Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-350

636 JL nemzetgyűlés 350. ülése 192 A vége felé csak néhány képviselő lesz jelen, s ameny­nyiben a Ház nem lesz tanáeskozásképes, az elnök ur kénytelen lesz az ülést berekeszteni anélkül, hogy napirendi indítványt tenne. Másnap azután nem lesz más feladata a Háznak, mint csak a további teendőkről határozni. Ez időpazarlás, obstrukció s ha a Ház t. többsége az obstrukció és az időpazarlás ellen hadakozik, akkor méltóz­tassék ebben az esetben is hadakozni az ilyen el­járás ellen és f követelni, hogy ez a rendellenes módszer a tanácskozásokba be ne vitessék. »Az ülés határozatképtelensége esetét kivéve«! Miért kell ezt az esetet is kivenni ! Miért ne lehetne továbbra is érvényben az eddig alkal­mazott szokás? Hisz az a legkevesebb, amit a képviselők megtehetnek, hogy legalább 40 kép­viselő jelen legyen, hogy tehát a Ház 250 tagja közül negyven, tehát alig egyhatodrész a tanács­kozásokban résztvegyen és biztositsa a házszabá­lyoknak azt a követelését, hugy itt 40 képviselő jelenlétében az elnök napirendi javaslatot tehessen. Épen ezért, mert ugy látom, hogy ez egye­nesen felhívás arra, hogy a képviselők ne telje­sítsék kötelességüket, ezt nonsensnek, nagyon elhibázott dolognak tartom ezt s javaslom, hogy a 196. § 5. és 6. pontja töröltessék. Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Csik József ! Csik József : T. Nemzetgyűlés ! Az előadó ur módosítását a magam részéről sem helyeslem. Az elnöki napirenddel szemben a leendő házsza­bályok szerint is mindössze csak 2 képviselő szólalhat fel, tehát ez a két képviselő, bármilyen hosszura nyújtja is a maga hozzászólását, nem akadályozhatja olyan mértékben a tanácskozó­képességet, hogy az kárára lenne a nemzetgyűlés munkarendjének. Épen ezért feleslegesnek tar­tom, hogy ezt a hozzászólást bizonyos olyan meg­szorítással megtoldjuk, amelynek felvételét tel­jesen feleslegesnek tartom. Hiszen, ha a múltban y olt rá eset, hogy valaki olyan indítványt ter­jesztett elő a napirendbe való felvétel céljából, amelyet a házszabályok szerint nem terjeszthetett volna elő, az mindig csak tévedésen műit, rend­szerint azon, hogy az illető nem volt kellőkép tisztában a házszabályokkal, és ha az elnök ur megadta volna neki azt a lehetőséget, hogy indít­ványa napirendre tűzessék, akkor az elnök ur nem a házszabályok szerint járt volna el. Az elnök urak, mint a múltban is tették, a jövőben is ragaszkodni fognak ehhez, és ha valaki olyan napirendi javaslattal fog előállani, amely a ház­szabályok értelmében nem terjeszthető elő, egész természetes, hogy azt napirendre nem is lehet majd tüzní. Egészen feleslegesnek tartom, mélyen t. Nem­zetgyűlés, hogy ezzel a mondattal terheljük ennek a szakasznak ezt a bekezdését. A magam részéről azon a felfogáson vagyok, hogy méltóztassék meghagyni a szakasznak ezt a bekezdését eredeti szövegezésében. Annál is inkább ezen a felfogáson vagyok, mert minden képviselő keresi majd a törvényes lehetőséget arra .nézve, hogy olyan javaslattal álljon elő, amelyet a házszabályok értelmében tényleg napirendre tud tűzetni. A jövőben a megvalósítandó házszabályok értelmében az elnöknek bizonyos válogatási joga lessz az indítványokat illetőleg. Ha tehát az illető képviselő indítványt akar bejegyezni direkt azért, hogy napirendre tüzessé, az elnök ur meg­akadályozhatja indítványának a házszabályok értelmében törvényerőre való emelkedésében. Ha tehát ilyen megszorítást is tartalmaz a leendő házszabály, akkor épenséggel nem akceptálható az a felfogás, hogy ilyen, lényegében teljesen felesleges hozzátoldással megnehezítsük a szakasz érvényét. I. évi december hó 9-én, kedden. Elnök : Miután szólásra feljegyezve senki sincsen, kérdem, kíván-e még valaki szólni! Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az elő­adó kivan szólani. Örffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A mó­dosításoknak két csoportozatával állunk szem­ben, az előadóéval és Szabó József igen t. kép­viselőtársaméval. A magam módosítását illetőleg abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy a két ellenzéki képviselő véleménye is megoszlik, anieny­nyiben Szabó József képviselő ur is magáévá tette az én indítványomat, amely tulaj donképen ujat nem is tartalmaz, csak formába önti az eddigi gyakorlatot, t. i. azt, hogy a Ház részére elő nem készített ügyekre nézve nem lehet napi­rendi indítványt tenni. Ami Szabó József igen t. képviselőtársam­nak azt az indítványát illeti, hogy a most tár­gyalt szakasznak két utolsó bekezdése hagyassák el, erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy ő túlzott jelentőséget tulajdonit ennek a két bekez­désnek. Kétségtelen, van valami kis kényelmi momentum ebben a dologban, azonban per abso­lutum nem elképzelhetetlen az, hogy szerencsétlen véletlen folytán a képviselők hibáján kivül nem lehet bizonyos napon a következő ülés napirend­jét megállapítani. Ne méltóztassanak azonban ezt ugy elképzelni, hogy ez taktikai eszköz lessz a többség kezében, hogy egyszerűen megakadá­lyozza a napirend megállapítását csak azért, hogy huzza valamely törvényjavaslat tárgyalását. Ezzel a taktikai eszközzel a többség nem élhet, nem teheti ki magát annak a veszélynek, — hiszen 50 képviselőt az ellenzék oldaláról is össze lehet hozni — hogy az ellenzék többségben jelenve meg, megtegye a maga napirendi javas­latát, melyet azután sem a többség, sem a kor­mány nem fog megköszönni. Ezek tehát nem olyan intézkedések, amelyek visszaélés lehetőségét rejtik magukban s épen ezért tisztelettel kérem, méltóztassanak a szakaszt azzal a módosítással elfogadni, amelyet én voltam bátor előterjeszteni az első bekezdésre nézve. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. A 196. § 2., 3. és 4. bekezdéseit mint meg nem támadot­takat elfogadottaknak jelentem ki. Az első bekezdéshez az előadó ur pótlást java­solt, tehát külön fel fogom tenni a kérdést magára az első bekezdésre, azután ehhez pótlólag fogom feltenni a kérdést, hogy el méltóztatnak-e fogadni az előadó ur kiegészítő javaslatát. Azután szembe fogom állítani az ötödik és hatodik bekezdés szö­vegét Szabó József képviselő ur indítványával, amely ellentétben van az eredeti szöveggel, amennyiben a két utolsó bekezdését hozza javas­latba. Felteszem tehát a kérdést: méltóztatnak-e az első bekezdést eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés eredeti szövegezésében elfogadja. Kérdem: méltóztatnak-e ehhez a bekezdéshez elfogadni az előadó ur kiegészítő indítványát! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur kiegészítő indítványát elfogad­ják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Több­ség. A Ház az előadó ur indítványát elfogadja. Következik a szakasz két utolsó bekezdésére nézve a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a 196. § 5. és 6. bekezdését eredeti szövegezésében, Szabó József képviselő ur törlést javasló indítványával szemben elfogadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képvi­selő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Több­ség. A nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadja el, így akkor Szabó József indítványa- elesik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom