Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-342

A nemzetgyűlés 342, ülése 1924. < a sérelmeket, amelyeket velünk szemben a köz- , igazgatási közegek elkövetnek. Egy csomó határozat van a kezem között, amelyeket nem fogok felolvasni részletesen, de egy párat kénytelen vagyok közülök ismertetni. A közigazgatási közegek a földmunkások egyesülési és gyülekezési jogát szinte szabályszerűen hitvány végzéssel intézik el, amelyben nem elég az, hogy nem engedélyezik a gyűléseket, értekezleteket, hanem a legféktelenebb módon gyanúsítják azokat a munkásokat, akik ilyen értekezletet, vagy gyűlést össze akarnak hivni, vagy össze is hívnak.. Az egyik ilyen hatósági végzés szerint nem veszik tudomásul a magyarországi földmunkások helyi csoportjának megalakulását azért, mert — amint mondja — a megalakulni szándékozó csoport vezetősége és tagjai nem állanak a magyar nemzeti öntudatnak azon a magaslatán, amelyet az egyesületi tevékenység megkíván, közöttük az osztálygyülölet erősen kifejlett, telítve vannak az internacionalizmus nemzetromboló eszméivel és igy joggal feltehető, hogy tagjaikra káros, nemzetietlen befolyást gyakorolnának, amitől a józan magyar földmunkás feltétlenül megóvandó. (Malasits Géza: A zöld internacionálé szabad!) A hasonló végzéseknek egész tömege van itt. Az egyikben a közigazgatási közeg tolvaj1 ássál gyanúsítja meg* a vezetőt, azt állítja, róla, hogy tolvaj, a másikról, hogy rabló, a harmadikról, hogy gyilkos és igy tovább anélkül, hogy az egésznek, amikor a tövire nézünk, bármiféle alapja lenne. (Farkas István: Igy bánnak a polgárokkal! — Saly Endre: Hatóságnak szabad rágalmazni!) Maradjunk meg* annál a végzésnél, amelyet felolvastam. Hol élünk mi? Olyan országban, ahol az állampolgárokat felfogásbeli különbségekkel ismételten el akarják egymástól rekeszteni? Ahol a hazafiságot egyes érdekcsoportok ki akarják a maguk részére sajátítani? Ahol azokat, akik ellentétes politikai nézetet vallanak, állandóan hazafiatlanoknak bélyegeznek? (Kuna P. András: A tapasztalat alapján!) A hazafiatlanságnak azzal a fogalmazásával, amit az utóbbi időben általában már divattá emeltek, és ami gyilkolásban, rablásban, furkósb ótokkal való ténykedésekben jelentkezett, egyszer már végre-valahára le kell számolni és meg kell mondani, hogy vagyunk mi a tiszta hazafiság szempontjából bárkihez mérhető hazafiak! (Kuna P. András: Akkor szervezkedjenek nemzeti alapon! — Zaj bal felől. — Saly Endre: A furkósbot és a gumibot szervezkedik! — Malasits Géza: A római zöld inter nacionalénak szabad !) A legkevésbé szolgáltunk rá és szolgáltattunk okot arra, hogy bornírt közigazgatási közegek minduntalan belénk töröljék a csizmájukat. Nem elég az, hogy ilyen végzésekkel sütnek ránk bolsevizmus!, hazafiatlanságot és egyebet, hanem, ahol a földmunkások szervezkedni akarnak, mindenütt a legképtelenebb módon zaklatják őket. Utalok az egyik szolgabíróra, a békési kerület szolgabirájára, aki egésznap tartó kihallgatásokat foganatosított néhány mezőgazdasági munkás ellen azért, mert a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének, tehát belügyministerileg jóváhagyott alapszabállyal rendelkező egyesületnek tagjai lettek. Képtelen állapotok ezek. Elvégre önöknek, a nemzetgyűlés túlsó oldalán ülő kormányzópártnak és a koiimiánynak meg kell látnia, hogy ezekkel a muszka-müdszerekkel, amelyekkel itt hosszú évek óta a földmunkások JTAPTX) XXVII. hn november hó 26-án, szerdán. 445 egyesülési és gyülekezési jogát kezelik, egyszer már szakítani kell. A földmunkások sokkal nagyobb áldozatot hoztak, sokkal többet véreztek (Farkas István: És kapnak érte korbácsot!), sokkal többet küzködtek és szenvedtek, semmint hogy másodosztályú állampolgárokként lehetnének kezelhetők továbbra is ebben az országban. Azt mondja a belügyminist er ur, amikor szóvátesszük előtte ezeket a sérelmeket, hogy méltóztassék csak megfellebbezni a rendes fellebbezési ut a rendelkezésükre áll és amennyiben igazuk van, a sérelmek idefenn orvoseltatni fognak. Ezt a fellebbezési 'fórumot én majdnem közönséges sóhi va tálnak tekintem. Éveken keresztül hevernek ott elintézetlenül a fellebbezések, esztendőkbe telik, amíg az iratok az utat az alsó közigazgatási hatóságtól a belügyministeriumba és vissza megjárják. Varnak fellebbezéseink, amelyek négy év óta még mindig" elintézetlenül hevernek, kinyomozatlan helyen, elveszve a bürokrácia útvesztőjében. Nem az szükséges itt, hogy egyes esetek orvosoltassanak, hanem az, hogy az egyesülési jog kérdése végre-valahára kardinális intézkedéssel szabályoztassék akként, hogy ezzel a joggal az országnak minden állampolgára szabadon élhessen. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan szóvá kell tennem azt a jelenséget, ami az egységespártban e kérdés körül is jelentkezik. A hírlapok tudósítása szerint az egységespárt értekezlete is foglalkozott azzal a nagy veszedelemmel, amelyet a földmunkások szervezkedése magában rejt. Graeffl Jenő képviselő ur tette szóvá az értekezleten ezt a — mint ő mondotta — nagyarányú készülődést és komoly veszedelmet, amelyet a ministerelnök ur és a belügymindster ur utána tett kijelentései szerint ők is ismernek, és amely készülődés a belügyminister ur másnapi hírlapi nyilatkozata szerint osztrák mintára akarja megszervezni a magyar földmunkásokat, hogy igy a termelést lehetetlenné tegye. (Farkas István: Ausztriában, Angliában és az egész Nyugaton meg vannak szervezve! — Saly Endre: Több munkabért kell akkor fizetni, ez a baj!) Tökéletesen igaz, a földmunkások szervezése nem céloz mast, mint azt, hogy tisztességes emberhez méltó megélhetést biztosítson a r földmunkásság magának a szervezkedése révén. Ezt akarja és (Zaj a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: Ez a legnagyobb bűn!) azt hisszük, ez nem bűn. (Malasits Géza: I)e igen, odaát bűn!) Amikor én künn jártam Ausztriában és megnéztem! a burgenlandi földmunkásokat, azokat akik idetartoznak, de most az osztrák állani kötelékébe tartoznak, nagyon rossz érzéssel vettem tudomásul azokat a kijelentéseket, amelyeket az ottani magyar munkások, akik nem beszélnek németül vagy csak tönk a német nyelvet, a mi állapotainkra vonatkozólag tettek. Igenis ott a burgenlandi földmunkások, akiket ezelőtt épen ügy csendőrszuroinnyal kezeltek, minthogy csendőrszuronnyal és szolgabírói okoskodásokkal kezelik most is a földmunkásokat, szabadon szervezkedhetnek, s tény és való, hogy azok szervezkedésük réyén tisztességes, emberhez méltó életet is teremtettek maguknak, anélkül, hogy ez a termelést hátrányosan befolyásolta volna, legfeljebb kevesebb profit jut a nagygazdáknak, de emberi megélhetéshez jut maga a földmunkásság is. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez ellen ha<|it indítani, különösen pedig az ellen ágálni egy65