Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-331

66 A nemzetgyűlés 331. ülése 1924 hazájukat elhagyni és idemenekültek, de itt elhelyezkedni nem tudtak. Azt kivánom a t. kormánytói, hogy ezt a státusrendezést és előléptetést velük szemben is alkalmazza. Épen ezért, hogy ne is nyúljék nagyon hoszszura beszédem, s hogy a t. képviselő urnák is kedvében járjak, a vármegyei tisztviselőkre nézve a következő interpellációt intézem a t. kormányhoz (olvassa): »Ha a m. kir. kormány az állami közalkalmazottakat ért sérelmeket az 1924. évi 5000. M. E. számú rendelet visszavonása nélkül kivánja rendezni, ugy hajlandó-e a vármegyei tisztviselőkre is egészen indokolatlanul kiterjesztett fenti rendeletet legalább a vármegyei tisztviselőkkel szemben hatálytalanítani, és az amugy is elavult státusviszonyokhoz képest illetményeiket igazságosan, haladéktalanul rendezni és azt végrehajtani! Hajlandó-e a m. kir. kormány haladéktalanul intézkedni. hogy a vármegyei tisztviselők anyagi és jogi helyzete az egyenlő képesités, egyenlő elbánás elve alapján rendeztessék! Nevezetesen hajlandó-e a vármegyei tisztviselők státusát az egyes karok képviseleteinek meghallgatása mellett ugy rendezni, hogy a vármegyei tisztviselők is a szolgálati évek figyelembevételévei automatikusan ugy léphessenek elő magasabb fizetési osztályokba, mint az állami tisztviselők és hogy nyittassanak meg előttük is ugyanazon fizetési osztályok, amelyek nem csupán a fő-, iskolai végzettségű állami tisztviselők számára már régebben megnyittattak? Ezen elvek alapján hajlandó-e a legalább 24 össz-szolgálati évvel biró alispánok számára a IV., főjegyzők, főügyészek, árvaszéki elnökök, árvaszéki^ ülnökök és főszolgabírák számára az V., aljegyzők, főiskolai képesítésű főlevéltárosok és a VII. osztályba osztott szolgaid rák számára a VI. fizetési osztályt megnyitni ? Továbbá hajlandó-e az 1923 : XXXV. te. 15. §-ára való figyelemmel a vármegyei árvaszéki ülnöki állások kezdő fizetési osztályát az eddig visszahagyott VIII. kezdő fizetési osztályából kiemelve, a VII. fizetési osztályba sorozni ?« Én itt 24 szolgálati évet jelölök meg. Egészen természetes, hogy az én megjelölésem nem dönti el ezt a kérdést ; a kormánynak lesz feladata mérlegelni, vájjon a 24 szolgálati év elég-e ahhoz, hogy-az emiitett tisztviselők a megfelelő fizetési osztályokat elérjék. Lehet, hogy a kormány a 24 szolgálati évet talán kevésnek fogja tartani és felemeli 26-ra vagy 30-ra. Nem tudom, kielégiti-e ez a vármegyei tisztviselők igényeit,^ mindenesetre a kormány feladata, hogy szabályozza a szolgálati évet. Én a 24 szolgálati évet csak kiindulási pontként jelöltem meg, a kormány maga fogja majd a kérdést bölcs belátása szerint elintézni, és elbírálni, hogy a 24 össz-szolgálati évet elégségesnek tartja-e arra, hogy az emiitett köztisztviselők a megfelelő fizetési osztályokat automatikusan elérhessék. (Továbbolvassa az interpellációt:) »Hajlandó-e a magy. kir. kormány a vármegyei tisztviselők státusának rendezését azon vármegyei alkalmazottakra is kiterjeszteni, akik az 1923. évi XXXV. te. és az 1924. évi IV. te. rendelkezései alapján lettek elbocsátva ? Nemkülönben azon vármegyei tisztviselőkre is. akik saját hibájukon kivül megszállott területekről ide menekülni voltak kényszerülve 1« Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy rátérjek a nyugdíjasokat ért sérelmek tárgyalására. Amint az 5000. sz, ministerelnöki , évi november 6-án, csütörtökön. rendelet a közalkalmazottak ügyét tárgyalja, ugy az 5100. sz. rendelet a nyugdíjasok nyugdíjilletményeiről intézkedik. Amint sérelmes voit a közalkalmazottakkal szemben ez a leminősités, ugy, de még fokozottabb mértékben, sérelmes a nyugdíjasokra vonatkozó megállapítás, mert egészen érthetetlen, miért kell azokat a nyugdíjasokat, akik annak idején aranykoronákban fizettek be nyugdíjilletményeiket, a szanálási törvényre való hivatkozással teljes nyugdíjuk egy részétől elütni és számukra a 100 százalékos nyugdíj helyett mindössze 85 százalékos nyugdíjat folyósítani. Az öreg, munkájukat becsületesen végzett nyugdíjas közalkalmazottak igazán nem érdemelték meg a kormánytól ezt az elbánást. Mert mi a mai helyzet 1 A mai helyzet az, hogy például a huszévi szolgálattal biró köztisztviselőt, ha huszévi szolgálat után nyugdíjba megy, a törvény szerint megilleti fizetésének 60 százaléka, a kormány azonban az 5100. sz

% rendelet értelmében a fizetés teljes 60 százaléka helyett ennek a 60 százaléknak csupán 85 százalékát folyósitja, tehát 15 százalékot indokolás nélkül levon. Mert az nem indokolás, hogy szanálás van. Mondom, e szerint a rendelet szerint a kormány a fizetés 60%-a helyett a fizetésnek mindössze csak 51%-át folyósítja. Hogy egy példával illusztráljam, egy VI. fizetési osztályban lévő tisztviselő mai összilletménye az 5000. sz. rendelet alapján havonta 250 aranykorona. Ha a húsz évet leszolgált közszolgálati alkalmazott nyugdíjba megy, akkor a 250 aranykoronának 60%-át, vagyis 150 koronát kellene részére nyugdíjként megállapítani. Ezzel szemben a rendelet csak 85%-ot állapit meg, vagyis a 150 aranykoronának csak 85%-át, ami 127*50 koronát lesz ki. Mint látható, az illető nyugdíjas minden indokolás nélkül 60% helyett 51%-ot kap, tehát 9%-ot levonnak a nyugdíjából. Nem találok szavakat ennek jellemzésére, de nem is akarom hosszasan bírálni a nyugdíjasokkal szemben tanúsított emez igazságtalan elbánást. (Erdélyi Aladár: No-no!) Azt hiszem, a nemzetgyűlés minden egyes tagja egyetért velem abban, hogy a nyugdíjasok nem érdemlik meg ezt az elbánást, és nincs indok rá, miért kelljen az amugy is kevés nyugdíjból még 15%-ot leütni. A kormány először a fizetések megállapításánál követett el siílyos igazságtalanságot, másodszor pedig az igazságtalanul megállapított fizetések után járó nyugdíjakat is megcsorbitja, vagy: s egy rókáról két bőrt huz le. Igazán érthetetlen, miért van erre szükség. Nekem az volna a kívánságom, hogy a t. kormány módosítsa ezt a rendelkezést, módosítsa ugy, amint azt törvényeink elő is irják, hogy, a példánál maradva, ha a 20 szolgálati évvel biró közalkalmazott nyugdíjba megy, fizetésének teljes 60%-át kar>ja meg, tekintet nélkül arra, —egészen tárgyilagos akarok lenni, nehogy szemrehán3'ással illessenek, mert a kormány a hatvan éven felülieknek bizonyos kedvezményeket biztosit — mondom, tekintet nélkül arra, betöltötte-e az illető hatvanadik életévét vagy sem. (Erdélyi Aladár: Halljuk az interpellációt!) Egy kis türelmet kérek, t. képviselő ur, arra is rá fogok térni. Amilyen igazságtalanul rendelkezik a kormány a nyugdíjasokkal szemben, ugyanolyan igazságtalan ni rendezi az özvegyek illetményeit is. Hálátlan az a nemzet, hálártlan az a kormány, amely az özvegyeken akar takarékoskodni, (Griger Miklós : Ugy van !) amely