Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-332

78 A nemzetgyűlés 332. ülése 1924. évi november hó 7-én, pénteken. tikának minősitem a domicilium kérdését a székesfővárosban. (Zaj a közéven.) önök állandóan azt állítják, hogy a vidéki mentalitást akarják uralomra jutattni ebben az országban a bűnös, destruktiv budapesti szellemmel szemben. (Frühwirth Mátyás: A bolsevikiek is magyarok voltak ! — Zaj.) Elnök: Frühwirth képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Hegymegi­Kiss Pál: Szóval a képviselő ur fél a magya­roktól!) Létay Errő: T. képviselő ur, a domicilium kérdése és ez a közbeszólás nem alkalmas arra, hogy a t. képviselő úrral a bolsevizmus kér­dése felett vitatkozásba bocsátkozzam. (Früh­wi.th Mátyás közbeszól.) Elnök: Frühwirth Mátyás képviselő urat ismételten kértm, méltóztassék csendben ma­radni Létay Ernő: A bolsevizmus alatt volt sze­rencsém a képviselő úrral egy blokkban lenni. (Frühivirth Mátyás közbeszól.) Elnök: Frühwirth képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasitani! Létay Ernő: Minthogy én a házszabályokat nemcsak a jogszabályok szerint, hanem asze­rint is magyarázom, hogy parlamenti nevelé­sem tiltja, hogy egy közbeszólás formájában bedobott kérdéssel foglalkozzam akkor, amikor egy szak javaslat részletes tárgyalása folyik, ezért nem érzem magamat feljogosítva arra, hogy a t. képviselő urnák erre a megjegyzé­sére reflektáljak. A parlamenti élet keretében talán még lesz alkalmam, hogy ebben a kérdés­ben is szakszerűen kifejtsem a magam nézetét, ezúttal azonban nem óhajtok erre a, közbeszó­lásra reflektálni. (Helyeslés balfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Én ezt a rendelkezést szembenállónak találom avval a népies politi­kával, amelyet önök állandóan hirdetnek, és a falú mentalitásának megsértését látom ebben a kérdésben, mert önök azokat zárják ki pol­gári jogaikból, azokat deklasszifikálják, akik a vidékről azt az egészséges konzervativebb hangot hoznák fel Budapestre, melyet önök akarnak installálni, épen Budapesten. Ezekkel szemben állítanak fel korlátokat az egyhely­benlakás szempontjából, holott az önök által galíciai bevándoroltaknak nevezettek számára már nyolcévi helybenlakás után megadják a választójogot. Nem értem önöket ; ha nem vezeti önöket más célzat, mint tisztán csak a nemzeti erkölcs uralmának megvédése, miért alkalmaznak a nyugati államokban általánosságban el nem fogadott, el nem ismert magas méretű egyhely­benlakást azért, hogy valaki Budapesten tör­vényhatósági választói jogosultsággal birjon. Ennél a kérdésnél csak azért szólalok fel — felszólalásom anyagát tulajdonképen nem ez képezi —, mert egy szabadelvű felfogású em­bernek szembe kell helyezkednie minden egyes olyan intézkedéssel, vagy minden olyan kisér­lettel, amely kiváltságos jogokat teremt az ál­lamban, az állampolgárok között különbséget tesz és reakciós alkotást akar belevinni Corpus Jurisunkba. A hatéves domicilium kérdése ismeretlen & magyar mentalitás előtt — s amint t. képviselőtársaim közül többen kimutatták, ez a hat év tulaj donképen nyolc évet jelent. Ugyanennek a szakasznak van egy rendel­kezése, amelyet kifogás tárgyává kell tennem. Tiszteletteljes véleményem szerint ugyanis egy törvényben való rendelkezésnél nem lehet a tör­vény jogi értékénél alacsonyabb jogszabályra hivatkozni. Már pedig e szakasz második be­kezdése jogszabályokra hivatkozik, nem pedig törvényre, amely a választójog számára sta­tuáltatott. (Rakovszky Iván belügyminister: Törvényerejti szabályra !) A 2. § második be­kezdése ugyanis azt mondja (olvassa): „A hat­évi holybenlakás kötelezettsége alól ki vannak véve az országgyűlési (nemzetgyűlési) képvi­selők és mindazok, akiket az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselői választójogra vo­natkozó jogszabályok a helybenlakás kelléke alól mentesítenek". Én itt jogszabályokat nem ismerhetek el, csak törvényeket. (Rakovszky Iván belügyminister: Nagyon érdekes felfo­gás !) Egy törvény sem hivatkozhatik még lát­S2JBJL szerint sem ministeri rendeletekre, ame­lyek jogi konstrukciójuknál fogva, de a ma­gyar jogalkotás alkotmányjogi felfogása szem­pontjából is jogi értéküknél fogva alacso­nyabbrendüek mint a törvények. Ennélfogva bátor vagyok a következő mó­dositó javaslatot beterjeszteni (olvassa) : „Ja­vaslom, hogy a 2. §" második bekezdésében a harmadik sorban „jogszabályok" helyett „érvé­nyes törvény szabályai" szavak írassanak". Elnök: Szólásra következik"? Hebelt Ede jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Ennél a szakasznál hosszabb idő óta arról folyik a vita, hogy vájjon a domicilium kérdése ugy oldas­sék-e meg, amint ezt tervezik, vagy pedig elej­tessék ez a kérdés és oldassék meg a modern demokratikus jogelvek alapján. Bizonyos, hogy ennek a kérdésnek eldöntésén keresztül lehet megmérni a kormányzat egész szellemét és politikáját és ezen keresztül lehet megítélni ennek a törvénynek egész értékét. Különös és sajátságos jelenség, hogy egy kormányzat, amely felépült és létrejött az ál­talános titkos választójog alapján, egy községi képviselőtestület, amely annak köszönhette létrejöttét, hogy titkos volt a választójog és nem volt a domiciliumhoz kötve, ez a képvise­lőtestület és reprezentánsai most felrúgják azt az alapot, azt a demokratikus berendezkedést, amelynek alapján létrejöttek, amelynek létü­ket köszönhetik. Ez bizonyítja azt a tényt, hogy még az ellenforradalom első viharában is több volt a demokrácia, több volt a nép felé való hajlás irányzata mint ma. Minél inkább eltávolodtunk az ellenforradalomtól, annál reakciósabb törvényeket iparkodtak hozni és an­nál inkább szükiteni akarják azt a keretet és rendszert, amelyen keresztül érvénvesülhetne. Hiába érvelnek itt akármi­lyen kérdéssel, tény az. hogy a hat-, hét- meg tizesztendei helybenlakásnak semmi más célja nincs, mint az, hogy Budapest munkás­ságát kizárják a választói jogosultságból. Minden más szempont, a nemzeti, a konzerva­tív szempont vagy a politika érvényesülésnek szempontja alá van rendelve annak, hogy tisz­tán és kizárólag jogfosztás történik ebben a törvényjavaslatban, még a legközelebbi múlt­tal szemben is. Nevezzék ezt konzervativiz­musnak, vagy annak, hogy gyökeret adjanak a város lakossága között a kénviselőtestület­nek, vagy nevezzék bárminek, téuv az, hogy a nénet elzárják a községi igazgatástól és azt a politikát _ követik, amelv innen hangzott el annakidején az országgyűlésből, s amelv sze­rint amunkások hazátlan bitangok. Önök csi­nállak a hazátlan bitangokat az ilven törvé­nyekkel, mert megmutatják nekik, hogy az a munkás, akit a kenyérkereset, az élet körül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom