Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-342
444 A nemzetgyűlés 3i2. ülése 1924. évi november hó 26-áu, szerdán. ságrügyminíster ur válaszát ismételten kénytelen vagyok megjegyzésekkel kisérni. Azt mondja a minister ur, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a bírálóbizottság állásfoglalása előtt a választásnál eljáró birót fegyelmi vizsgálat alá vonja. Épen a választójogi törvény 99. §-a állapítja meg azt, hogy ettől függetlenül is fegyelmi eljárásnak helye van. (Pesthy Pál igazságügyinínister: Hajlandó vagyok elrendelni a fegyelmit a panasz beadására szánt idő letelte után is!) A 98. § igy szól (olvassa): „A választók összeírásának előkészítésénél, az összeírásnál, továbbá a névjegyzék elkészítésénél, kiigazításánál és végül a képviselőválasztásnál közreműködő esküt (fogadalmat) tett minden közeg, ha a választói jogszabályokat, vagy az ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket akár cselekvéssel, akár mulasztással megszegi vagy kijátsza, az esetleges büntetőjogi következményektől függetlenül, a fennálló törvényes rendelkezések és különösen az 1918 : XVII. te. 160. és 161. §-a értelmében fegyelmi felelősséggel tartozik". És most felolvasom a 161. §-t, amely igy hangáik (olvassa): „Állami 1 , törvényhatósági vagy községi szolgálatban álló alkalmazott ellen, ha a választói jogszabályokat vagy az ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket akár cselekvéssel, akár mulasztással megszegi, vagy kijátssza, az esetleges büntetőjogi következményektől függetlenül fegyelmi eljárásnak van helye még akkor is, ha a cselekményt nem hivatalos minőségben követte el". Ezek után, nem tudom megérteni, miért kell várnia a t. minister urnák még a bírálóbizottság állásfoglalására. Kénytelen vagyok még reflektálni a sajtóval kapcsolatban a túloldalról elhangzott egy kijelentésre. Minthogy én is a sajtónak egyik munkása vagyok, kénytelen vagyok erre nézve egy kijelentést tenni. Egy lappal, illetőleg egy újságíróval szemben egyik képviselőtársam azt állította, hogy ő nem hatalmazta fel az ujságirót arra, hogy nyilatkozatát közölje a nyilvánossággal. Engem ez nagyon kellemetlenül érintett, mer erős erkölcsi szolidaritást érzek kollégáimmal, akiknek padsoraiban én is hosszú idei'g ültem és hallgattam a régi országgyűlés tanácskozásait. Most örömmel értesülök arról, hogy ez az ujságiró igenis felhatalmazást kapott arra, hogy a képviselő ur nyilatkozatát nyilvánosságra hozza. Szabó József t. képviselőtársam előtt tette meg Csizmadia András t. képviselőtársam ezt a nyilatkozatot, mely az újságban közzététetett. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e tudomásul venni az igazságügyminister ur válaszát Pakol« József képviselő ur interpellációjára, i'gen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Szilágyi Lajos: Kérjük megszámlálni! — Hegyniegi-Kiss Pál: Jó lenne, ugye, 5 percre felfüggeszteni az ülést?!) Csendet kérek képviselő urak. A képviselő uraknak joguk van kérni a képviselők mee-számlálását és ennek alapján azt elrendelem. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék szakaszonkint meg-számlálni a kéuviselő urakat. Perlaki György jegyző (megszámlálja a képviselőket): Haraiünc! (Felkiáltások a baloldalon: Ellenpróbát kérünk!) Elnök: Elrendelem az ellenpróbát. Kérem azokat a képviselő urakat, akik nem veszek tudomásul a minister! ur válaszát, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Perlaki György jegyző (megszámlálja a képviselőket): Huszonkettő! (Szilágyi Lajos: Egy jegyzővel működünk!) Elnök: Nem tehető kifogás tárgyává, hogy a megszámlálás de facto megtörtént és azt hiszem, nem méltóztatnak kétségbevonni azt sem, hogy annak eredménj'ét a jegyző sza bályszerüen jelentette be. Ennek következtében kijelenthetem, hogy a többség a választ tudomásul vette. (Szilágyi Lajos: Nem tudhatjuk meg* a számarányt?) Megállapítom, hogy 30-an szavaztak mellette és 22-en ellene. Ki a következő interpelláló? Perlaki jGyörgy jegyző: Szeder Ferenc! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kérem a képviselő urat, szíveskedjék interpellációját megkezdeni. Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Hosszú ideje már, hogy idehoztam a földmunkások szervezkedési szabadságának kérdését. Bár lett volna bőven okom, hogy ezekkel a kérdésekkel a nemzetgyűlés színe előtt foglalkozzam, abban a feltevésben élteim, hogy azután az alkudozás után, amelyet a kisgazdapárt folytatott a kormánnyal, és amelynek folyamán az egyesülési és gyülekezési jog biztosítását is követelte, még pedig zaklatásmentesen, a békés állampolgárok részére, azután a nyilatkozat után, amelyet a belügyminister ur tett, és azután az értekezlet után, amelyre a főispánokat ebben a kérdésben összehívta, mondom, abban a feltevésben voltam, hogy valamelyes változás áll be az egyesülési és gyülekezési jog tekintetében és hogy ezután nemcsak kizárólag a kisgazdákat kezelik zaklatásmeiitesen az egyesülési és gyülekezési jog szempontjából, hanem az egyszerű földmunkásokat is, akik talán mégis hozzátartoznának a kísg-azdákhoz, vagy akikhez talán hozzátartoznának a valódi kisgazdák is. Azt kellett azonban tapasztalnom újra és ismételten, hogy ugy az az alku, amelyet a kisgazdapárt ebben a tekintetben a kormánnyal folytatott, mint kijelentés, amelyet a belügy minis ter ur e kérdéssel kapcsolatban az egyesülési és gyülekezési jogról tett, teljesen negatív. Mint eddig, ugy most is a mezőg'azdasági munkásokat, a földmunkásokat Magyarországon másod- vagy talán harmadrangú állampolgárokként kezelik. (Kuna P. András: Ez nem áll egészen! — Baross János: Pedig több mint 50%-a a földmivelő népnek! — Malasits (Géza: Az a vén kizsákmányoló beszél!) Elnök: Malasits Géza képviselő urat ezért a ki'fejezésért rendreutasítom. Szeder Ferenc: Az egyesülési és gyülekezési 1 jogot a földmunkásoknál épugy kezelik, mint ahogy kezelték a háború alatt és előtt. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Kérem a jobboldalon ülő képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni. Szeder Ferenc: Talán nem is jellemzem ezt az eljárást eléggé, ha azt mondom, hogy muszka módon kezelik ez idő szerint ezt a jogot. (Farkas István: Cári módon!) A földmunkásokat nem tekintik más polgárokkal egyenrangú egyéneknek, nem tekintik őket olyan polgároknak, mint a többi polgárokat. Majd rá fogok térni beszedem későbbi folyamán, hogy igy kezelik őket az egyesülési és gyülekezési jog tekintetében is majdnem kivétel nélkül a közigazgatási közegek — és itt hozzáfűzöm: felsőbb utasításra — az egész országban. Szóvátettem itt már számtalanszor azokat
