Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-335
A nemzetgyűlés 335. ülése 1924. évi november hó 13-án, csütörtökön, Scitovszky Béla és Huszár Karoly elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A közgazdasági, munkásügyi és igazságügyi bizottság benyújtja együttes jelentését az ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről szóló 1893 : XXVIII. te. egyes rendelkezéseinek módosítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyában. — A közgazdasági és pénzügyi bizottság benynjtja együttes jelentését a védjegyek oltalmáról rendelkező törvények díj megállapító szabályainak módosításáról és kiegészitóséröl szóló törvényjavaslat tárgyában. — A közgazdasági és igazságügyi bizottság benyújtja együttes jelentését a kézizálogkölesönüzletről szóló 1881 : XIV. te. némely rendelkezéseinek kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. —- Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Rakovszky Iván, gr. Klebelsberg Kunő. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 órakor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző ur; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Hebelt Ede jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig jegyzi Bodó János jegyző ur. Napirend szerint következik a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjászervezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 345, 485) részletes tárgyalásának folytatása. Soron van a 7. $. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos: T. Nemzetgyűlés! A 7. § a választói névjegyzékek összeállításáról rendelkezik. Engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy ez alkalommal válaszoljak azokra a felszólalásokra, amelyek azt hangoztatták, hogy én adós maradok annak bizonyításával, hogy a választói névjegyzékek összeállításánál miféle nyilvánkönyvek állanak rendelkezésre. T. Nemzetgyűlés ! Itt hallottam, hogy amikor szüksége van annak, vidáman hivatkoznak arra a^ választójogi javaslatra, amelyet én annak idején benyújtottam, sőt hivatkoznak arra is, ami az én választójogi javaslatomban soha nem volt benne, hanem benne volt a később elrontott és módositott paktumos választójogi javaslatban, amelyet Wekerle Sándor terjesztett elő és amelyhez nekem semmi közöm nincsen, mert én épen azért mondtam le, mint miniszter, aki ezt a választójogot készítettem, mert magamat azzal a paktummal, amely a választójog tekintetében készült, nem azonositottam. Akik kutatják, hogy hogyan kell helyesen választói névjegyzéket készíteni, ne csak akkor hivatkozzanak választójogi javaslatomra, amikor ez nekik jól esik, s akkor meg fogják találni ebben a választójogi javaslatban annak módját, miként kell választói névjegyzékeket hivatalból NAPLÓ XXVII. ugy összeállítani, hogy akár akarja azt a választó, akár nem, kény szererő vei belekerüljön a választói névjegyzékbe. (Petrovácz Gyula : A szavazásra is kényszerítsék!) Az természetes, a kettő egymással összefügg. A kötelező szavazás gondolatköre magával hozza azt, hogy nekem a választót köteleznem kell kény szererő vei arra, hogy benne legyen a választók névsorában. A kettő ugyanaz az eszmekör. De ne a háztetőnél kezdjük az építést, haoem rakjuk le az alapot a névjegyzékek összeállításával. Elsősorban megállapítom azt, hogy az a választójogi javaslat, amelyet én annak idején, 1918-ban beadtam, mégpedig — amint a választójogi javaslat indokolásából is kiderül — nem a magam egyéni meggyőződése alapján, hanem egy kompromisszum alapján, amelyet az Esterházy-kormányt támogató pártok és a szociáldemokraták kötöttek és jegyzőkönyvbe foglaltak, az a választójog sokkal demokratikusabb volt nemcsak a névjegyzékek összeállításában, hanem a választójog kellékeinek megállapításában is, mint a forradalmak lezajlása és egész Európa választójogának megváltozása után a Bethlen-féle választójogi rendelet. Ezekkel a jogcímekkel azért kell foglalkoznom, mert a választók összeirásáról lévén szó, szoros összefüggés van a választói jogcímek és az összeírás rendje között, mert hiszen épen az a tételem, hogy a választói jogcímeknek olyanoknak kell lenniök, amelyek lehetségessé teszik a választói névjegyzékeknek hivatalból való könnyű összeállítását. A Bethlen-féle választójogi rendelet tulaj donképen egy jogcímen alapszik a férfiakra nézve : (Zaj. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) az elemi iskola négy osztályának elvégzésén. Ezzel szemben az 1918. évi választójogi javaslatban csak egyetlen jogcím volt az elemi iskola negyedik osztályának sikeres elvégzése; de aki nem végezte el az elemi iskola négy osztályát, az is választó lehetett akkor, ha akár egy adónemből külön, akár több adónemből együttvéve — akár ugyanegy, akár több községben — legalább tiz korona egyenes állami adóval van megróva. Elemi iskolai bizonyítvány nélkül választó volt mindenki, aki rendes, tényleges katonai szolgá29
