Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-346

560 A nemzetgyűlés Biß. ulése Î924. évi december ko 2-án, kedéen. —, de minden magyar emberrel találkozunk a mainka terén T T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, az igen t. ellenzék is el fog érkezni arra az álláspontra, hogy az a ténye, hogy kivonult a nemzetgyűlés üléseiről, helytelen volt. Annakidején is, amikor hasonló helyzetben az ellenzék kivonult, bizonyos ideig tartott az ő távolmaradása, végeredményében azonban — ha jól emlékszem — Giesswein Sándor volt az első, aki megjelent a Ház ülésein, utóbb megjelent a mi boldog emlékű vezérünk, nagyatádi Szabó István és a vége az lett, hogy bizonyos idő múlva az egész ellenzék bevonult és bár nem ismerte el a házszabályok érvényét, de facto alávetette magát és igen értékes, nagy viták folytak le itt a Ház ülésein. Nem áll pl. Griger, Miklós t. képviselőtársamnak az a megállapitása, hogy ez a házszabályreviziós kérdés olyan borzasztó éket vágott a magyar közéletbe, amelynek eredményét láttuk még a világháborúban is. Értékes, nagy, komoly viták folytak a Tisza-féle házszabályok keretén belül is. Hiszen méltóztassanak csak visszaemlékezni a nemzetiségi kérdésben folytatott nagy parlamenti vitákra. Ennek folytán az a meggyőződésem, hogy ha az ellenzék be fogja látni, hogy tévedett, ha be fogja látni, hogy itt nem a házszabályok megsértéséről, hanem az igazi parlamentarizmus megvédéséről van szó, akkor igenis remélhetjük, hogy itt komoly és értékes viták lesznek még az igen t ellenzék részvételével. Egyrészt a kritika segítségével, másrészt az alkotás terem fogunk igyekezni azokat az égető magyar sebeket gyógyítani, amelyek tulaj donképen mindnyájunk lelkében benne vannak. Karafiáth t. képviselőtársam, és az előadó urj is már rámutatott beszédében arra, hogy voltaképen 'minő történelmi fejlődéseken ment át a házszabályrevizió és igy ezzel a kérdéssel lényegében foglalkozni már nem kivan ok. Rá kívánok mutatni azonban arra a kérdésre, amelyet az igen t. ellenzék már a házszabályreviziós bizottságban is előhozott, hogy házszabályreviziót voltaképen csak közmegegyezéssel lehet csinálni. Ez a tézis egyáltalában nem áll fenn. Házszabály revizi ót sohasem csináltak közmegegyezéssel. A helyzet az, hogy a kisebbség, amely a maga jogait félti, természetszerűleg mindig ellene volt egy házszabályreviziónak, és ha a magyar parlament történelmét Aizsgáljuk, akkor is azt látjuk, hogy a házszabályrevizió kérdésében a kisebbség mindig ellene szegült a többségi akarat megnyilvánulásának. Bátor vagyok a t. Ház szives figyelmét felhívni arra, hogy pl. a koalíció uralma idején a koalició nagy többségben volt és ennek ellenére a balpárt, amely Farkasházy Zsigmond ós Lengyel Zoltán vezetése alatt egészen kisded táborból állott, mégis a legnagyobb erővel próbálta megakadályozni az akkori koalíciós házszabályrevizió t és tisztára az a körülmény tette lehetővé akkor a házszabályok módosítását, hogy túl kis számban voltak és ennek folytán azokat a technikai eszközöket, amelyek egyébként rendelkezésükre állottak volna, nem meríthették ki kellőképem Magam nem voltam tagja a reviziós bizottságnak, azonban figyelemmel kisértem működését és láttam, hogy az a bizottság komoly és érdemleges munkát végzett és amit ott átdolgoztak, az voltaképen az az anyag volt, amelyet az élet vetett fel és semmi olyan dolog nem történt a bizottságban, amit a szólásszabadság szempontjából bármiképen is kifogásolni lehetne. Miről van tulaj donképen szó! A személyeskedő, a durva hang elfojtásáról, azonkívül az interpelláció s jognak kellő határok közé való szoritásáról, a költségvetési és indemnitási vitának megfelelő időponthoz való kötéséről, végül a sokat hangoztatott és Griger képviselő ur által is erősen kifogásolt klotürről, amely klotür azonban olyan formában fog létrejönni és voltaképen csak olyan mérsékelt megszoritásokkal, hogy azzal a ténnyel magával, hogy már korábban is 8 órás üléseken kell tárgyalni a Háznak és a klotür elfogadása után további 3 napig tárgyalhat a Ház 8 órás üléseken, kétségtelenül megvan a lehetősége airnak, hogy bárki megfelelő módon hozzászólhasson a tárgyhoz és a vita anyaga megfelelő módon kimerittessék. Méltóztassék megengedni, hogy rámutassak arra, minő perspektívát látok abban _ az esetben, ha a házszabályreviziót elfogadjuk és hogy másrészt rámutassak arra, mi volt a következménye annak, hogy eddig nem voltak megfelelő házszabályok. Azt a körülményt, hogy a múltban^ nem voltak megfelelő házszabályok, nagy részben a régi nemzetgyűlésnek teljes tehetetlensége okozta. Elkövetkezett az a helyzet, hogy bár az összes európai államok, amelyek a világháború konzekvenciái folytán más helyzetbe kerültek, a maguk közjogi helyzetét újra szabályozták, .egyedül mi, magyarok voltunk azok, akik tulajdonképen még mindig az átmeneti stádiumban vagyunk, úgyhogy még ma sincsenek olyan alkotmányos törvényeink, amelyek az ujabb helyzet berendezéseihez megfelelő módon alkalmazkodnának. Ha sikerül a házszabályokat megalkotnunk, ugy meg fogjuk alkotni elsősorban a két kamarás rendszert, és fel fogjuk állitani a felsőházat, amely meg fogja adni a lehetőségét annak, hogy szóhoz jussanak azok a közéleti nagyságok is, akik nem a pillanatnyi politikai hullámok felszínén mozognak, hanem akik önmagukban jelentenek értéket, akik egyéniségek és akik a gondolatoknak megfelelő nivellálását fogják jelenteni a mi folytonosan izzó ós nyugtalan közéletünkben. Meg fogjuk ezenkívül alkotni a nemzetgyűlési választói jogot, azt a választójogot, amely eddig rendeleten alapult, és amely ismét bázisa lesz annak, hogy a politikai konszolidáció terén jelentékeny lépéssel haladhassunk előbbre. Meg fogjuk reformálni a haladó élet követelményeinek megfelelően a mi községi és törvényhatósági életünket, és emellett kellő időben és megfelelő határok között tárgyalhatjuk majd a mi első aranyköltségvetésünket, amelynek keretében olyan gondolatok és eszmék is meg fognak jelenni, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy gazdasági életünket is megfelelően alátámaszszuk, az egyoldalú és sokak által kifogásolt pénzügyi politika, amely ma bizonyos fokig érvényesül, megszűnjék és kellő szociális, valamint gazdasági program alapján sikerüljön az országban az aranyköltségvetés által f okozott igen jelentékeny terheknek elviselését lehetővé tenni. Igaz, hogy a házszabályrevizió önmagában véve nem jelent pauaceát, de jelent olyan lehetőséget, jelenti az utat ahhoz, hogy a házszabályrevizió alapján eljussunk azokhoz az alkotmányos gazdasági és egyéb programtervek megvalósitásához, amelyek eddig fájdalmas várakozással égtek a lelkünkben, de amelyeknek megvalósitásáig mindeddig nem tudtunk eljutni.