Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVIII. kötet • 1924. december 12. - 1925. Január 29.
Ülésnapok - 1922-361
A nemzetgyűlés 361. ülése 1925. fog-adta el (olvassa): „Miután az 1921 :XLI. teikkben figyelmen kivül hagyattak a mezőgazdasági szeszipart közelről érdeklő azon elvek, amelyek a termelés mikénti felosztása tekintetében az 1888 :XXV. és az 1908:XXVIII. tcikkekben megáll&pittattak, a pénzügyi bizottság- indokoltnak tartja, hogy a szesztermelési keret legközelebbi rendezésénél az utóbb Mézett törvényekben lefektetett elvek fentarthassanak és megvalósíthassanak". A kereskedelemügyi tárca költségvetésénél a pénzügyi bizottság helyeslőleg tudomásul vette a kereskedelemügyi ministernek azt a bejelentését, hogy amennyiben a m. kir. államvasutak költségvetésének részletezéséhez fűzött indokolásban ismertetett beruházási program végrehajtásához szükséges összesen 26,670.000 aranykorona rendelkezésre fog- állani és e hitelösszeg keretén belül az lehetséges lesz, ugv a szóban levő beruházási programba felvett munkákon kivül a tri'anoni békeszerződés által megállapított országhatárok folytán kettészelt szatmár-fehergyarmati h. é. vasút Magyarországon maradt részének, az ország vasúti hálózatával való összeköttetése céljából, az emiitett helyiérdekű vasút Fehérgyarmat állomása és a szatmlár-mátészalkai vasút Kocsord állomása között szabványos nyomtávú vasútvonal fog* építtetni. Az igazságügyi tárca költségvetésénél a pénzüg-yi bizottság a kit. itélőbirák és kii*. ügyészek státusáról rendelkező 1920 : XX. te. 20. §-ában kimondott aránylagos emelést a közszolgálati alkalmazottak fizetésrendezésénél érvényesitendőnek tartja. A honvédelmi tárca költségvetésénél a következő indítványokat tartotta szükségesnek a bizottság jelentésében felveendőknek (olvassa): „1. A pénzügyi bizottság leszögezte komoly aggodalmát a gázvédő készülékek használatának tilalmát illetőleg. Miután ez a par excellence védelmi eszköz a békés lakosság javára is szolgál, a bizottság' kéri a kormányt, hogy e tilalom feloldása céljából sürgős és erélyes lépéseket tegyen meg. 2. Szükségesnek tartja a pénzügyi bizottság, hogy a kormány tegyen meg minden lehető intézkedést arra nézve, hogy a mai toborzási és zsoldos rendszer átalakittassék. 8. A pénzügyi bizottság megállapítani kivánja, hogy a tri'anoni békeszerződés következtében kikötött egységes hadianyaggyár egy helyben való felállítása gazdaságilag teljesen megokolatlan terheket ró az országra, mert az erre fordítandó költségek semmi ahányban nem állanak az engedélvezett gyártási programmal és felkéri a kormányt, tegyen meg minden lépést arra nézve, hogy az en ere j délyezett gyártási program a már fennálló gyár igénybevételével legyen megoldható." A vallás- és közoktatásügyi tárca tárgyalásánál a pénzügyi bizottság elfogadta Nagy János előadó úrnak azt az indítványát, hogy a benyújtandó appropriáeiós törvénynél a közoktatásügyi minister úrral egyetértőié g a pénzügyminister is gondoskodnék arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia támogatására az 1924—25-ik évi költségvetési évtől kezdődőleg évi 12.000 korona legyen fordítható. A pénzügvi bizottság javasolja a magyar királyi kormánynak, ho*rv ugy az egyetemi és más tudományos fői'skolai, valamint a középiskolai és egyáltalában az összes nevelő tanszemélyzet évtizedeken át érvényben volt s törvényes jogcímen alapult Ötödéves körpót- * évi január hó 20-án, kedden. 108 lék intézményét, amely a legutóbbi években töröltetett el, az állam pénzügyi helyzetének figyelembe vételével visszaállitani szíveskedjék. Ezekben voltam bátor a^ költségvetést általánosságban ismertetni. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy azt általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: Szólásra következik? Láng János jegyző: Reischl Richárd! Reischl Richárd: T. Nemzetgyűlés [ Ami kor a keresztény gazdasági párt nevében 'felszólalásomban a kritika hangját ütöm meg, méltóztassanak ezt nekem megbocsátani, mert r ez nem támadási' szándék részemről a kormány ellen, hanem hazafias aggodalomból ered, hogy ezáltal rámutassak olyan hiányosságokra és olyan dolgokra, amelyeknek orvoslását a kormánytól várom és kérem. Mindenekelőtt a pénzügyminister urnák a költségvetés benyújtásakor tartott igen értékes expozéja alkalmával tett ama kijelentésére óhajtok reflektálni, melyben azt mondja, hogy a legnagyobb baj ebben az országban az. hogy az adómorál igen lesüllyedt. Hogy az adómorál lesüllyedt, annak nemcsak az adópolgárok az okai, hanem okai azok a pénzügyi rendelkezések, intézkedések is. amelyek öt év óta történnek ebben az országban, és amelyek lehet mondani, sokszor épen a jóhiszemű publikumot vezették félre és tették ki' nagy csalódásoknak: épen ezért évekig fog tartani, mig az adómorál ebben az országban helyre áll. Láttuk, mik történtek a múltban. Nem akarok egyébre hivatkozni, mint a Korányi-féle pénzlebélyegzésre, amikor épen a legszegényebb nép áldozta fel készpénzének fele összegét, majd, amikor ujabb pénzlebélyegzéstől félve, kis megmaradt tőkéjével a takarékpénztárakba menekült, oda elhelyezett tőkéjének 20%-át is elvették. ígéretet kaptunk akkor a pénzügyministertől arra, hogy ezek a pénzlebélyegzési nyugták sorsjegy alakjában visszaadatnak a publikumnak és igy mégis valamit meg fognak menteni az embereknek ezekkel a nagy áldozatokkal szemben. A pénzügyminister ur ezt az igéretét nem tudta beváltani. Majd jött a Hegedüsf éle ministerség. Hegedűs az ő ideális lelkével igen szép képet tudott festeni, a korona emelkedésével olcsósági hullámot igért, amely meg is jött, de ezzel egyidőben megjöttek a trianoni békeszerződésnek addig még nem ismert jóvátételi pontozatai is, amelyek elsöpörték a középosztálynak még megmaradt tőkéjét. A legnagyobb igazságtalanság azonban az volt, hogy a vagyonváltságot kivetette a hadikölcsönökre is, kivetette azokra a tőkékre, amelyeket aranyban fizetett be a hazafias, jóérzésű közönség. Épen ezért, ha van kötelessége a kormánynak, akk^r két erkölcsi kötelessége van, amelyet be kell váltania: a hadirokkantakról és hadiárvákról való gondoskodás és a hadikölcsönök némi valorizációja. Ugy tudom, hogy a valorizációs törvényjavaslat előkészítés alatt áll, de mint a pénzügyminister urnák tegnap este a pártban tett kijelentéséből kivettem, ez csak általános direktívákat fog adni a bíróságnak, a hadikölcsönök valorizációjáról azonban egyelőre szó sem lehet. Én ezt megengedhetetlennek tartom, mert szerintem a valorizációt itt kell elsősorban behozni. A kormánynak becsületbeli kötelezettsége az, hogy a bizalmat a publikumban felkeltse. Épen ezért erre vonatkozólag a következő határozati javaslatot is nyújtom be. (O 1-
