Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-348

112 A nemzet

'gyülés 348. ülése 1924. évi december hó 4-én, csütörtökön. szöveget kell elmondania, felfogásom szerint egy kicsit gyerekes, de főképen lealázó magára arra a képviselőre nézve. Ennek ellenére nein emelünk ez ellen kifogást, mert ezt a lealázást minden képviselőnek módjában van elkerülni. (Helyeslés.) Hogy a képviselő ne adjon alkalmat arra, hogy a mentelmi bizottság elé kerüljön és az őt igy elitélje, az legtöbbször legalább is magán az illető képviselőn múlik. Súlyos tévedés azonban azt hinni, hogy a nemzetgyűlés tekintélyét egyedül az előbb panaszolt és kifogásolt dolgok, a személyeskedések, turbulenciák, gorombáskodások járatják le. Felfogásom szerint ezek csak egy része azoknak a dolgoknak, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a parlament tekintélye lejárassék. Épen azért legyen szabad kiegészítenem a t. képviselő uraknak a parlament tekintélyének helyreállítására vonatkozó előterjesztéseit és javaslatait, és e tekintetben a magam észrevételeit i's megtenni. (Holtjuk! Halljuk!) Felfogásom szerint ez a nemzetgyűlés tekintélyét még születése előtt elvesztette. Mielőtt a nemzetgyűlés meg lett volna, már megtépázták tekintélyét. Megtépázták a két és fél esztendővel ezelőtt megtartott nemzetgyűlési képviselőválasztásokon. Először is nagyban csökkentette a nemzetgyűlés tekintélyét az, hogy rendelet alapján történt a választás. MásQdszor: nagyban hozzájárult tekintélye megtepázásához az a módszer, ahogy a választások lezajlottak, mert tagadhatatlan, hogy a pártok olyan eszközökkel állottak egymással szemben, amelyek parlamenti életünkben, a mi választási módszerünkben is egészen szokatlanok. Mint képviselőjelöltek nagynevű politikusok is állottak egymással szemben, és mintha csak ugy tudnának maguknak tekintélyt szerezni és csak ugy tudnák nagyságukat bemutatni, a másikat iparkodtak sárba tiporni, a másik tekintélyét igyekeztek lejáratni. Ez is nagy hiba volt szerintem, és már ez is elősegítette, hogy a nemzetgyűlés tekintélye megcsorbittassék, mielőtt a nemzetgyűlés megalakult volna. Azután később nem igyekezett ez a nemzetgyűlés ezeket a hibákat sem jóvátenni, és nem igyekezett a már megtépázott tekintélyeket visszaállitani. Nem azokkal a kérdésekkel foglalkozott elsősorban a nemzetgyűlés, amelyekért megalkották s amelyekért küldetett, mert világos, hogy ennek a nemzetgyűlésnek első feladata az lett volna, hogy ezeket az alkotmányjogi törvényjavaslatokat letárgyalja, és ezek között első feladata lett volna a választójogi törvény megalkotása, amely kérdés még ma is ütköző pont a politikai életben. Az ellenzék nagyrésze épen azért ellenezte olyan mereven és olyan erőteljesen a házszabályrevizió gondolatát, mert még nincs meg ezzel kapcsolatban, ezzel egyidejűleg a javaslat a kormány részéről a választójogra vonatkozólag. Én most nem akarok annak tárgyalásába belemenni, hogy milyen legyen a választójog. Az én felfogásom és a keresztényszocialista párt felfogása e tekintetben egészen világos. Mi az általános titkos egyenlő és községenként! választójog alapján állunk s a lényeges csak az. hogy ez a kérdés végre törvényesen szabályozva legyem Ernszt t. képviselő ur beszédében itt azt mondotta, hogy a junktimot ő nem ugy értelmezte, hogy a házszabályrevizió a választójogi törvényjavaslattal egyidejűleg tárgyaltessék, hanem ugy képzelte, hogy amennyiben a választói jog kiterjesztetik, akkor ennek egész természetes következménye kell hogy legyen a házszabályok szi'goritása. Ebben tökéletesen j igaza van Ernszt t. képviselő urnák, csak az a J baj, hogy itt a választójog kiterjesztéséről beszélni nem lehet. T. i. van tényleg egy rendelet, amely letagadhatatlanul haladást jelent az eddigi választójogi törvényeinkkel szemben, azonban ez egy rendelet, amelyet a mindenkori kormány akkor von vissza, amikor akarja és ugy módosítja mindig, ahogy az neki tetszik. A junktiím alatt mi nem azt értettük sohasem, hogy a már meglevő rendeletekkel hozassék vonatkozásba maga a házszabály szigorítása vagy annak változtatása, hanem törvényerőre emeltessék a választójog, törvényesen szabályoztassék és azután a már törvényesen szabályozott választójoggal hozassék kapcsolatba maga a házszabály. Épen azért, bár a ministerelnök ur a vita során volt szíves kinyilatkoztatni, hogy a kormánynak szándékában áll a választójogi törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé terjeszteni, magát a választójogot törvényesen rendezni, alkalmat akarok adni a nemzetgyűlésnek is arra, hogy ezt a szándékát határozat formában mondja ki itt és erősítse meg. Ezért tehát két határozati javaslatot terjesztek a nemzetgyűlés elé. Első határozati javaslatom a következőkép szól (olvassa): „A nemzetgyűlés elhatározza, hogy a jelenleg alkalmazásban levő házszabály mindaddig érvényben marad, amíg a nemzetgyűlés a képviselői választójogi törvényjavaslatot le nem tárgyalja". Ez az ellenzék azon része felfogásának felel meg, amely junktimban kivallja tárgyalni magát a választójogi törvényjavaslatot, amely attól fél, hogy a már szigorított házszabályok amellett sem lesznek képesek a választójogi törvényjavaslatot ugy meg-alkotni, vagy megalkottatni, ahogy azt meggyőződése szerint kívánatosnak tartaná. Ez azt jelentené, hogy amig a választójogi törvényjavaslatot le nem tárgyalja a Ház, addig a jelenlegi házszabály maradjon érvényben és a választójogi törvényjavaslatot, amennyiben a kormány ezt a nemzetgyűlés elé terjeszti, akkor a jelenleg érvényben levő házszabály alapján tárgyaljuk le. Ha a t. kormány ezt a javaslatomat nem tartja elfogadhatónak, mert hiszen az érv az, hogy épen a tanácskozás nyugodtságát és menetét akarja biztosítani s ezért tartja szükségeszak magát a házszabályreviziót, ha tehát ezt nem tartja ebből az okból elfogadhatónak, egy másik javaslatot is terjesztek ugyancsak a választójogra vonatkozólag a nemzetgyűlés elé s ha ez nem fogadtatnék el, akkor kívánom második javaslatomat szavazás alá bocsátani. Második javaslatom e kérdésben a következőképen szól (olvassa): „Utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a képviselői választójogi törvényjavaslatot legkésőbb három hónapon belül terjessze a nemzetgyűlés elé". Ez a javaslat azt hiszem, megfelel a ministerelnök ur intencióinak is, mert hisz, mikor ő azt mondotta, hogy rövid időn belül a nemzetgyűlés elé terjeszti ezt a javaslatot, akkor valószínűleg ő sem gondolt hosszabb időre, mint körülbelül három hónapra s akkor nemcsak egy ígéretet fog az ellenzék kapni a kormánytól, hanem házhatározatot is, s ami feltétlen garancia lesz arranézve, hogy a választójogi törvényjavaslat tényleg a nemzetgyűlés elé kerül. T. Nemzetgyűlés! Ha azt a kérdést teszem fel, hogy a nemzetgyűlés ezeket az alkotmányjogi törvényjavaslatokat miért nem tárgyalta le, erre a válasz a következő: Nem lehetett! Nem lehetett letárgyalni, mert az idő és a vi-