Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-332

78 A nemzetgyűlés 332. ülése 1924. évi november hó 7-én, pénteken. tikának minősitem a domicilium kérdését a székesfővárosban. (Zaj a közéven.) önök állandóan azt állítják, hogy a vidéki mentalitást akarják uralomra jutattni ebben az országban a bűnös, destruktiv budapesti szellemmel szemben. (Frühwirth Mátyás: A bolsevikiek is magyarok voltak ! — Zaj.) Elnök: Frühwirth képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (HegymegiKiss Pál: Szóval a képviselő ur fél a magyaroktól!) Létay Errő: T. képviselő ur, a domicilium kérdése és ez a közbeszólás nem alkalmas arra, hogy a t. képviselő úrral a bolsevizmus kérdése felett vitatkozásba bocsátkozzam. (Frühwi.th Mátyás közbeszól.) Elnök: Frühwirth Mátyás képviselő urat ismételten kértm, méltóztassék csendben maradni Létay Ernő: A bolsevizmus alatt volt szerencsém a képviselő úrral egy blokkban lenni. (Frühivirth Mátyás közbeszól.) Elnök: Frühwirth képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasitani! Létay Ernő: Minthogy én a házszabályokat nemcsak a jogszabályok szerint, hanem aszerint is magyarázom, hogy parlamenti nevelésem tiltja, hogy egy közbeszólás formájában bedobott kérdéssel foglalkozzam akkor, amikor egy szak javaslat részletes tárgyalása folyik, ezért nem érzem magamat feljogosítva arra, hogy a t. képviselő urnák erre a megjegyzésére reflektáljak. A parlamenti élet keretében talán még lesz alkalmam, hogy ebben a kérdésben is szakszerűen kifejtsem a magam nézetét, ezúttal azonban nem óhajtok erre a, közbeszólásra reflektálni. (Helyeslés balfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Én ezt a rendelkezést szembenállónak találom avval a népies politikával, amelyet önök állandóan hirdetnek, és a falú mentalitásának megsértését látom ebben a kérdésben, mert önök azokat zárják ki polgári jogaikból, azokat deklasszifikálják, akik a vidékről azt az egészséges konzervativebb hangot hoznák fel Budapestre, melyet önök akarnak installálni, épen Budapesten. Ezekkel szemben állítanak fel korlátokat az egyhelybenlakás szempontjából, holott az önök által galíciai bevándoroltaknak nevezettek számára már nyolcévi helybenlakás után megadják a választójogot. Nem értem önöket ; ha nem vezeti önöket más célzat, mint tisztán csak a nemzeti erkölcs uralmának megvédése, miért alkalmaznak a nyugati államokban általánosságban el nem fogadott, el nem ismert magas méretű egyhelybenlakást azért, hogy valaki Budapesten törvényhatósági választói jogosultsággal birjon. Ennél a kérdésnél csak azért szólalok fel — felszólalásom anyagát tulajdonképen nem ez képezi —, mert egy szabadelvű felfogású embernek szembe kell helyezkednie minden egyes olyan intézkedéssel, vagy minden olyan kisérlettel, amely kiváltságos jogokat teremt az államban, az állampolgárok között különbséget tesz és reakciós alkotást akar belevinni Corpus Jurisunkba. A hatéves domicilium kérdése ismeretlen & magyar mentalitás előtt — s amint t. képviselőtársaim közül többen kimutatták, ez a hat év tulaj donképen nyolc évet jelent. Ugyanennek a szakasznak van egy rendelkezése, amelyet kifogás tárgyává kell tennem. Tiszteletteljes véleményem szerint ugyanis egy törvényben való rendelkezésnél nem lehet a törvény jogi értékénél alacsonyabb jogszabályra hivatkozni. Már pedig e szakasz második bekezdése jogszabályokra hivatkozik, nem pedig törvényre, amely a választójog számára statuáltatott. (Rakovszky Iván belügyminister: Törvényerejti szabályra !) A 2. § második bekezdése ugyanis azt mondja (olvassa): „A hatévi holybenlakás kötelezettsége alól ki vannak véve az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselők és mindazok, akiket az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselői választójogra vonatkozó jogszabályok a helybenlakás kelléke alól mentesítenek". Én itt jogszabályokat nem ismerhetek el, csak törvényeket. (Rakovszky Iván belügyminister: Nagyon érdekes felfogás !) Egy törvény sem hivatkozhatik még látS2JBJL szerint sem ministeri rendeletekre, amelyek jogi konstrukciójuknál fogva, de a magyar jogalkotás alkotmányjogi felfogása szempontjából is jogi értéküknél fogva alacsonyabbrendüek mint a törvények. Ennélfogva bátor vagyok a következő módositó javaslatot beterjeszteni (olvassa) : „Javaslom, hogy a 2. §" második bekezdésében a harmadik sorban „jogszabályok" helyett „érvényes törvény szabályai" szavak írassanak". Elnök: Szólásra következik"? Hebelt Ede jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Ennél a szakasznál hosszabb idő óta arról folyik a vita, hogy vájjon a domicilium kérdése ugy oldassék-e meg, amint ezt tervezik, vagy pedig elejtessék ez a kérdés és oldassék meg a modern demokratikus jogelvek alapján. Bizonyos, hogy ennek a kérdésnek eldöntésén keresztül lehet megmérni a kormányzat egész szellemét és politikáját és ezen keresztül lehet megítélni ennek a törvénynek egész értékét. Különös és sajátságos jelenség, hogy egy kormányzat, amely felépült és létrejött az általános titkos választójog alapján, egy községi képviselőtestület, amely annak köszönhette létrejöttét, hogy titkos volt a választójog és nem volt a domiciliumhoz kötve, ez a képviselőtestület és reprezentánsai most felrúgják azt az alapot, azt a demokratikus berendezkedést, amelynek alapján létrejöttek, amelynek létüket köszönhetik. Ez bizonyítja azt a tényt, hogy még az ellenforradalom első viharában is több volt a demokrácia, több volt a nép felé való hajlás irányzata mint ma. Minél inkább eltávolodtunk az ellenforradalomtól, annál reakciósabb törvényeket iparkodtak hozni és annál inkább szükiteni akarják azt a keretet és rendszert, amelyen keresztül érvénvesülhetne. Hiába érvelnek itt akármilyen kérdéssel, tény az. hogy a hat-, hét- meg tizesztendei helybenlakásnak semmi más célja nincs, mint az, hogy Budapest munkásságát kizárják a választói jogosultságból. Minden más szempont, a nemzeti, a konzervatív szempont vagy a politika érvényesülésnek szempontja alá van rendelve annak, hogy tisztán és kizárólag jogfosztás történik ebben a törvényjavaslatban, még a legközelebbi múlttal szemben is. Nevezzék ezt konzervativizmusnak, vagy annak, hogy gyökeret adjanak a város lakossága között a kénviselőtestületnek, vagy nevezzék bárminek, téuv az, hogy a nénet elzárják a községi igazgatástól és azt a politikát _ követik, amelv innen hangzott el annakidején az országgyűlésből, s amelv szerint amunkások hazátlan bitangok. Önök csinállak a hazátlan bitangokat az ilven törvényekkel, mert megmutatják nekik, hogy az a munkás, akit a kenyérkereset, az élet körül-