74 métermázsa csöves tengerit. Ezt átszámítva katasztrális holdanként, kitesz « körülbelül 28 métermázsát, A harmadik tulajdonképpen az a régimódi művelési mód volt, amely ott szokásban is volt és ez eredményezett 59 métermázsát, katasztrális holdanként 22 métermázsa szemmel. Ha a két ellenkező tételt szembeállítjuk, azt látjuk, hogy csak ma23