Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-333

A nemzetgyűlés 333. ülése 192Í. Rakovszky Iván belügy minister: Önnek nincs joga kritizálni. Ön csinált ilyen javaslatot. Az ön javaslatából van átvéve! — Vázsonyi Vilmos: Nem az én javaslatomból! Tessék megmutatni az én javaslatomban!) Rupert Rezső: Röviden befejezem, csak néhány percig veszem igénybe a nemzetgyűlés türelmét. Azzal szemben, hogy mi foglaltatik ebben a törvényjavaslatban, tény az, hogj?ezeknek a rendelkezéseknek javarésze az 1918 \ XVII. t,~cikkből vétetett át, bár ezek kevésbé veszedelmes rendelkezések. Hiszen a hiba az, hogy itt még több ilyen csapda-rendelkezés van. De arra, hogy reakciós korszakban ilyen törvényt hoztak, amelyre bátran lehet azt mondani, hogy az, hogy ilyen későn és ilyen rosszul alkották meg, oka az összeomlásnak is, mert ha Tisza István többsége idejében engedte volna a választójogot megalkotni, amelynek alapján demokratikus parlament ülhetett volna össze, akkor sohasem került volna Magyarországon a hatalom a nemzeti tanács kezébe. (Ugy van ! half elől.) Erre a törvényre, amely a mi sírunknak egyik sírköve, talán még sem lehet hivatkozni akkor, amikor a bajokból megmenekülni, feltámadni akarunk. Sokkal több joggal mutathatnánk 1 cl ciZ 1847-es korszak munkájára, az akkori reakcióra, mert akkor igazán tisztára feudális rendszer volt, s arra a becsületességre, hogy 1874-ben elégnek tartották, hogy azt zárják ki a választójogból és a választhatóságból, akire a bíróság mondotta ki a politikai jegvesztést. Ebbe most is beleegyezünk és ezért kérem a t. minister urat, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy e tekintetben állittassék vissza a régi jogállapot, amely mindenkinek biztonságot nyújtott ; állittassék vissza az 1874-es jogállapot, maradjon meg ez a szakasz ugy, ahogy a t. belügyminister ür szövegezte, de vétessék be két bekezdés ebbe a szakaszba, még pedig második bekezdésként a következő (olvassa) : „Büntetőjogi alapon csak az nem gyakorolhatja választójogát és csak az nem választható, akit jogerős ítélettel politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére ítéltek s m ear az ítélet hatálya alatt áll", harmadik bekezdésként pedig (olvassa): „Büntetőjogi okból ezenkivül még csak az nem gyakorolhatja választójogát, aki birói határozat alánján letartóztatásban, fogságban van, vagy jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetését tölti." Ezt az 1874. évi régi törvényből, a konzervatív korszak törvényéből vettem át ; ez a t. kormánynak s az országnak más meggyőződésű, más politikai pártállásu uolgárainak is minden irányban biztosítékot nyújt. A t. minister ur csak egy becsületes tradíciót tesz magáévá akkor, amikor a mai korszakban legalább az^ 1874. évi jogállapotot fogadja el, pedig ma már azóta nagyot haladt a fejlődés. Elnök: A tanácskozásra szánt idő letelt, s igy a vitát megszakitoínL Mielőtt napirendi javaslatot tennék, jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy holnapi ülésünk folyamán a napirend letárgyalása után, illetőleg az interpellációk előtt, Bud János tárcanélküli minister ur Szabó József képviselő urnák a közalkalmazottak fizetésrendezése ügyében, valamint a honvédelmi minister ur Zsilinszky Endre képviselő urnák a katonai ellenőrzés és Batitz Gyula képviselő urnák Papp Gábor őrmester öngyilkossága tárgyában előterjesztett interpellációjára válaszolni fog. évi november hő 11-én, kedden. 121 Most pedig napirendi javaslatot kívánok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szerdán, f. hó 12-én d. e. 10 órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzessék ki a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Kivan valaki napirendhez szólani 1 Perlaki György jegyző: Eőri-Szabó Dezső! Eőri-Szabő Dezső: T. Nemzetgyűlés! Az elnöki napirendi indítvánnyal szemben, jobban mondva ahhoz, bátor vagyok egy pótlást indítványozni. Lehet, hogy ezt a felszólalást a t. túloldal unalmasnak fogja találni, mert ez itt nem először hangzik el (Hegymegi-Kiss Pál: És nem is utoljára!), mi azonban ezzel nem törődünk és igenis, ide fogjuk hozni állandóan napról-napra (Ugy van! Ugy van! half elől.) szomorú mementóképen, azt a szégyenteljes tényt, hogy ez a nyomorult csonka ország úgyszólván egyetlen az alkotmányosnak nevezett államok sorában, ahol a választójog törvényileg szabályozva nincs. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Ez a nemzeti demokrácia Magyarországon !) Igazán szomorú, sőt veszedelmes az alkotmányra, hogy a magyar törvényhozás mai alapja nem a nemzettől, mint legfőbb jogforrástól kapott felhatalmazás, hanem egy kormányrendelkezés. Hasztalan próbálnók ennek párját keresni a művelt Nyugaton, sőt mondhatnám, még a Balkánon sem találunk oly esetet, hogy parlamentarizmus, alkotmányos r éra van, az alkotmányosságnak, a parlamentarizmusnak legelső feltétele, legelső pillére nélkül, a választójognak törvényben való lefektetése nélkül. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Már rámutattam a most napirenden lévő törvényjavaslat tárgyalásánál is arra, hogy ez milyen furcsa helyzetet teremt. Ez a törvényjavaslat szabályozza Budapest székesfőváros törvényhatósági választójogát. Ez a javaslat minduntalan hivatkozik a képviselőházi választójogra. Hát lehet-e hivatkozni olyan jogra, amely törvényben lefektetve nincs 1 Nem abszurd helyzet ez 1 Nem látják-e a mélyen t. kormány tagjai, hogy ez oly épület akar lenni, amelynek nincs fundamentumai Az egész Budapest székesfőváros törvényhatósági javaslat, ha törvénnyé lesz, csak olyan levegőben lógó valami lesz, amelynek hiányzik a fundamentuma. Nagyon jól tudom, hogy miért halogatja a t. kormány a választójog tör vény beiktatását. Halogatja elsősorban azért, mert egy igazi demokratikus AT-álasztójogot félnek törvénybeiktatni. Tisztában vannak ugyanis vele, hogy ez az ő uralmukat nagyon rövidesen elsöpri. A másik oka, hogy viszont szembehelyezkedni az egész művelt világon különösen a választójog terén fennálló demokráciával, az általános, és titkos választói joggal még sem akar a külföldre való tekintettel, tehát inkább ugy oldja meg ezt a nehéz gordiusi csomót, hogy sehogy sem oldja meg, egyszerűen nem iktatja törvénybe a választójogot. (Szilágyi Lajos: Saját pártjával sincs tisztában!) Most van ugyan ministerelnöki ígéret arra nézve, hogy emberileg belátható időn belül mégis majd törvényileg szabályozzák a választójogot. A kisgazda kénviselők 16 pontjában nagyon helyesen benne volt ennek követelése is. (Egy hang jobb felől: ReánJc ne hivatkozz! — Szakács Andor: Miért ne?) A ministereinök ur ennek teljesítését is megígérte. (Rothenstein Mór: Azért utolsó