Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-334
134 A nemzetgyűlés 334. ülése 1924, fogásom szerint a válasz, csak az lehet: mennél jobban korlátozzuk a komprommitált egyének aktiv és passziv választójogát, annál nagyobb szolgálatot teszünk a közügynek és annál jobban biztositjuk a törvényhozó testületek szellemi ós erkölcsi szinvonalat. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől és a balközépen.) Ennyit kivántam megjegyezni az elhangzott felszólalásokra. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a paragrafust eredeti szövegezéseben elfogadni. (Peyer Károly: Marezali és i Alexander Bernát is komprommitált egyén? — Propper Sándor: Hogyne! Csak Illy László meg a Britanniások nem!) Elnök: Az előadó ur nem kivan szólani. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. (Peyer Károly: Alexander és Marezali is komprommitált egyént — Rakovszky Iván belügyminister: Ha elitélik őket, akkor ők sem választhatók! Természetes!) Kérem Peyer képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Klárik Ferene: Nem szólt semmit!) Klárik képviselő urat hasonlóképen kérem, méltóztassék a közbeszólástól tartózkodni. A 4. §-szal szemben Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur egészen uj szöveget javasolt, tehát ez a szöveg ellentétben áll az eredeti szöveggel. A kérdést aképeii fogom feltenni, hogy szembeállítom Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur indítványát az eredeti szöveggel. Amennyiben a nemzetgyűlés ebben a kérdésben döntött, külön fel fogom tenni' a kérdést Rupert Rezső képviselő ur kiegészitő indítványára, még pedig, mivel ő uj 2. és 3. bekezdést javasolt, külön-külön fogom feltenni a kérdést mind a két bekezdésre. Végül fel fogom tenni a kérdést Hebelt Ede képviselő ur indítványára, amelyben szintén uj második bekezdést javasol. (Helyeslés.) Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a 4. §-t eredeti szövegezésében, szemben Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur indítványa val elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadta el. Következik a határozathozatal Rupert Rezső képviselő ür indítványa fölött. Kérdem, méltóztatnak-e Rupert Rezső képviselő ur indítványának 1. bekezdését, amellyel az eredeti szöveghez uj 2. bekezdést] javasol, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a javaslatot elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az indítványt elejti. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e elfogadni Rupert Rezső képviselő ur indítványának másik részét, amely az eredeti szöveghez uj 3. bekezdést javasol, igen vagy nem ? (Igen!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az indítvány t elveti. Végül kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e Hebelt Ede képviselő ür azon indítványát, amellyel az eredeti szöveghez uj bekezdést jai^asol, elfogadni igen, vagy nem? (Igen.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az inditványt elfogadják, sziveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az inditványt elveti. Következik az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni! Hebelt Ede jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök: Szólásra következik? évi november hó 12-én, szerdán. Hebelt Ede jegyző: Wolff Károly! Wolff Károly: T. Nemzetgyűlés! Az 5. § a törvényhatósági bizottsági tagságból kizáró okokat sorolja fel. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! r Wolff Károly: A törvény rendelkezései taxativek, ennek következtében a taxativ felsorolás magában foglalja a taxativ felsorolás hátrányait i's, mert nem lehet eléggé pontos a felsorolás, és a gyakorlati élet nagyon sok hiányt szokott kimutatni minden taxativ felsorolással szemben. Tekintettel azonban arra, hogy a törvényjavaslat erre az álláspontra helyezkedik s általános, generális megjelölés a kizárás tekintetében nem szövegeztetett meg, bizonyos revízió alá kell venni a taxativ felsorolás eseteit és kötelesek vagyunk vizsgálni 1 , hogy vájjon ez a taxativ felsorolás jogos érdekeket nem alterál-e, nem zár-e ki, amely kizárás részint a törvény intenciói szerint, részint általános szempontból nem volna méltányos. E vizsgálódásomnál a törvényjavaslat szövegének 4. pontjához kívánok hozzászólani, amely 4. pont a következőket tartalmazza (olvassa); A törvényhatósági bizottságnak tagja nem lehet az: „4. aki a székesfővárostól, illetőleg a székesfőváros üzemeitől bármilyen illetményt élvez, kivéve a 14. § a) pontjában felsorolt és a székesfővárostól kizárólag nyugdíjat élvező tisztviselőket". Ez igen helyes elv, amely szerint azok, akiknek az akarata nem szabad, akik tehát függő viszonyban vannak a törvényhatósággal szemben, ne lehessenek a törvényhatósági bizottság tagjai. Ezt én teljesen helyeslem, a törvényhatósági bizottság tagja lehetőleg független ember legyen, akinek judiciumát abszolúte ne befolyásolhassa semmiféle körülmény. Ez az általános alkotmányosság szempontjából kívánatos dolog, de különösen a város érdekeire való tekintettel feltétlenül szükséges. Itt a kivételeknél is ebből a gondolatkörből indul ki a törvény, amikor kiveszi ebből a megállapításból azokat, akiknek a függő viszonya nem annyira szemmellátható, nem anynyira r kifejezett, hanem függőségük teljesen elmosódott, így például kiveszi a nyugdíjas tisztviselőket. Direkt, azzal az indokolással veszi tehát ki, hogy egy nyugdíjas tisztviselő a törvényhatósággal szemben nem áll abban a függőségi viszonyban, mert hiszen a nyugdíja szabályozva van, ezt nem lehet tőle elvenni, a nyugdíj tekintetében nem lehet esetleges állásfoglalásból kifolyólag hátrányos helyzete, hiszen a törvényhatósági bizottság nincs abbaini a helyzetben, hogy a nyugdíjast azért az állásfoglalásáért esetleg sújtsa, vagyis judiciumát befolyásolhassa. Ezt azért fejtem ki ilyen részletesen, mert hiszen hasonló argumentummal akarom azt a pótlást, amelyet indítványozok, megindokolni. Én teljesen ráhelyezkedem ennek az indokolásnak alapjára, amely szerint igaz, hogy a nyugdíjas állapot egy nyugdíjas judiciumára nincs befolyással. Amikor ezt a tételt felállitoím, ezt junktimba kell hoznom a kegyúri javadalmazásban részesülő lelkészek helyzetével. Miután a kegyúri javadalmazásban részesülő lelkészek e taxativ felsorolás szerint nincsenek kivéve és a törvény 4. pontja nincs reájuk kiterjesztve, ennélfogva ők sem lennének a törvényhatósági bizottság tagjaivá válaszhatók. Ez már annakidején szóba került, amikor a kizárási okról szó volt A hitoktatókat és a kegyúri javadalmazásban részesülő lelkészeket hozták fel. Á hitoktatók kérdésére most már nem akarok:
