Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-334
14Ô A. nemzetgyűlés 334. ülése 1924. azokat a módozatokat, amelyeket a minister ur a rendeletben éryényesiteni kivan. Ha a nemzetgyűlés szankcionálja a rendeletet, akkor hozzá fogok ahhoz járulni, de ha a kormány olyan rendelkezéseket kivan felvenni a rendeletbe, amelyek neki egyénileg megfelelnek, akkor a rendelet megint olyasvalami lesz, amelyért a nemzetgyűlésnek vállalnia kell a felelősséget. Elnök: À napirend tárgyalására szánt idő letelt, kérnem kell tehát a képviselő urat, szíveskedjék beszédét befejezni. Rothenstein Mór: Javaslom, hogy a 7. § 1. bekezdésének második sorában a „háromévenkint" szavak helyébe „két évenkint" szavak, a 4. bekezdés negyedik sorában pedig „harmadik évben" szavak helyébe „második évben" szavak tétessenek. A 7. § 10. bekezdése helyett továbbá a következő uj szöveget javaslom felvenni : „A névjegyzék összeállításának részletes módozatait a belügyminister rendeletben állapit ja meg. A rendeletet kiadása előtt be kell mutatni a nemzetgyűlés közigazgatási bizottságának és az csak annak hozzájárulása után adható ki". Elnök: Minthogy az ülés elején hozott határozatunk értelmében %2 órakor át kell térnünk az interpellációkra adandó válaszokra, a vitát megszakítom. Mielőtt azonban napirendi javaslatot tennék, a házszabályok 203. $-a értelmében határozatot kell hoznunk Farkas Tibor képviselő ur amaz indítványa tárgyában, mely . a székesfőváros törvényhatóságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának időtartamára a nemzetgyűlés tárgyalási idejének egy órával való meghosszabbítást javasolja. Felteszemí a kérdést, méltóztatnak-e Farkas Tibor képviselő ur erre vonatkozó indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az inditványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kisebbség!) Többség. Kimondom tehát a határozatot, hogy a nemzetgyűlés Farkas Tibor képviselő ur indítványát elfogadta. Most pedig napirendi javaslatot kivánok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, folyó hó 13-án, délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni 1 ? (Drozdy Győző: Szót kérek!) Drozdy képviselő urat illeti a szó. Drozdy Győző: T. Nemzetgyűlés! Sajnálom, de nincs módomban az igen t. elnök ur napirendi javaslatához hozzájárulni. Ha körültekintünk a társadalomban, azt látjuk, hogy napról-napra jobban züJlünk gazdaságilag lefelé; (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) azt kell látnunk, hogy a társadalomi minden rétege jogosan panaszkodik a drágaság miatt, az elbirhatatlan adók miatt és a munkanélküliség miatt, Ha azt vizsgáljuk, hogy mi juttatta ide ezt az országot, könnyű megállapítanunk, hogy ennek u helyzetnek az oka elsősorban abban keresendő, hogy a magyar nép nem választhatja a maga képviselőit szabad akaratából kifolyólag, hogy Magyarországon még ma sincs törvénybe ik- • tetva az általános egyenlő és titkos választójog, (Ugy ttan! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon. — Cserti József: Az egész világon megvan!) hanem egy rendeleti utón életbeléptetett választójoggal eszközölt nyilt szavazás utján oktrojálják rá erre a nemzetre azoknak a évi november hó 12-én, szerdán. képviselőknek nagy részét, akik a nemzetgyűlésben ma ülnek. (Klárik Ferenc: Szét kell kergetni ezt a Házat!) Meg lehet állapitani a statisztikából, hogy a nemzetgyűlés többsége egy bizonyos néposztályt, illetőleg nem is néposztályt, hanem csak egy bizonyos osztályt képvisel, meg lehet állapitani, hogy a nemzetgyűlés többségének nagy része a nagybirtokosok osztályából került ki, (Zaj és ellentmondások a jobboldalon. — Olvassa meg! Számlálja meg! Barthos Andor: Nevetséges! — Peyer Károly: A mondat végét kell bevárni ! ) vagy pedig azoknak uszályhordozói. (Zaj a jobboldalon. — Cserti József: Ez már igaz!) Elnök: Csendet kérek! Drozdy Győző: Velem lehet vitába szállni, de aki megtette már azt, amit én, hogy kezébe vette a nemzetgyűlés tagjainak névjegyzékét és megnézte, hogy kinek mi a foglalkozása, az igenis ki meri mondani, hogy ebben a nemzetgyűlésben 68 olyan birtokos van, akit már nagybirtokosnak lehet nevezni. (Gr. Hoyos Miksa: Lehet, de nem az! — Huszár Dezső: Hány autótulajdonos van?) Ha tekintetbe vesszük, hogy ezeknek a nagybirtokosoknak az uszályhordozói közül is igen sokan itt ülnek (Zaj a jobboldalon.) és hogy, nem tudom, 30 vagy 40 azoknak a főszolgabiráknak és szolgabiráknak a száma, akik a többségi párt oldalán ülnek, ha tekintetbe vesszük továbbá, hogy ugyanezt az érdektársaságot ezenkivül még többen is képviselik, pl. a klérus tagjai közül, akkor meg kell állapitanunk, hogy ennek a nemzetgyűlésnek az összetétele egyáltalában nem alkalmas arra, hogy a nép általános érdekeit képviselje. (Zaj és nevetés a jobboldalon.) Hai viszszagondolunk választásra, amely bennünket ide juttatott, könnyű megállapítani, hogy ebben az országban a nép akaratát meghamisították, könnyű megállapitani, hogy nem azok a képviselők ülnek itt, legalább nagyrészben, a Házban, akiket a nép kivánt, akiket a nép akart, (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások jobbfelől: Nagyon eltalálta! Ez önökre vonatkozik!) hanem azok a képviselők ülnek itt, akiket a kormányhatalom a nép nyakára küldött és főszolgabirákkal, csendőrszuronyokkal szerezték meg számukra azt a mandátumot, amelyet véleményem szerint ilyformán jogtalanul viselnek. Hogy az ilyen rendeleti utón, nyilt szavazással választott nemzetgyűlés milyen eszközökkel jött létre, legjobban bizonyitja az, hogy egységes, nagy, hatalmas ellenzéki párt nem is tudott ide bejönni. (Barthos Andor: Ez fáj! — Peidl Gyula: Terrorral akadályozták meg!) Ez fáj, de különösen az fáj nekünk, hogy amig a kormány a maga rendeletében a törvényhatósági joggal felruházott városok polgárai számára biztosította a választás titkosságát, a magyar falu részére ezt megtagadta. (Barthos Andor: Nem is kivánta! — Peidl Gyula: Kérdezzük meg! Persze, akkor maguk nem jöttek volna ide be. — Barthos Andor: Maguknak a faluhoz semmi közük! — Peidl Gyula: Jöjjön velem Békéscsabára, majd megmondják, mi közünk van hozzá. Jöjjön a kerületembe!) , Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Peyer Károly: Eljöhet velem az én kerületembe!) Drozdy Győző: A nyilt szavazásnak rendeleti utón való életbeléptetésekor a kormány azzal indokolta ezt a lépést, hogy kénytelen ezt megtenni, mert a közelmúltban lezajlott bolsevizmus következtében itt meg olyanok az állapotok, hogy a titkos szavazással könnyen
