Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-336

212 À nemzetgyűlés 336. iilém 1924. évi november hó 14-én, péntekén. a meghívóban jelzett ünnepségeken való képviseltetésével az elnököt bízza meg. Méltóztatnak e javaslatomhoz hozzájárulni? (Helyeslés.) Ha rgen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Az aranymisén és a Vigadó-ünnepségen réfiztvenni kivánó t képviselő urak a belépőjegyeket a háznagyi hivatalban vehetik át. Bemutatom József Ferenc főherceg ur őfenségének levelét, amelyben házassága alkalmából a nemzetgyűlés részéről kifejezett szerenesekivánatokért őszinte köszönetét nyilvánítja. Tudomásul vétetik. Bemutatom az összeférhetlenségi állandó bizottság elnökének jelentését, mellyel benyújtja az összeférhetlenségi állandó bizottságnak Krakker Kálmán nemzetgyűlésig képviselő összeférhetlenségi ügyében hozott határozatát. A házszabályok 159. %-& értelmében a határozat indokaival együtt fel fog olvastatni. Kérem a jegyző urat, hogy a határozatot indokaival együtt felolvasni szíveskedjék. Hebelt Ede jegyző (olvassa): „Határozat. Az összeférhetlenségi állandó bizottság folyó évi november hó 5-én tartott ülésében Krakker Kálmán képviselő összeférhetlenségi bejelentésének ügyében azon kérdésre: fenn forog-e az összeférhetlenségi eset a képviselőkre nézve a bejelentett ügyben, egyhangúlag kimondotta, hogy az összeférhetetlenség esete nem forog fenn. Mert: az 5986/919. M. E. számú rendelei az 1901. évi XXIV. te. 4. §-át hatályon kivül helyezve, a 2. §-ban taxatíve felsorolja mindazon hivatali állásokat, melyek a nemzetgyűlési' tagsággal összeférhetlenek. Minthogy pedig a polgármesteri állás ezen paragrafus egyik pontja alá sem esik, sem pedig az 5. § rendelkezése szerint tiltott kormány vagy kormányzati közegek kinevezésével nem jár, hanem választás utján töltetik be, ós mert hatósági bizonyítvánnyal igazolta, hogy a hivatali szolgálat alól fel van mentve, az összeférhet]eriséget kimondani nem lehetett". Elnök: Tudomásul vétetik. Várnai Dániel képviselő ur a Just-Izzó Lámpagyár Részvénytársaság ügyében sürgős interpellációra kért tőlem engedélyt. Én a képviselő urnák az engedélyt nem adtam meg. A képviselő ur kívánságára a házszabályok 207. %-& értelmében a t. Nemzetgyűléshez intézek kérdést, hogy méltóztatik-e a sürgős interpellációra az engedélyt megadni! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az engedélyt nem adta meg. Napirend szerint következik ... (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: A házszabályokhoz kérek szót! — Peyer Károly: Tönkre tesznek 600 munkást, ez nem fontos! Elv és gyakorlat! — Zsirkay János: A Népszavának elég alkalma nos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! — (Peyer Károly: Végeredményében nem fáj, ha a keresztény munkás munka nélkül van!) Propper képviselő urat a szó megilleti. Propper Sándor: Anélkül, hogy az elnök ur eljárását bírálni akarnám, méltóztassék megengedni, hogy a házszabályok kezelési módjára nézve néhány megjegyzést tegyek. A sürgős interpellációra való engedélyt a házszabályok az elnökség hatáskörébe utalják. Az engedély megadása az elnök diszkrecionális joga. Ebben az esetben tehát konstatálni kell, hogy a házszabályoknak megfelelően járt el az elnök ur, de mégis szóvá kell tennem ezt a kérdést, mert itt egy olyan súlyos és fontos dologban akart egy képviselőtársunk sürgősen interpellálni, amely halasztást nem tűr. Arról van szó, hogy egy nagy gyártelepet, amely 600 munkást foglalkoztat... (Egy hang a jobboldalon: Most akarja elmondani!) Elnök: A képviselő urat kérnem kell, méltóztassék a házszabályok keretében maradni. A képviselő urnák joga van kifogásolni felszólalása keretében valamely házszabályrendelkezésnek be nem tartását (Folytonos zaj a Ház minden oldalán.), de arra, hogy a házszabályokhoz való felszólalás keretében magára az ügy érdemére kitérjen, a képviselő urnák jogosultsága nincs. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Helyeslés jobb felől.) Propper Sándor: Nem akarok a dolog érdemére kitérni, csupán azt akarom Jtiegjegyezni, hogy ebben az esetben egy rendkívül fontos és halaszthatatlan ügyben akart egy képviselőtársunk interpellálni, amire nézve az elnök neki a jogot nem adta meg. (Peyer Károly: Ki az ügyvédje az Izzolampa-kartelnekl — Farkas István: A belügyminister ül bent az igazgatóságában! — Peyer Károly: Kinek van érdekeltsége az Izzólámpánál! — Klárik Ferenc: A jó kis részvények! — Zaj.— Elnök csenget. — Peyer Károly: Drágítok!) Hivatkozhatom, arra, hogy a szociáldemokrata párt a sürgős interpelláció jogával nemcsak hogy vissza nem élt eddig, hanem alig vette igénybe. Két és fél esztendő alatt talán kétszer vagy háromszor kértünk engedélyt sürgős interpellációra, ami azt jelenti, hogy mi igen alaposan megfontoljuk, mielőtt a házszabály adta ezt a jogot igénybe vesszük. Ilyen eset állott most elő, amidőn 600 munkást, 600 családot, 3000 keresztény magyar lelket tettek a tél elején kenyértelenné, és vonták meg tőlük a kereset lehetőségét. Ez olyan kérdés, amellyel a nemzetgyűlésnek feltétlenül foglalkoznia kell, ezt nem lehet jelentéktelen üggyé degradálni és nem lehet napokig húzni, mert napok alatt olyan szituáció állhat be ebben a kérdésben — amely, ismétlem, tiszta börzemanőver —-, hogy a kérdés azután irreparábilis lesz. Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy a házszabályok 215. §-ának c) pontja, arra nézve, hogy kik kérhetnek szót, a következőket mondja, akik (olvassa): „a Ház szabályaira azoknak helyes alkalmazása érdekében hivatkozni akarnak — t. i. szólhatnak —-, mely alkalommal azonban magához a vita tárgyához nem szólhatnak". A képviselő ur maga megállapitotta azt, hogy az elnök házszabályszerüen járt el. Az elnöknek az engedély megadása diszkrecionális joga. Ez vita tárgyává nem tehető. Amennyiben a képviselő ur ugyanebben a mederben továbbra is az ügy érdemére kivárnia kitérni, kénytelen volnék a képviselő úrtól a szót megvonni. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Pikler Emil: Szóval haljanak a munkások éhen!) Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés, mélyen t. elnök ur! Elismertem, igenis, hogy a házszabályok szerint méltóztatott eljárni, azonban a házszabályoknak rideg betűje és nem szelleme szerint. Ezt szerettem volna szóvá tenni, ezért bizonyítom azt, hogy mi még nem eltünk vissza a sürgős interpelláció jogával. Ebben az esetben azonban ez elkerülhetetlennek látszott és a nemzetgyűlés többségének is érdekében való volna, hogy ez az interpelláció elmond-