Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-336

218 A nemzetgyűlés 336. illése 1924. évi november hó 14-én, pénteken. belügyminister ur jónak látott Szabó Zoltán t. képviselőtársunkkal benyirjtatni. (Friedrich István: Hányadik már ez?) A negyedik. Nem tudom, miért alkalmas Szabó Zoltán t. képviselőtársam ennek beterjesztésére (Friedrich István: Holnap Kuna P. fog egyet beterjeszteni!), kinek a székesfővárossal tudomásom szerint semmi néven nevezendő vonatkozása nincs. (Zaj a baloldalon és a balközépen.) Én azonban ezt a javaslatot nem akarom ugy birálni, mint Szabó Zoltán mélyen t. képviselő ur gondolatát. Meg fogja engedni a belügyminister ur, hogy én ezt az ő gondolatának tekintsem és ebben az értelemben bíráljam. (Folytonos zaj.) Ebben a tervezetben a belügyminister ur ismét a 22 kerületre való beosztás álláspontjára helyezkedik (Zsirkay János: Szóval befuccsol!) ós a 250 mandátum felosztását a következőképen gondolja. Az I. kerület kapna 34 mandátumot, a II. kerület 14-et, a III. kerület 10-et, a Belváros 16-ot, a Lipótváros 24-et (Folytonos zaj. —- Kiss Menyhért: A Lipótváros 24-et!), a Terézváros 44-et (Zaj. — Rakovszky Iván belügyminister: Egyet se adjunk neki!), az Erzsébetváros 44-et, a Józsefváros csak 32-t, a Ferencváros már csak 22-t és Kőbánya öszszesen 10 mandátumot. (Folytonos zaj a baloldalon és a balközépen. — Szabó József: Hallatlan! A kőbányaiak fel fognak lázadni! Az egész közigazgatási kerület! — Zsirkay János: Ez direkt fehér terror!) A három budai kerületre ebben a javaslatban 58 mandátum esik, az emiitett három pesti kerületre pedig 112. (Folytonos zaj. — Szabó József: Megint lesznek első- és másodosztályú polgárok a fővárosnál!) A három budai kerületet ez a beosztás 23%-ra értékeli, a három pesti kerületet pedig ismét 45%-ra. (Folytonos zaj a balközépen és a baloldalon.) A székesfővárosi mandátumok számának 45%-a tehát az V., VI. és VII. kerületre esnék. Ezt az igazságtalanságot azonban akkor látom még jobban, ha megállapítom azt, hogy hány választóra esik egy mandátum, hány választóra esik egy-egy mandátum pl. a budai és keresztény kerületekben, (Halljuki Halljuki a baloldalon és a balközépen.) és hány választóra esik egy-egy mandátum ezekben az inkriminált kerületekben. Aa V. kerületben 1140 választóra, a Vl.-ban 1150 választóra, a VIL-ben 1140 választóra esik egy-egy mandátum, holott ja 300.000 választó közül 250 mandátum mellett 1200 választóra jut átlagosan egy mandátum. Az átlag tehát Budapesté» az, hogy 1200 választóra jut egy mandátum. Közbeszúrva megjegyzem, hogy az 1925. évi névjegyzék adatait vettem számitasba, minthogy a legközelebbi választás előreláthatólag az 1925. évi névjegyzék alapján fog történni. Én tehát ezekkel a számokkal és nem elavult számokkal dolgozom. Mint emiitettem, az átlag az, hogy 1200 választó kapjon egyegy mandátumot, de csak a kerületek már 1140, illetve 1150 választónként kapnak egy-egy mandátumot, a II. kerületben ellenben 1340, (Zaj és felkiáltások a balközépen és a baloldalon: Hallatlan!) a VIII. kerületben 1380 és a IX. kerületben 1390 választóra esik egy mandátum. (Zaj és felkiáltások a balközépen és a baloldalon: Hallatlan!) Azt hiszem a tendencia itt igen világos. (Egy hang a balközépen: Hol van itt az igazság? — Csilléry András: A középúton! — Zaj. — Propper Sándor: Miért támogatják a középutas kormányt!) Azt hiszem, hogy az eddig előadottakból világosan láthatják a képviselő urak, hogy ezt a javaslatot ebben t a formában nem támogathatjuk. (Szabó József: Nein is támogathatják, mert a választók kiverik a kerületből! — Peidl Gyula: Egyéb intézkedései a kormánynak épen ilyen nópellenesek, mégis támogatják!) Ha pedig veszem ezt a 22 választókerületet és ott megnézem, hogy nem kerületi átlagban, hanem a választókerületekben milyen ez a számarány, akkor az 1200-as átlag a következőképen oszlik meg: A Lipótváros belső részén 1070 választó, a Terézváros belső részén 1069, a Terézváros középső részén 1050, az Erzsébetváros belső részén 1064, az Erzsébetváros középső részén pláne pedig csak 940 emberre jut egyegy mandátum. (Zaj és felkiáltások a balközépen: Hallatlan!) Ezzel szemben Budán a II. kerületben 1325 választóra, A Józsefváros középső részén 1590-re (Zsirkay János: Dupla vagy semmi!) A Józsefváros külső részén 1630-ra, a Ferencváros belső részén 1339-re, a Ferencváros külső részén 1430-ra esik egy mandátum, vagyis méltóztatnak látni, hogy a választókra eső mandátumok száma tekintetében oly diszparitás van, amely hajszálpontosan kedvez a gettónak, és feltétlenül hátránnyal jár a székesfőváros keresztény lakosságára. (Igaz! Ugy van! a balközépen.) Ezek számtanilag ellenőrizhető tételek, amelyek sokat megmagyaráznak. (Propper Sándor: Ez a keresztény-keresztyén, kisgazda, földmives és polgári politika!) Azt mondottam, hogy a közigazgatási kerületek e beosztás szerint a székesfőváros közgyűlésében nem érvényesülhetnek azzal a súllyal, amellyel az önálló közigazgatási kerületeknek érvényesülniük kell. Ha összefon — már pedig össze fog fogni — az V., VI., VII. kerület és megnyeri magának a Józsefvárosnak azt a részét, ahol a Teleki-tér van — és ezt könnyű megnyerniök —, akkor ez 128 mandátumot, vagyis abszolút többséget ielent. Ezzel szemben a többi hét kerület csinálhat amit akar a közgyűlésen, semmiféle törekvését keresztülvinni nem lesz képes. Ez a három kerület és egy negyedik kerületnek egv része minden tekintetben majorizálni fogja a székesfőváros közgyűlését. (Zaj a balközéven. — Zsirkav János: Szóval a minister ur eléri célját! — Szabó József: A Teleki-tér lesz az irányadó, keresztény lobogó alatt! — Pever Károly: A Sörház-ucca is ott lesz mellette!) Ha tovább megyek és keresek kisebb érdekközösségben négy kerületet, amelynek érdeke közös volna, pl. ha az I., II., III. ós IV. kerület egy közös érdekhez megnyeri a X. kerület jóakaratát is, tehát ha öt kerület egységesen lép fel, akkor ennek paralizálására nem kell egyéb, mint a VI. és VII. kerület összefogása, mert hiszen ez az öt kerület együttvéve 84 mandátummal rendelkezik, mig az emiitett két kerület 88 mandátummal bir. Látjuk tehát, hoay öt közigazgatási kerület akaratát két kerület akarata paralizálni tudja. (Friedrich István: Ez a szanálás !) Hogy pedig maga az Erzsébetváros micsoda túlsúlyt jelent ebben a rendszerben, méltóztassék csak meggondolni, hoey a II., III. és IV. kerület, tehát három kerület együttvéve nem' képes annyi szavazatot "nrOdukálni, mint az Erzsébetváros eevmaga, (Rakovszkv Iván belügyminister: Több n lakossága!) Tehát a Viziváros, Óbuda és a Belváros együttvéve csak 40 mandátummal rendelkezik, amivel szemben maga a VII. kerület 44 mandátummal. Ezekből látszik, hogy a jövő közgyűlésen többé kerületi érdekről szó