Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-350

636 JL nemzetgyűlés 350. ülése 192 A vége felé csak néhány képviselő lesz jelen, s amenynyiben a Ház nem lesz tanáeskozásképes, az elnök ur kénytelen lesz az ülést berekeszteni anélkül, hogy napirendi indítványt tenne. Másnap azután nem lesz más feladata a Háznak, mint csak a további teendőkről határozni. Ez időpazarlás, obstrukció s ha a Ház t. többsége az obstrukció és az időpazarlás ellen hadakozik, akkor méltóztassék ebben az esetben is hadakozni az ilyen eljárás ellen és f követelni, hogy ez a rendellenes módszer a tanácskozásokba be ne vitessék. »Az ülés határozatképtelensége esetét kivéve«! Miért kell ezt az esetet is kivenni ! Miért ne lehetne továbbra is érvényben az eddig alkalmazott szokás? Hisz az a legkevesebb, amit a képviselők megtehetnek, hogy legalább 40 képviselő jelen legyen, hogy tehát a Ház 250 tagja közül negyven, tehát alig egyhatodrész a tanácskozásokban résztvegyen és biztositsa a házszabályoknak azt a követelését, hugy itt 40 képviselő jelenlétében az elnök napirendi javaslatot tehessen. Épen ezért, mert ugy látom, hogy ez egyenesen felhívás arra, hogy a képviselők ne teljesítsék kötelességüket, ezt nonsensnek, nagyon elhibázott dolognak tartom ezt s javaslom, hogy a 196. § 5. és 6. pontja töröltessék. Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Csik József ! Csik József : T. Nemzetgyűlés ! Az előadó ur módosítását a magam részéről sem helyeslem. Az elnöki napirenddel szemben a leendő házszabályok szerint is mindössze csak 2 képviselő szólalhat fel, tehát ez a két képviselő, bármilyen hosszura nyújtja is a maga hozzászólását, nem akadályozhatja olyan mértékben a tanácskozóképességet, hogy az kárára lenne a nemzetgyűlés munkarendjének. Épen ezért feleslegesnek tartom, hogy ezt a hozzászólást bizonyos olyan megszorítással megtoldjuk, amelynek felvételét teljesen feleslegesnek tartom. Hiszen, ha a múltban y olt rá eset, hogy valaki olyan indítványt terjesztett elő a napirendbe való felvétel céljából, amelyet a házszabályok szerint nem terjeszthetett volna elő, az mindig csak tévedésen műit, rendszerint azon, hogy az illető nem volt kellőkép tisztában a házszabályokkal, és ha az elnök ur megadta volna neki azt a lehetőséget, hogy indítványa napirendre tűzessék, akkor az elnök ur nem a házszabályok szerint járt volna el. Az elnök urak, mint a múltban is tették, a jövőben is ragaszkodni fognak ehhez, és ha valaki olyan napirendi javaslattal fog előállani, amely a házszabályok értelmében nem terjeszthető elő, egész természetes, hogy azt napirendre nem is lehet majd tüzní. Egészen feleslegesnek tartom, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy ezzel a mondattal terheljük ennek a szakasznak ezt a bekezdését. A magam részéről azon a felfogáson vagyok, hogy méltóztassék meghagyni a szakasznak ezt a bekezdését eredeti szövegezésében. Annál is inkább ezen a felfogáson vagyok, mert minden képviselő keresi majd a törvényes lehetőséget arra .nézve, hogy olyan javaslattal álljon elő, amelyet a házszabályok értelmében tényleg napirendre tud tűzetni. A jövőben a megvalósítandó házszabályok értelmében az elnöknek bizonyos válogatási joga lessz az indítványokat illetőleg. Ha tehát az illető képviselő indítványt akar bejegyezni direkt azért, hogy napirendre tüzessé, az elnök ur megakadályozhatja indítványának a házszabályok értelmében törvényerőre való emelkedésében. Ha tehát ilyen megszorítást is tartalmaz a leendő házszabály, akkor épenséggel nem akceptálható az a felfogás, hogy ilyen, lényegében teljesen felesleges hozzátoldással megnehezítsük a szakasz érvényét. I. évi december hó 9-én, kedden. Elnök : Miután szólásra feljegyezve senki sincsen, kérdem, kíván-e még valaki szólni! Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó kivan szólani. Örffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A módosításoknak két csoportozatával állunk szemben, az előadóéval és Szabó József igen t. képviselőtársaméval. A magam módosítását illetőleg abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy a két ellenzéki képviselő véleménye is megoszlik, anienynyiben Szabó József képviselő ur is magáévá tette az én indítványomat, amely tulaj donképen ujat nem is tartalmaz, csak formába önti az eddigi gyakorlatot, t. i. azt, hogy a Ház részére elő nem készített ügyekre nézve nem lehet napirendi indítványt tenni. Ami Szabó József igen t. képviselőtársamnak azt az indítványát illeti, hogy a most tárgyalt szakasznak két utolsó bekezdése hagyassák el, erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy ő túlzott jelentőséget tulajdonit ennek a két bekezdésnek. Kétségtelen, van valami kis kényelmi momentum ebben a dologban, azonban per absolutum nem elképzelhetetlen az, hogy szerencsétlen véletlen folytán a képviselők hibáján kivül nem lehet bizonyos napon a következő ülés napirendjét megállapítani. Ne méltóztassanak azonban ezt ugy elképzelni, hogy ez taktikai eszköz lessz a többség kezében, hogy egyszerűen megakadályozza a napirend megállapítását csak azért, hogy huzza valamely törvényjavaslat tárgyalását. Ezzel a taktikai eszközzel a többség nem élhet, nem teheti ki magát annak a veszélynek, — hiszen 50 képviselőt az ellenzék oldaláról is össze lehet hozni — hogy az ellenzék többségben jelenve meg, megtegye a maga napirendi javaslatát, melyet azután sem a többség, sem a kormány nem fog megköszönni. Ezek tehát nem olyan intézkedések, amelyek visszaélés lehetőségét rejtik magukban s épen ezért tisztelettel kérem, méltóztassanak a szakaszt azzal a módosítással elfogadni, amelyet én voltam bátor előterjeszteni az első bekezdésre nézve. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 196. § 2., 3. és 4. bekezdéseit mint meg nem támadottakat elfogadottaknak jelentem ki. Az első bekezdéshez az előadó ur pótlást javasolt, tehát külön fel fogom tenni a kérdést magára az első bekezdésre, azután ehhez pótlólag fogom feltenni a kérdést, hogy el méltóztatnak-e fogadni az előadó ur kiegészítő javaslatát. Azután szembe fogom állítani az ötödik és hatodik bekezdés szövegét Szabó József képviselő ur indítványával, amely ellentétben van az eredeti szöveggel, amennyiben a két utolsó bekezdését hozza javaslatba. Felteszem tehát a kérdést: méltóztatnak-e az első bekezdést eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés eredeti szövegezésében elfogadja. Kérdem: méltóztatnak-e ehhez a bekezdéshez elfogadni az előadó ur kiegészítő indítványát! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur kiegészítő indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az előadó ur indítványát elfogadja. Következik a szakasz két utolsó bekezdésére nézve a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a 196. § 5. és 6. bekezdését eredeti szövegezésében, Szabó József képviselő ur törlést javasló indítványával szemben elfogadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadja el, így akkor Szabó József indítványa- elesik.