Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-334

 nemzetgyűlés 334. ülése 1924. évi november hó 12-én, szerdán. 141 veszedelmes elemek kerülhtnónek be a nemzetgyűlésbe. El kell mindenkinek ismerni, hogy a bolsevizmus melegágya nem a magyar íaiu volt; nem a magyar földmivesosztály volt a bolsevizmus mellett, hanem a bolsevizmus forrása és talaja a nagyvárosokban, az ipari centrumokban volt. Amikor tehát a kormány a bolsevizmustól való félelmében adott ki rendeletet a nyílt választás mellett, akkor ezt az ürügyet csak takaróul használta a külföld előtt, mert az bizonyos, hogy a magyar falu nem volt bolsevista és a magyar falunak semmi köze sem volt a bolsevistákhoz. (Batitz Gyula: Még sem adnék neki titkos szavazati jogot!) A kormány ezzel a rendeletével olyan cselekményt követett el, amellyel két részre szakította ennek az országnak polgárságát. Első- és másodosztályú polgárokat kreált, kinevezte elsőrendű polgároknak azokat a városi polgárokat, akiknek engedélyezte a titkos szavazás jogát. Ezeket mint elsőosztályu polgárokat megbízhatónak tartotta, ezek titkosan is szavazhatnak és választhatnak képviselőt. Ellenben ugyanakkor megalkotta a másodrendű polgárt ebben az országán, a falusi népet, a falusi kisgazdát, a törpebirtokost, és a falunak egyéb lakosságát. A falusi népet a városi nép alá degradálta és azt mondta, benned már. nem bízom meg, neked nem adom meg a titkos választói jogot. (Farkas István: Ez a fajvédelem!) Ennek a rendeletnek és rendszernek eredményeképen látom itt ezt a nemzetgyűlést, amelynek nincs semmi érzéke a szociális törvényalkotások iránt. Ez a rendelet teremtette meg ezt a Házat, amelyet felelőssé teszek más gazdasági helyzetért és azokért az állapotokért, amelyek itt vannak. Az első- és a másodosztályú polgárok megkülönböztetését ki kell küszöbölni, mert lehetetlen, hogy ennek a hazának gyermekei két csoportba osztassanak, hogy az egyik csoportban legyenek a városi polgárok és a munkások, akiknek titkos választójogot ad, mert bennük megbízik a kormányzat, és a másik csoportban legyen a földműves nép, amelynek szavában nem bizik meg a kormányhatalom. Azt mondják erre, hogy hiszen a földműves nép is őszintén megnyilatkozhatott, amit bizonyít az, hogy íme a saját véréből való csizmás képviselőket is küldött fel a nemzetgyűlésbe. Azt mondják, ez az őszinte megnyilatkozás, hogy a falusi nép fiai közül is ide kerültek néhányan. Kijelentem, hogy ez az argumentum sántit, mert azok a csizmás képviselőtársaim, akik idekerültek, nem a nép akaratából ke- > rültek ide (Zaj és ellentmondások jobbfelől.), hanem a kormány támogatásával a nép határozott akarata ellenére. Mi olyan választójogot követelünk, amelynek alapján többé nem azok a kisgazdák kerülnek ide, akiknek semmi érzésük nincs a magyar nép fájdalma iránt (Derültség jobbfelől — Felkiáltások: Igaza van!); nem olyan politikai bölléreket kívánunk a nemzetgyűlésbe, akiknek első dolguk, hogy azt a programmot, amelyet vezérük annakidején hirdetett, cserbenhagyják, hanem azt akarjuk, igenis, hogyha az az osztály beküldi a maga képviselőit, akkor saját akarata szerint választhassa meg a maga emberét és ne azt küldje be, akit nem akar. (Kuna P. András: Csak az olyan sárgacsizmás képviselő beszélhet így!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Drozdy Győző: A jogfosztott népet be kell NAPLÓ XXVII. yenni az alkotmány sáncaiba, és higyjék el nekem, hogyha a magyar nép kivánja a titkos választójogot, akkor azt akarja is! Inkább elhiszem én az egérnek, hogy mit kíván, mi jó neki, mint a macskának; nekem a macska hiába diktálja azt, hogy az egérnek mi legyen jó, mégis csak az egérnek hiszek (Felkiáltások jobbfelől: Nagyon szellemes. — Derültség.), így elhiszem a népnek azt a kívánságát is, hogy neki a titkos választójog jo, mert tudja, hogy csakis a titkos választójog utján kerülnet be a nemzetgyűlésbe az a képviselő, aki a nép igazának pártját fogja, és akinek szociális érzéke van ahhoz, hogy az eltaposott, jogaitól megfosztott magyar népet kellőképen megvédelmezze. Ez az oka annak, amiért az elnöki indítvánnyal szemben javasolni bátorkodom, hogy a fővárosi törvényjavaslat tárgyalása után második pontnak tűzessék napirendre annak a két indítványnak tárgyalása, amely az inditványkönyv tanúsága szerint az általános titkos választójogra vonatkozólag beterjesztetett, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Nemes Bertalan! Nemes Bertalan: T. Nemzetgyűlés! Az előttem szóló t. képviselőtársam által személyemben aposztrofálva érzem magamat az én 29 holdam alapján (Derültség jobbfelől), mert ugy gondolom, hogy amennyiben ő itt 68 nagybirtokost lát, nekem feltétlenül azok között kell lennem. (Csertí József: Csak szeretne!) Ez a telszolalás arra késztet engem, hogy kérelmet intézzek a kormányhoz, gondoskodjék arról, hogy miként régente, a hivatalos lapnak mellékleteként a Nemzetgyűlési Tudósító ezután is minden községben megjelenjék. Mostanában csak a napilapok kivonataiból tudja az ország, mi történik idebent, a valóságban azonban úgyszólván a nyilvánosság kizárásával lehet elmondani az ilyen beszédeket, amelyek nap-nap mellett elvonják a nemzetgyűlés idejét és amely felszólalások a komoly tárgyalások színvonalát teljesen leszállítják. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Az elnöki napirendi indítványt nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik^ Perlaki György jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Läjos: T. Nemzetgyűlés! Az előttem szólott t. képviselő úrnak ahhoz az óhajához, hogy az itteni tárgyalásokról a hiteles tudósítás a hivatalos lap melléklete gyanánt az egész országban publikáltassék, nemcsak a magam részéről, ha-nem azt hiszem, az összes ellenzéki frakciók részéről is, készséggel hozzájárulok- (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. — Drozdy Győző: Be is nyújtjuk ezt az indítványt. — Peyer Károly: Átvesszük az indítványt!) Mi nem félünk, soha nem is féltünk, nem is fogunk félni a nyilvánosságtól, annyira nem félünk a nemzet elé járulni az itt végzett munkánkkal, hogy jóformán naponta sürgetjük, hogy járuljunk a nemzet ítélőszéke elé (Úgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) ki-ki a maga végzett munkájával és provokáljuk a nemzet ítéletét abban a tekintetben, hogy vájjon nemzetgyűlési mandátumával melyik párt sáfárkodott becsületesebben. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Kuna P. András: Vesszőlovaglás folyton!) T. Nemzetgyűlés! Én Drozdy t. képviselőtársam indítványát fogadom el. Már ismételten felszólaltunk, ismételten kértük, méltóztassanak az általános, titkos, községenkénti és a nőkre is kiterjedő választójogot minél előbb 22