Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-334

136 "A nemzetgyűlés 334. ülése 1924. évi november hó 12-én, szerdán. eiális munkájától nagyon sokat várnak Budapest szociális kérdéseinek megoldása terén. Tisztelettel javaslom inditványom elfogadását. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon ős a középen.) _ Elnök: Az előadó ur kivan szólni. F. Szabó Géza előadó: T. Nemzetgyűlés! Csak egy formai módosítást vagyok bátor ajánlani. A szakasz két utolsó bekezdése kivételeket állapit meg, nevezetesen az egyik a 3. pontra hivatkozik, a második pedig a 2. pontra. A két bekezdés felcseréléséről van csak szó, és ezért vagyok bátor javasolni, hoa-y az utolsó bekezdést utolsóelőttinek, az utolsóelőttit pedig utolsónak méltóztassék beosztani. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan nvilatkozui. Kakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés! Wolff Károly igen t. képviselő ur indítványára röviden annyit válaszolhatok, hogy indítványát a magam részéről is elfogadom (Helyeslés a jobboldalon és a középen), mert hiszen ennek a szakasznak az a célzata, hogy a törvényhatósági

1 bizottság tagjai ne lehessenek olyanok, akik a város vezetőségétől, vagy maguktól a törvényhatóságtól függenek. Márpedig azok, akik részére kegyúri javadalmazás címén a főváros bizonyos illetményt ad, ennek révén a fővárossal semmiféle függőségi viszonyba nem jutottak, ők életfogytiglan vannak megválasztva, át nem helyezhetők, és az összeférhetlenségnek semmiféle esete rájuk nem vonatkoztatható. Nem is értelmeztük mi ezt a szakaszt sohasem ugy, hogy a kegyúri illetmények összeférhetlenséget állapitanának meg, minthogy azonban a képviselő ur által jávasolt módosítás világossá teszi ezt a gondolatot, és minden kétséget kizár, ahhoz a magam részéről is hozzájárulok. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilváiiitom. Következik a határozathozatal. Maga az eredeti szöveg lényegében meg nem támadtatott, azt tehát elfogadottnak jelentem ki. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Wolff Károly képviselő ur kiegészítő módositványát, melyet az 5. § 4. bekezdésének végére javasol fűzni, elfogadni, igen vagy nem. (Igen! Nem!) Akik elfogadják, szíveskedjenek fölállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés Wolff Károly képviselő ur indítványát elfogadta. Most felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az előadó ur indítványát, amely a szakasz utolsó és utolsóelőtti bekezdésének felcserélését javasolja, elfogadni, igen vagy nem. (Igen!) A nemzetgyűlés az előadó ur iiiditványát elfogadta. Következik a 6. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat G. §-át). Elnök: Minthogy szólásra senki följegyezve nincs, kérdem, kíván-e valaki szólni. (Petrovácz Gyula szólásra jelentkezik.) Petrováez Gyula képviselő urat illeti a szó. Petrováez Gyula: T. Nemzetgyűlés! Az öszszeférhetlenség szabályozásáról szóló szakasznál szeretnék egy módositváiiyt indítványozni. A fővárosi törvényhatósági bizottsági tagok összeférhetlensége ugyanis még szágorabban szabályoztalak a törvényjavaslatban, mint a nemzetgjáilési képviselőké. Teljesen koncedálok minden szigorúságot abban a tekintetben, hogy törvényhatósági bizottsági tag anyagi érdekkel összefüggő ügyben ne interveniálhasson, de nem tartom helyesnek és elfogadhatónak azt, hogy törvényhatósági bizottsági tag, amint azt a szakasz e) pontja kimondja, ne járhasson közbe olyan ügyben, amely a székesfőváros hivatalainál vagy üzemeinél leendő kinevezésre vagy előléptetésre vonatkozik. Erre vonatkozólag a nemzetgyűlési összeférhetlenségi törvény mindössze azt az egy kritériumot állítja fel a képviselőkkel szemben 11. §-ában, hogy tilos országgyűlési képviselőnek pénzért vagy bármely anyagi előlijéért és ellenszolgáltatásért bárkinek érdekében, bármely ügyben a kormánynál közbenjárni. Ez teljesen érthető és helyes álláspont és én ezért azt a szövegpótlást vagyok bátor indítványozni, hogy a d) pont végére iktassuk be ezt a szót, hogy: „vonatkoznak", az e) pont pedig igy szövegeztessék meg (olvassa): „Anyagi előnyért vagy ellenszolgáltatásért nem járhat közbe oly ügyekben sem, melyek a székesfőváros hivatalánál stb. előléptetésre vagy kinevezésre vonatkoznak". Én ugyanis az inkompatibilitást abban látom, ha valaki anyagi előnyökért jár közbe, abban azonban nem látok semmiféle inkompatibilitást, ha valaki az illetőnek előléptetése vagy kinevezése ügyében önzetlenül, a közérdeknek megfelelően jár közbe. Amennyiben továbbá nemzetgyűlési képviselőknek meg van engedve a közbenjárás állami hivataloknál (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nincs megengedve!), nem tudom megérteni, miért ne lehetne ezt megengedni törvényhatósági bizottsági tagoknak is. Mély tisztelettel kérem inditványom elfogadását. Elnök: Kíván még valaki szólani"? Peyer Károly képviselő ur kivan szólani. Peyer Károly: T. Nemzetgyűlés! Kérem az eredeti szakaszt változatlanul meghagyni. Én ugyanis nemcsak abban látok összeférhetlenséget, ha valaki azért jár közbe valakinek kinevezéseért, hogy abból anyagi előnye származzék, hanem abban is összeférhetetlenséget látok, ha bizottsági tag egyáltalában közbejár valakinek a kinevezése érdekében. Mivel fogja az igen t. képviselő ur bizonyítani azt, hogy az illető anyagiakért járt közben vagy nem ! Nyugtát szoktak adni ezekért a kijárásokért fizetett dijakról, vagy dicsekedni szoktak ezekkel a dolgokkal? Senki sem fog nyugtát adni erről, senki sem fog dicsekedni azzal, hogy ő mennyi pénzt kapott ezért. Ezek olyan szívességek, olyan dolgok, amelyek talán nem jelentkeznek mindenkor anyagiakban, jelentkeznek azonban esetleg olyan erkölcsi vonatkozásban, amely az illetőre nézve nagyobb értékkel bir, mint az anyagiak. Naa-yon helyes tehát az, ha itt kimondjuk, hogy bizottsági tag nem járhat közben senkinek a kinevezésénél nemcsak akkor, ha anyagiakat kap, mert igazán nagyon furcsa dolog volna, ha a bizottsági tag pl. napidíjért járna közben, hogy valahova tanítókat nevezzenek ki vagy nem tüdőm, fix volna pl. a kijárásnak. (Eay hanq a szélsőbaloldalon: Volt rá eset!) A kénviselő ur indítványa csak az ellen védekezik, ha valaki fix áron jár ki valamit. ul. ha egv tanítónői kinevezésért egy milliót kér, egy tanári kinevezésért öt milliót. A főtanácsosságokat igy járják ki, sőt még drágábban. Köztudomású, hogy ez politikai ellenszolgáltatás volt, ahol minden egyes méltóságos ürnak le kellett rónia a taksát azok-