Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-346
554 A nemzetgyűlés 346. ülése 1924. évi december hó 2-án, kedden. műveltség!) A modern társadalmi életben fellépett radikális és intranzigens eszmeáramlatok tették izzóvá a parlamentek levegőjét, és, fájdalom, ez elől a magyar parlament sem menekülhetett. Amig az 1495 : XXV. te. csak azt hagyja meg, hogy a törvényhozók az eléjük terjesztett ügyekről csendben, nyugodtan és komolyan tanácskozzanak, addig az 1735 : VII. te. már a sértegetőkkel szemben büntetést állapit meg — s igy jutottunk el az 1912 : LXVII. tc-hez, amely már a rendetlenkedő képviselőknek a törvényhozás terméből erőszakkal való eltávolítására volt kénytelen szabályokat alkotni. A társadalmi életnek ezt a változó folyamatát követik a fegyelmezés terén a magyar parlanuent házszabályai is, de nem mennek el szigorúságban odáig, ameddig a többi alkotmányos államok házszabályai elmennek. A benyújtott házszabálymódositó javaslatban a fegyelmi cselekmények megállapítására, valamint a fegyelmi büntetések kiszabásának mérvére vonatkozólag nincsen semmi észrevételem. Mindössze a fegyelmi büntetések kiszabásának módjára vonatkozólag szeretnék egy javaslatot a nemzetgyűlés elé terjeszteni, kérve a nemzetgyűlést, méltóztassék ezt figyelemre méltatni. (Halljuk! Halljuk!) Már bevezető beszédemben emiitettem, hogy a magyar törvényhozó testület házszabályai francia-belga mintára létesültek és azóta hét ízben mentek át módosításon. Házszabályaink tehát amellett, hogy idegen talajon épültek fel, a változtatások során is mindig más idegen államok házszabályainak mintájára módosultak, örvendetesen állapítom meg, hogy a most tárgyalás alatt álló házszabálymódosító javaslatban találtam egy olyan intézményt, amely nem valamely idegen állam parlamenti jogából sarjadt ki. Az angol büszkén mondja hazáját az alkotmányos szabadság szülőföldjének és büszke arra, hogy parlamenti joga minden idegen befolyás nélkül, történelmi alapon fejlődött. Ezzel szemben mi, magyarok, akiknek története és alkotmánya — idegenek felfogása szerint is — Európa összes népei között a legjobban hasonlít az angolóhoz (Helyeslés.), csakis ebben a most benyújtott módosításban találunk egy olyan gondolatot, amelynek a magyar alkotmány történelem az ősforrása. (Halljuk! Halljuk!) Ez az ősi magyar alapon fejlődött jogi gyakorlat ..széksértés" néven ismeretes, amely az 1435 : VII. tc.ben nyert először törvényes szabályozást és azóta az 1486 : LVIL, az 1486 : LXVIII., az 1492. évi LXVII. és az 1635 : LXXXIX. régi törvényeken keresztül lényegében változatlanul ma is fennáll a vármegyei és a városi törvényhatóságokban, a községi életben és a magyar bíráskodásban számos jelenleg is érvényben levő törvény által szabályozva. Régi törvényeink megállapítása szerint széksértést követ el, aki éktelen és gyalázkodó szavakat használ, a tanácsban jelenlevőket becsrnérli és ezáltal a gyűlés tekintélyét és méltóságát sérti. Alkalmaztatásának lényege pedig abban áll, hogy a bünte- • lés nyomban, elengedhetetlenül még ugyanazon ülésen feltétlenül kiszabandó és végrehajtandó. (Helyeslés a jobboldalon.) Bár eddigi fejtegetéseimből kitűnik, hogy a széksértés, mint jogi intézmény nem foglal helyet a magyar parlament, a magyar törvényhozó testület tanácskozási ügyrendjében és gyakorlatában, de a vármeg5 r ei törvényhatóságok, valamint a törvényhozó testületek szabályalkotó jogkörének hasonlóságára való tekintettelnem látóim sem jogi, sem célszerűségi akadályát annak, hogy ez az ősrégi intézmény ne csak zárt ülések alkalmával, mint ahogy a jelenlegi javaslat 240. "§>-ának 19. pontja célozza, hanem a nemzetgyűlés nyilt üléseiben is alkalmaztassék. Nem szándékoztam e tekintetben javaslatot előterjeszteni, mert őszintén szólva, féltettem ezt az ősmagyar intézményt a leszavaztatás veszélyétől, de azok a botrányos jelenetek, amelyek itt a nemzetgyűlésben a házszabálymódosító javaslat napirendre tűzése alkalmával november 28-án történtek, ugy érzem, kötelességemmé teszik, hogy ezt a javaslatot be* nyújtsam és kérjem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt elfogadni méltóztassék. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) (Olvassa) : „Határozati javaslat. Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a házszabályokba beiktatja az elnöknek azt a jogát, miszerint a legsúlyosabb fegyelmi vétségek esetében a mentelmi bizottsághoz való utasításra vonatkozó javaslat mellőzésével nyílt ülésben, is javasolhassa a Háznak a fegyelmi vétségben talált kénviselőnek a nemzetgyűlés bizonyos számú üléséből való azonnali kizárását. A javaslat felett a Ház legfeljebb két szónok meghallgatása után még ugyanabban az ülésben nyomban határoz és határozata azonnal végrehajtandó". (Helyeslés a jobboldalon.) Felhozhatják, t. Nemzetgyűlés, javaslatommal szemben, hogy a harag néni jó tanácsadó s a durva sértések és viselkedések által felkorbácsolt izzó hangulatban nem lehet igazságos Ítéletet hozni. Ezzel szemben nekem az a véleményem, hogy az igazságos Ítéletnek ebben az esetben biztositéka az elnök belátása, aki a javaslatot teszi és a házszabályoknak a fegyelmi büntetésekre vonatkozó rendelkezései, amelyeknél súlyosabb büntetést kiszabni ugy is lehetetlen. De, eltekintve ettől, előfordulhatnak olyan esetek, amikor a törvényhozó testület méltóságának megóvása semmi körülmények között sem tűr halasztást, s épen a felkorbácsolt, izzó hangulat, lecsillapítására hatna kedvezően a megtorlás azonnali alkalmazása. Egyszóval azt akarnám t. Nemzetgyűlés, hogy némely esetben oldozza fel a törvényhozó testület a kezét azok alól a kötelékek alól, amelyeket önmag r a alkotott, hogy nyomban lesújthasson azokra, akik a magyar nemzet élő orgánumának méltóságát és tekintélyét akár szándékosan, akár tudatosan, akár az önfegyelmezettség hiánya miatt aláásni igyekeznek. (Helyeslés.) És ha van olyan eszköz, amellyel ezt elérhetjük, akkor nem szabad haboznunk egy pillanatig sem ennek az intézménynek a nemzetgyűlés nyilt üléseire való kiterjesztésével már csak azért sem, mert ezzel egy régi ősmagyar intézmény előtt hajtjuk meg a múlt iránti kegyelet zászlóját. De akár ezzel, akár enélkül oldjuk is meg a törvényhozó testület méltóságának fontos alkotmányjogi kérdését, az a fő, hogy akként oldjuk meg, hogy itt a nemzetgyűlésben, a törvényhozás komolyságának és a magyar ember önérzetének megfelelő munka fejlődhessék ki, olyan munka, amely a magyar nemzet szerencsétlen, megalázott állapotában a második honfoglalásnak is biztositéka legyen, mert ha nem gondoskodunk erről, akkor akár irjuk fel az Országház falára, hogy ez a ház a személyeskedések, a durva sértegetések, az éktelen szavak, a becsmérlések, a gyalázkodások, a gyűlölködések és a magyar alkotmányos élet, süllyedő palotája. (Helyeslés.). A javaslatöit általánosságban elfogadóin. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik?
