Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-350

634 A nemzetgyűlés 350. ülése 1924. évi december hó 9-én, kedden. tartozik gondoskodni arról, hogy a nemzetgyűlés tanáeskozóképessége biztositva legyen. TJgy gondolom, hogy amennyiben az elnök ur látja azt, hogy 40 képviselő nincs jelen, hivatalból intézkedjék és vagy biztosítsa, hogy 40 képviselő jelen legyen, vagy pedig a rendelkezésre álló fegyelmi eszközöket — tehát a névsorolvasást, a távollevő képviselők felelősségreVOÜásat — alkalmazza. Ha a t. Ház igy módositaná a szakaszt, akkor készséggel elfogadnám azt, hogy a szónok ne térhessen el a tárgytól és csak egyféle címen legyen joga szólni. Ezzel szemben azonban garanciát kivánnék oly módon, hogy — nem tudom, ennél a szakasznál volna-e helyes vagy pedig ott, ahol az elnök hatáskörét szabályozzuk — olyan mondatot iktatnánk be, amelyben azt mondanók: Az elnök mindenkor köteles a Ház tanácskozóképességét biztosítani. Ha a t. kormány, illetőleg a ministerelnök ur ilyen intézkedést fog a házszabályokba felvétetni, akkor nem tartom fontosnak azt, amit Haller József t. képviselőtársam javasolt, hogy a szónok bármikor kérhesse a tanácskozóképesség megállapitását, mert ez sokkal jobb és tökéletesebb gondoskodás volna; de amennyiben nem méltóztatik ilyen módositással jönni és nem méltóztatik ezt a gondolatot elfogadni, a magam részéről is Haller József t. képviselőtársam módositó indítványát fogadom el. Elnök: Szólásra következik! Forgács Miklós jegyző : Nincs senki feljegyezve. Elnök : Kivan még valaki szólni 1 Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Nagyom sajnálom, de Haller József t. képviselőtársam indítványát sem fogadhatom el. Megmondom, hogy miért. Képviselőtársam előtt talán nem ismeretes e szakasz szövegezésének a historikuma. Eredetileg az volt a bizottság terve — és ez volt az 1913. évi házszabályokban is — hogy tanácskozásra szükséges létszámot egyáltalában nem irunk elő. Az itteni szövegezés tehát féligmeddig kompromisszumos megoldás volt, amelynek lényege az, hogy, amint eddig is 40 képviselő jelenléte volt előirva, most is ezt vettük fel. Ez elég tekintélyes szám, tekintettel arra, hogy a régi, majdnem kétszer akkora képviselőházban csak 50 képviselő jelenléte volt szükséges a tanácskozóképességhez. Nem vehetjük azonban fel azt a rendelkezést, amely alapot nyújt arra, hogy egyes képviselők, akik teljesen laza, tartalmatlan, értéktelen beszédeket mondanak, ( állandóan sikanirozhassák a Háznak nemcsak jobboldalát, (Szabó József : Ki fogja ezt megállapitani ?) hanem másik oldalát is, mert hiszen a képviselő urak igen gyakran láthatták azt, hogy azon az oldalon felszólaltak képviselő urak, ugy, hogy azon az oldalon más mint az illető képviselő nem is volt a Házban, (ügy van ! Ugy van ! a {jobboldalon.) A többségnek ezt a — hogy ugy mondjam — megkinzását nem lehet kívánni. (Zaj és ellenmondások a baloldalon.) Elegendő, hogy a többség, ha meg kívánja hallgatni az illető képviselő beszédét, ezt azzal igazolja, hogy a beszéd megkezdésekor itt van, mert a beszéd megkezdésekor az előirt létszámú képviselőnek e szövegezés szerint is jelen kell lennie. Ha akkor jelen van az a bizonyos 40képviselő, ezzel a lojalitásnak eleget tettünk minden egyes képviselővel szemben. Azt, hogy 40 képviselő kényszeríthető legyen arra, hogy végigszenvedjen olyan beszédeket, amelyeket végighallgatni fizikai kin, (Csik József : Azért választották meg ! — Zaj a jobb- és a baloldalon.) igazán nem lehet megkívánni még abban a formában sem, hogy az elnök ur legyen hivatalból köteles megfelelő számú képviselő jelenlétét biztositani, Kérem a szakasz eredeti szövegének elfogadását. (Zaj a jobb- és a baloldalon ) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakasz eredeti szövegével szemben Haller József képviselő ur inditványt adott be, (Folytonos zaj.) amelyet szembe fogok állítani a szakasz eredeti szövegével. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a 189. §-t eredeti szövegezésében, szemben Haller József képviselő ur módositó indítványával, elfogadni, igen vagy nem. (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. {Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatván el, Haller József képviselő ur módositó indítványa^ elesik. (Zaj. — Szabó József : Nem határozatképes a Ház most sem, tessék megszámlálni a jelenlevőket ! — Bessenyey Zénó : Tessék kérni !) Következik a 197. •§. helyébe kerülő 191. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 197. § helyébe kerülő 191. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 198. § helyébe kerülő 192. §-t). Elnök: Senki feliratkozva nem lévén, kérdem: kíván-e valaki szólni 1 Szabó József képviselő ur kíván szólni. Szabó József : Tisztelt Nemzetgyűlés ! A 192. § utolsó bekezdése ellen van kifogásom. Az utolsó bekezdés a következőket mondja (olvassa) : »Hogy az indítvány kinyomassák és szétosztassék-e, efelett a házelnök javaslatára vita nélkül egyszerű szavazással dönt a Ház.« Én kényes szerepnek tartom azt, hogy az elnök ur vállalkozzék arra, hogy a képviselők indítványai között különbséget tegyen és javaslatot tegyen a Háznak, hogy az indítvány kinyomassék-e, igen vagy nem. Ez nagyon kényes szerepe lenne annak a tisztségnek, amelynek pártatlanságát mindannyiunknak mindig őriznünk kell, és az elnökre nézve ez a szerep hátrányos is lehet, mert nagyon könnyen kerülhet abba a gyanúba, hogy egyes* indítványok kinyomatása vagy ki nem nyomatása tekintetében való állásfoglalásában pártoskodik. Én a mindenkori elnök urat akarom megkímélni attól, hogy ilyen kérdésekben döntenie kelljen, és ezért nem tartom szerencsésnek, hogy ennek a kérdésnek elbírálását az elnökre bízzuk, hogy az elnöknek adjunk jogot arra, hogy erre nézve javaslatot tegyen a Háznak, Takarékossági szempontból sem tartom fontosnak a dolgot. Mert miről lehet szó ! A Ház tanácskozásai során egy esztendőben legfeljebb 10—20, — pontos számot természetesen nem tudok mondani — egyszóval nem nagyon sok lesz az olyan indítvány, — különösen ezek után — amely szabályszerűen beiratik és az elnökségnek átadatik. Nem sokról van tehát szó, csak néhány indítványról és ezeknek kinyomatásáról. A tanácskozás komolysága is megköveteli azt, hogy ha indítványt terjesztenek a Ház elé és az tárgyalásra kitüzetik, akkor minden képviselő megismerhesse azt az inditványt, tehát nj^omtatásban kézhez kapja, hogy a tárgyalás alkalmával komolyan, a tárgyat ismerve szólhasson hozzá az ügyhöz. Takarékossági szempontból sem tartom ezt célravezetőnek és a komolyság rovására látom ennek a pontnak beiktatását; épen ezért teljes tisztelettel indítványozom, hogy a 192. § utolsó pontja töröltessék. Elnök: Kíván még valaki szólani 1 (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólani. Örffy Inire előadó: T. Nemzetgyűlés! Ennek a rendelkezésnek alapj hogy az 1913-as házszabályokban is teljesen analóg intézkedés véte-