Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-331

 nemzetgyűlés 331. ülése 1924. tény magyar munkások ellen. (Farkas István: A legjobb, a legképzettebb magyar munkásosztály ellen irányul! — Zaj a középen. — Csilléry András: Szabó József, figyelj, kisajátítják a keresztény munkásokat! — Zaj. — Petrovácz Gyula: Propper védi a keresztény munkásokat! — liell Miklós: Keresztényszocialista lett belőle!) Elnök : Csendet kérek ! (Folytonos nagy zaj a középen, a bal- és a szélsőbaloldalon. — Pikier Emil : Önökkel szemben meg kell védeni ! — Szabó József : Vasdarabokkal ! — Nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! (Rothenstein Mór: Maguk csak azt mondják, hogy keresztények !) Eothenstein Mór képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. (Dinien Ödön: Rothenstein, a keresztény ! — Derültség jobbfelöl. — Peidl Gyula : A cselekedeteiben talán különb keresztény, mint önök !) Peidl képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Dinich Ödön : Kiderül, hogy Rothenstein keresztény.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. (Csilléry András: A nyomdászok megmondják, milyen keresztény ! — Folytonos nagy zaj. — Farkas István : Bizony megmondják! — Csilléry András: Kérdezze meg őket!) Csilléry András képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Baross János: Urak, a csehek tíz kilométernyire állnak Budapesttől és mi folyton egymással marakodunk!) Baross képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Propper Sándor : Azt ajánlom, hogy frázisok és feleselések helyett vizsgáljuk meg magát a kérdést, nézzük meg. hogy ez a Schand-paragrafus kiket akar a választójogból kiselejtezni. A galíciaiakkal, ugyebár, végezhetünk, mert önök nem adnak nekik letelepedési engedélyt. Még hozzátehetem azt, hogy a galíciaiak kérdése bizonyos idő múlva — a törvény szerint hat év, a keresztény községi párt felfogása szerint tiz év múlva megoldást nyer, mert az önök elmélete szerint a galíciaiak leülnek, házat vesznek, boltot alapítanak és stabil polgárokká válnak, hat vagy tiz év múlva tehát egyik szempontból sem lesz vitás az, hogy ők választók lehetnek-e vagy sem. De nézzük a többi néposztályt, nézzük a plutokráciát, amely ellen elméletileg legalább ugy látszik, mintha harcolnának. Ez is stabil néposztály. Tartozzék bármely vallásfelekezethez vagy nációhoz, ha boltja, raktára, üzlete, gyára, műhelye, lakása van : stabil néposztály, amely születésétől haláláig úgyszólván egy helyen lakik. Ennek szempontjából egy percig sem vitás a községi választójog. A középosztály részére kivételt statuáltak, a menekült tisztviselők részére szintén kivételt statuáltak, marad tehát egy néposztály, amelyet ez a paragrafus sújt, és ez az osztály a munkásosztály. (Ugy ! van a szélsőbaloldalon.) A munkásosztály, amely az ő szerencsétlen nyomorúsága, immobil existenciája folytán örökös vándorlásra van rákényszerítve. Egy lakatos-, asztalos- vagy cipőfeísőrészkészitő-munkás, aki ma Budapesten jut munkaalkalomhoz, holnapután, ha kiteszik a szűrét, kénytelen elmenni Miskolczra, Győrbe vagy máshová, esetleg az ország határán túlra, és lehet, hogy kedvező konjunktúra idején megint visszajön családjához a hazájába, de akkor már nincs meg a hatévi egy helybenlakása. Itt született, itt teljesítette kötelességét, itt vérzett és adózott, visszatér ide és itt akar élni, de beleütközik a keresztény községi párt akadályába, nem tud itt a fővárosban, ahol újra elhelyezkedett, a közügyek vitelében rövid idő alatt résztvenni, mert elüti őt ettől a jogától az a párt, és az a világnézet, amely a kereszténység jelszavával fekszik le és kel fel és egyetlen egy alkalmat sem mulaszt el, hogy ezt a jelszót ne hangoztassa, de viszont egyetlenegy KAPLÓ xxvn. évi november 6-án, csütörtökön. 53 alkalmat sem mulaszt el arra sem, hogy ennek ellenkezőjét csinálja. (Petrovácz Gyula : Mese !) Senki mást nem terhel ez a paragrafus, csak a munkásosztályt, amely örökös vándorlásban él, amelynek léte sohasem biztos egy hétre, egy hónapra sem, amely nem a saját kedve vagy passziója után megy, amikor mennie kell, vagy jön, amikor jöhet, hanem a gazdasági okok kényszerítő hatásai csapkodtak ide és oda, érzésben azonban megmarad budapestinek, magyarnak. Ezt a néposztályt akarják önök a választójogból örökre kirekeszteni, mert a munkásnép még abban a helyzetoen sincs, hogy egy elindulásra megszerezhesse magának az egy hely benlakást. Nem bizonyos benne, hogy nemcsak a nyolcadik, hanem már az ötödik évben nem kell-e neki elvándorolnia, és amikor megint visszajön, újra kezdheti elölről az egyhelybenlakás esztendőinek gyűjtését. A vándorlás maga a nyomorúság jele és ezt a nyomorúságot, ezt a keserűséget büntetik azzal, hogy attól a szerencsétlentől, aki kénytelen elhagyni családját, hazáját, kenyerét, exisztenciáját, megvonják még azt a lehetőséget is, hogy valaha a közügyekben részt vehessen. (Buday Dezső: Elvonják tőlük a zsidó-uzsorások a megélhetésüket! Erről beszéljen! — Pikier Emil: És azok megkapják a választói jogot! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Pikier Emil: Csak a szegény keresztényektől veszik el! - Malasits Géza: Nagy keresztények !) Kérem Malasits és Pikier képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Propper Sándor : Csilléry képviselő ur azt mondotta, hogy ő a konzervatív álláspontot képviseli akkor, amikor a hét év helyett a 11 évet javasolja. (Csilléry András: Hat év!) Tessék csak a paragrafust figyelemmel elolvasni, ebben az van, hogy: »az összeírást megelőző évtől számítandó hat év«, ez tehát nem hat, hanem hét év. Hol van itt a konzervativizmus? A konzervatív álláspontnak a kétévi egyhelybenlakáshoz kell igazodnia, mert az 1872 : XXXVI. te. a községi választójog kritériuma gyanánt kétévi egyhelybenlakást határoz meg. Tehát nem konzervatív felfogásról van itt szó Csilléry képviselő ur és a keresztény gazdasági községi párt részéről, hanem minősített reakciós felfogásról, amennyiben a két esztendőt meg akarja ötszörözni, tiz esztendőt akar és a technikai lebonyolítással még ezt is meg akarja eggyel toldani. Arra is igen sokszor szoktak hivatkozni a túlsó oldalon, hogy ők tulaj donképen kényelmes helyzetben vannak. Valóban kényelmes helyzet a birtokon belüllévőség. Azt mondják, hogy »a főváros népe majdnem egyhangúlag, vagy legalább is tekintélyes túlnyomó többséggel mellénk állott.« Igen t. urak, ott, a túlsó oldalon, ha önök olyan kényelmes és kellemes helyzetben vannak, ha önök meg vannak arról győződve, hogy Budapest munkássága és polgársága önök melleit áll még ma is, akkor miért méltóztatnak ilyen kínos erőfeszítést kifejteni azért, hogy ne állhasson önök mellé ! {Zaj a középen. — Petrovácz Gyula: Buta beszéd 1) Ne méltóztassanak a jobboldalra mutatni, mert önök összepakliztak egy hatesztendős egyhelybenlakást. (Zaj a középen és a szélsőbaloldalon.) Mindjárt ki fogom fejteni. T. i. én nem tartom komolynak a tízéves helybenlakásra vonatkozó indítványt, amint nem tartom demokratikusnak a hatéves kritériumot seim Mindjárt ki fogom fejteni nézetemet, csak méltóztassanak türelemmel lenni. A törvényjavaslat tárgyalását igen nagy és vehemens, spanyolfal mögött lefolytatott tanácskozások előzték meg. (Buday Dezső : Nem tudunk 9