Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-334

 nemzetgyűlés 334. Ütése 1924. évi november hó 12-én, ssérdán. 139 még egyszer fel kell hívni a kormány és a többségi párt figyelmét arra, hogy amennyit lehet, annyit ezen a szakaszon javítani kell. Nem tudom, hogy ennél a szakasznál felszólalásomban kiterjeszkedhetem-e az összes bekezdésekre, vagy pedig bekezdésenkint külön kell felszólalni? Elnök: Joga van a képviselő urnák az egész szakaszhoz hozzászólni. Rothenstein Mór: Ez a szakasz megállapítja többek között azt, hogy a törvényhatósági választók névjegyzékét három évenként, és pedig a választás évében köteles az igazoló választmány összeállitani és kihirdetni. Javaslatom az, hogy két évenként állíttassanak össze a névjegyzékek, egy későbbi szakasz rendelkezése révén, ahol szintén azt fogom javasolni, hogy a választások ne háromévenként, hanem kétévenként történjenek. Ugyanis, ha azt kívánjuk, hogy a választások kétévenként történjenek, akkor a választói névjegyzékeket is kétévenként kell összeállitani. Azt hiszem, minél sűrűbben történik a törvényhatósági bizottsági tagok választása, annál helyesebb és üdvösebb az ügy érdekében, ha az, akit három évre választanak meg valamely tisztségre, tndja, hogy neki három évre biztos a mandátuma, mert igy tevékenysége intenzivebb, pontosabb és kötelességszerűbb, mint hogyha azt tudná, hogy mandátuma csak két évre terjed. Tehetségét, rátermettségét igy sokkal intenzivebben gyakorolja, mert hisz a két év" nem olyan hosszú idő, hamar lejár és ennek következtében azért, hogy választói működésével meg legyenek elégedve, úgyhogy újra megválasszák, igyekszik ezen rövidebb időtartam alatt minden lehetőt megtenni a választók kedvére. Ezen szakasz negyedik bekezdésében az áll, hogy a központi választmány köteles az országgyűlési (nemzetgyűlési) kép viselő választók ideiglenes névjegyzékét az igazoló választmányhoz minden harmadik évben legkésőbb májas hó 15-ig megküldeni. A már kifejtett érveknek alapján szintén azt javasolom, hogy ez ne minden harmadik évben, hanem minden második évben történjék. Ez már a javaslatomnak a konzekvenciája és természetes, hogy ugyanezt kell ennél a bekezdésnél is elfogadásra ajánlanom, hogy ellentét ebben az irányban e szakaszban ne legyen. Az ötödik bekezdés első mondata a következőket mondja (olvassa): „A törvényhatósági választójog különös kellékének meglétét az igazoló választmány kívánságára igazolni kell". Miért mondjuk azt, hogy az igazoló választmány kívánságára és miért nem ugy, hogy csak akkor, ha az igazoló választmány ezt kéri? Azt gondolnám helyesebbnek, ha ezt a mondatot ugy változtatnék meg, hogy hivatalból minden esetben okvetlenül történjék gondoskodás aziránt, hogy annak a választónak, aki a választójogot törvény alapján gyakorolja, megvannak-e a szükséges kellékei. Ha ezek kimutathatók, nem kell várni amig valaki jelentkezik, nem kell várni azt, amig az igazgató választmány ezt megkívánja, hanem ez hivatalból történjék meg. Az erre vonatkozó módosítást pártunk másik tagja fogja majd benyújtani, azonban én is szükségesnek tartom, hogy ezekről a módositásokról beszéljek, hogy rámutassak magam is mindazokra a hiányokra és körülményekre, amelyek megnehezítik a helyzetét a választónak, aki a jogát gyakorolni akarja abban az esetben, ha ő maga nem néz ügye után ha nem szaladgál, járkál egyik helyről a másikra, mert akad akárhány ember, aki az ilyen ügyekben nem lévén járatos, azt sem tudja, hova forduljon, hogy a választójogot megszerezze. Ha ellenben hivatalból történnek meg ezek a rendelkezések, ha hivatalból történik gondoskodás ezekről, akkor mindez nem fordul elő. Hasonló intézkedés foglaltatik a hetedik bekezdésben, ahol arról van szó, hogy a jogosulatlan felvétel miatt bármelyik választó, a kihagyás miatt azonban csak maga az érdekelt fél szólalhat fel. Tehát a felszólalást elutasító határozat ellen csak a felszólaló, az annak helytadó határozat ellen pedig csak a kihagyott fél élhet panasszal a közigazgatási bíróságnál. E bekezdést illetőleg is nem én adom be a módosítást, hanem pártomnak egy másik tagja, de miután az egész szakaszhoz csak egyszer lehet beszélni, tehát kénytelen vagyok itt is ugyanúgy érvelni, mint az előző bekezdésnél. Mit jelent az, hogy a jogosulatlan felvétel (miatt bármelyik választó, a kihagyás miatt azonban csak maga az érdekelt fél szólalhat fel? A mélyen t. belügyminister ur meg akarja akasztani, illetőleg el akarja hárítani azt, hogy ne történhessék mieg az, ami a közelmúltban megtörtént, amikor a névjegyzék összeállítása olyan képet mutatott, hogy az első pillanatra is lehetett látni, hogy tömegesen vannak kihagyva a választójogból a jogosultak olyan mértékben, hogy az egyes érdekelt felek felszólalása teljes lehetetlenség volt és csak ugy volt végrehajtható, illetve keresztülvihető, hogy az érdekelt pártok irodákat állítottak fel és ezek szervezték és intézték a felszólalásokat. Mondom, dacára annak, hogy a belügyminister ur és maga a ministerelnök ur is elismerték a névjegyzék rossz összeállítását, mégis )el akarják kerülni azt, hogy a jövőben ilyen természetű felszólamlások lehessenek, hanem hogyha 50.000 vagy 60.000 és még többezer választó kimarad a névjegyzékből, akkor ezeknek maguknak kell egyenként elintézni ügyüket, és mindettől a , 60.000 embertől azt kívánja a belügyminister ur — akik nem is tudják, hogy hová kell fordulni —, hogy maguk intézzék el az ügyüket, hogy maguk hozzanak időbeli és anyagi áldozatot, pedig szegény emberekről lévén szó, ezeknek nincs annyi idejük, hogy utána járjanak a választójoguknak, főleg a mai időkben, amikor minden egyes elmaradás a munkából bérlevonást von maga után és az illető húsába vág. Erről ő nem tud lemondani, a belügyminister ur tehát számit arra, hogy az illető inkább otthagyja választói jogosultságát, semhogy anyagi kárt szenvedjen. Természetesen igen sok esetben el is éri a belügyminister ur ezt a célját, mert kenyér kell minden nap és bizony vannak emberek, akik a mindennapi kenyeret mégis csak fölébe helyezik annak, hogy meg legyen-e a választójoguk, vagy sem. Ugyan e szakasznak 10. bekezdése azt mondja, hogy: „A névjegyzék összeállításának részletes módozatait a belügymdnister rendelettel állapítja meg". Ha aláírom is azt, hogy ezeket a részleteket nem lehet itt a törvényben fölsorolni, hanem azokat végrehajtási rendeletbe kell lefektetni, mégis a magam részéről ehhez a szakaszhoz ebben a formájában nem tudok hozzájárdliii, hanem azt kívánnám, hogy e tárgyban rendelet adassék ki. Viszont szükségesnek tartöm, hogy mielőtt a minister ur ezt a rendeletet kiadná, köteles legyen azt a nemzetgyűlésnek bemutatni, hogy a nemzetgyűlés már előre ismerje