Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-348

A nemzetgyűlés 348. ülése 1924. évi december hó 4-én, csütörtökön, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Aházszabáiyok módosításának előkészítésére kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi nies idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzö­könyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Bakovszky Iván, gr. Klebelsberg Kunó, Pesthy Kát, gr. Csáky Károly. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 50 perckor.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Csik József jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Bodó János jegyző nr, a javaslatok ellen felszólaló­kat pedig Forgács Miklós jegyző ur. Napirend szerint következik a házszabályok módosításának előkészítésére kiküldött bizott­ság jelentésének (írom. 548.) tárgyalása, a nemzetgyűlés végleges házszabályainak terve­zete tárgyában. Szólásra következik 1 ? Forgács Miklós jegyző: Szabó József! Szabó József: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Amikor a ministerelnök ur a párt­közi értekezletet összehívta, már akkor volt szerencsém a keresztényszocialista párt nevé­ben röviden kifejteni a keresztényszocialista párt állásfoglalását a házszabályrevizió gondo­latával kapcsolatban. Kijelentettem akkor, hogy mi nem zárkózunk el eleve a jelenlegi házszabályok módosítása elől, mert hiszen nem mondható az, hogy a mostani házszabályok tökéletesek, hogy azokon esetleg bizonyos mó­dosítások nem eszközölhetők. Kifogásoltuk azonban azt, hogy a házszabályok, mint prog­ram kerül a nemzetgyűlés elé, kifogásoltuk azt a módot és azt a beállítást, ahogy a házsza­bályrevizió gondolata a politikai életben felve­tődött. Mi azt szerettük volna, ha a kormány általános programot adott volna, ismertet: vén azokat a törekvéseket, amelyeket a közel­jövőben megvalósítani akar, ismertetvén azo­kat a törvényjavaslatokat, amelyeket a nemzet­gyűlés elé fog terjeszteni, amelyekkel a nemzet­gyűlést foglalkoztatni akarja és felfogásom szerint ezek között szerepelhetett volna maga a házszabályrevizió gondolata is. T. Nemzetgyűlés! A házszabályrevizió tár­gyalásánál a képviselő urak nagy része felfogá­som szerint nem helyesen fogta fel a dolgot, amikor a tanácskozásról tárgyalván, ugy állí­totta be, mintha maga a tanácskozás cél lenne itt a nemzetgyűlésen. Felfogásom szerint a tanácskozás semmi egyéb, mint eszköz: eszköz arra, hogy ez a nemzetgyűlés minél több és mi­nél jobb törvényt alkosson. A cél tehát a tör­vénj^alkotás, a cél a határozathozatal, a tanács­kozás csak eszköz ennek a célnak elérésére. (Helyeslés. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szabó József: Ha pedig a t. kormány ugy látja, hogy a mostani házszabályok mellett ezeket a célokat nem tudja eléggé biztosítani és elérni, akkor egészen természetesnek talá­lom, hogy joga van a kormánynak a mostani házszabályokat ugy módosítani, hogy ezeket a célokat minél hamarább és minél jobban elér­hessük. A vitának más részében főkép az a ^ kérdés vetődött fel, azzal indokolták a t. képviselő urak a házszabálymódositás gondolatát, hogy a nemzetgyűlés tekintélyét kell védeni, a nem­zetgyűlésnek egyébként már megtépázott tekin­télyét kell lehetőleg helyreállítani. Ez a gondo­lat is helytálló és természetesen elfogadandó. Tagadhatatlan, hogy azok a turbulens jelene­tek, amelyek itt a nemzetgyűlésen lejátszódtak, azok a gorombáskodások, személyeskedések, személyes iiivektivák, amelyekkel a képviselő urak egymást illetni szokták, mind nem alkal­masak arra, hogy a parlament tekintélyét emel­jék. Ezért nekünk a tervezetnek az a része, amely az elnökség kezében levő fegyelmi eszkö­zöket akarja szigorítani, tagadhatatlanul szim­patikus. Én és a pártom minden olyan intézke­dést helyeselünk és megszavazunk, amely biz­tosítja a képviselői tekintély megsértése nélkül a Ház tekintélyének helyreállítását, amely a fegyelmi eszközöket szigorítani és ezekkel a fegyelmi eszközökkel kizárni akarja, vagy ki­zárhatja a nemzetgyűlés terméből azt a durva hangot, azt a turbulenciát, amely itt olyan sokszor visszatér. Tagadhatatlan azonban felfogásunk szerint, hogy a javaslat e tekintetben' is bizonyos szem­pontoknál kissé túlzásba megy. Ilyen túlzás­nak tartom magát a megkövetésnek módszerét. Amint fontosnak tartom, hogy a nemzetgyű­lésnek, mint testületnek tekintélye megvédes­sék «pugy fontosnak tartom azt is, hogy az egyes képviselők tekintélyének védelme is biz­tosi'ttassék. Az a mód, ahogy a 240. § tervezi a megkövetés módját, hogy a képviselő a Ház közepére tartozik menni és ott a szájába adott NAPLÓ XXVTI. is

Next

/
Oldalképek
Tartalom