Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-333
122 r A nemzetgyűlés 333. illése 192i. pont, hogy könnyen el lehessen sikkasztani!) Hogy azonban a ministerelnöki Ígéretre menynyire lehet építeni, csak egy példát hozok fel rá, azt a ministerelnöki Ígéretet, amely a földreformnovellára vonatkozott, amely ígéret 1923 január havában hangzott el kötelező formában a kormánypárton belül, s amely nagy és nehéz küzdések után csak 1924 tavaszán kelült ugy ahogy betetőzés alá. (Egy hang a baloldalon : Ma sincs megoldva !) 1923 .januárjában igértetett be, s 1924 tavaszán, szóval több mint egy esztendő után került ilyen-olyan megvalósításra. A lényeg tehát az, hogy e& a ministerelnöki ígéret, amely sürgősnek ígérte a földreforrnnovellát, csak több mint egy esztendő után került ilyen-olyan megvalósításra. (Csik József: Abban sincs köszönet!) Bizony, nincs benne köszönet. Azért mondom, hogy annyira, amennyire valósult meg akkor is ez az igéret több mint egy esztendő után. (Szilágyi Lajos: Erről majd holnap Szakács Andor beszél !) Az a véleményem, hogy ez a mai magyar nép, a magyar nemzet érett az általános titkos szavazati jogra és én nagy örömmel olvastam Könyves Lajos képviselő urnák azt a nyilatkozatát, hogy az ő véleménye és meggyőződése szerint az összes kisgazda képviselők hivei a titkosságnak. Bár kissé máskép vagyok informálva, mégis kivánom azt, hogy ez a nyilatkozat a valóságnak csakugyan megfelelő legyen, mert tény az, hogy az általános titkos szavazati jog a régi kisg-azdapártiiak legelső, legemiiiensebb programpontja volt, és hordozzon bár valaki akármilyen szépre szabott csízmát, igazi kisgazdapárti képviselő nem: lehet az, aki az általános titkos szavazati jogot nem követeli és nem vallja. (Tankovics János: Azt csak tessék ránk bizni!) Igazán megalázó a falu becsületes magyar népére az, hogy nem érett meg az általános titkos szavazati jogra. A városi nép érett a titkos szavazati jogra, csak a falusi nép nem? Már az elmúlt választáskor végtelenül megszégyenítő volt a falura, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városokban titkos szavazással lehetett választani, kinn a falvakban pedig a régi módon kötelezték szavazásra az embereket, úgyhogy nagyon sokszor kellett szivük és lelkük ellenére parancsra, kényszerítésre és vesztegetés folytán szavazniuk ugy, ahogy szavazni nem akartak. Már van nekünk bizonyitékunk arra nézve, hogy érett a magyar nemzet az általános titkos szavazati jogra. Bizonyítéka ennek az első nemzetgyűlés, amely általános titkos szavazati jog alapján 1 jött össze és mondhatom, Tiogy bizonyára sokkal magasabban állott minden tekintetben, mint ez a második nemzetgyűlés (Barthos Andor: Mint ez a beszéd!) és különösen közelebb állott a magyar nép gondolkozásához, a magyar nép akaratát sokkal jobban képviselte, mint ez a mai második nemzetgyűlés! (Rupert Rezső: Ez így van!) Ez igy van, azt hiszem, aki elfogulatlanul és objektíve gondolkozik, igazat ad nekem, hogy ez a mai nemzetgyűlés mélven alatta áll az első nemzetgyűlésnek. (Szakács Andor: Különösen demokratikus gondolkozás tekintetében! — Barthos Andor: Halljuk tovább az önvallomást!) Ena'em soha elnöki reiidreütasrtás a parlamentben nem ért. Azt hiszem ez magra elég cáfolata a közbeszólásnak az önvallomást illetőleg. (Szakács Andor: Nem is volt« tagja az első neimizetgyülésnek!) Soha ügy ebben a nemzetgyűlésben nem viselkedtem, ahogy viselkedni nem szabad. Tessék ezt tudomásul venni, és * évi november hó 11-én, kedden. határozottan a legnagyobb felháborodással utasítom vissza azt a csúf inszinuációt, amely az ön szavaiban van. (Kuna P. András: Ez nem tartozik a tárgyhoz!) A közbeszólás a tárgyhoz tartozott? Képviselő ur, a legnagyobb felháborodással utasítom vissza az ön közbeszólását, aki soha sem viselkedett a parlamentben ugy, amint kellett volna, (Barthos Andor: Én nem viselkedtem? ön az egés z , nemzetgyűlést támadta!) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Eőri-Szabó Dezső: Igenis, mi nem nyugszunk és nem hallgatunk addig, amig ez a kérdés megoldva nincs. Igenis, ez lesz az a memento, ez lesz az a ceterum censeo, amelyet mindaddig rá fogunk olvasni a t. többség és a t. kormány fejére, amig az igazi alkotmányosságnak, az igazi parlamentarizmusnak alapját meg nem csinálják és az általános titkos szavazati jogot törvényben biztosítani nem sietnek. Én tehát azt indítványozom az elnöki javaslattal széniben, hogy a napirenden levő törvényjavaslaton kivül tűzzék tárgyalásra Rupert Rezső és más képviselőtársainknak azokat az indítványait, amelyekben az általános titkos szavazati jog törvénybe iktatását kívánják. (Hehieslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: F. Szabó Géza! F. Szabó Géza: T. Nemzetgyűlés! (Rothenstein Mór: Nem kell választójog!) Állapítsuk meg a tényeket. Miről van szó? Előttem szólott t. képviselőtársam pótlást indítványoz az elnöki napirendi indítványhoz. Ez az első tény. A második tény az, hogy nyolc tárgyalási napon át a székesfővárosi javaslatot illetőleg a részletes vitánál tovább nem tudtunk haladni, minthogy két, mondd két paragrafust elintéztünk, mert az 1. § érdemi elintézés nélkül a tárgyalási idő végére tolatott ki. (Rothenstein Mór: Hogy számitja a nyolc napot, képviselő ur? Több volt a szünet!) Már most hogyan méltóztatik képzelni, hogy a képviselő ur kedvéért, aki pótlást javasol az elnöki napirendi indítványhoz, az egész székesfővárosi javaslattal végezni fogunk a holnapi nap folyamán? Ezzel a lehetőséggel számolni kell. (HegymegiKiss Pál: Tőlünk függ, nem önöktől!) A választójogi kérdésnek idedobása — a magam részéről határozottan kijelenteni — csupán taktika. (Barthos Andor: Taktika és okvetetlenkedés!) Ha a lehetősége meg lenne ennek, akkor is azt válaszolnám, hogy a székesfővárosi 1 javaslat befejezése után a kormánynak kötelessége gondoskodni a Ház munkarendjéről és a kormány tudni fogja kötelességét. De ezt a kérdést a lehetőség 1 kizárásával hajánál fogva előráncigálni és beledobni igy a vitába, ezt nem tartom komolynak. Épen ezért az elnöki napirendi indítványt fogadom el. (Helyeslés a jobboldalon.) • Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: Pikler Emil: Pikler Emil: T. Nemzetgyűlés! F. Szabó Géza igen t. képviselőtársam azt mondja, hogy mikor Eőri-Szabó Dezső képviselőtársam az általános titkos* egyenlő választójog napirendre tűzését követeli, ez hajánál fogva előráncig-ált kérdés. Ezt a kérdést a többi európai kulturállamok, sőt még a balkáni államok is már évtizedekkel ezelőtt előráncigálták a hajánál fogva, és törvényt csináltak belőle. Nem mi tehetünk róla, hogy a demokráciának és alkotmányosságnak
