Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-333
A nemzetgyűlés 333, ülése 1924, Ha jól viselik magukat, nem lesz semmi bajuk! Csak ha a titkosságot fogják követelni, akkor lesz bajuk! — Szijj Bálint: Ön még számolni sem tud, ne tanítson minket! — Zaj. — Elnök csenget.) Csak ezekre a lehetetlenségekre, azokra az anomáliákra akarok rámutatni, amelyek a 4-ik szakaszban vannak, s amelyeknél fogva a legfontosabb alkotmányjog jogok gyakorlásától el lehet az embereket zárni, lehetetlen semmiségek címén. Itt Van azután a rendeletnek egynehány rendelkezése, amelyek megdöbbentően tárják fel, hogy miről van itt szó tulajdonképen és miféle veszedelmeket rejt magában ez a negyedik szakasz. Azt mondja, hogy: akik nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre Ítéltettek, azoknak nincs választójoguk és nem választhatók; ezzel rendben volnánk. De én kérdezem, nienn3Űvel különb ember az a tolvaj, akit nem Ítéltek el szabadságvesztés büntetésre, hanem csak pénzbüntetésre — mert bár a törvény a lopásra szabadságvesztés büntetést rendel, mégis enyhiteni és leszállítani lebe« a 7+ pénzbüntetésre. Ha valakit megbüntetnek 10 millióra, annak megmarad a választójoga és a választhatósága is, ellenben, ha valakit elitéltek lopásért egy napra, akkor nincsen választójoga. Nem törődném vele, ha a tolvajnak — akár pénzbüntetésre, akár szabadságvesztés büntetésre itélik — vagy csalónak, sikksztónak, rablónak nein lenne is választójoga. Ezt itt nem is kell külön kimondani, az ilyen embernek természetes, hogy nincs választójoga, mert minden ilyen nyereségvágyból elkövetett büntetendő cselekményre a törvénv egyúttal a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztését is ismeri, mint mellékbüntetést. A bíróságnak mindig módja van a tolvajjal, a rablóval, csalóval, zsivánnyal, vagy sikkasztóval szemben kimondani a polgári és politikai jogok felfüggesztését, itt tehát nem fenyeget semmiféle veszedelem. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) De az úgynevezett politikai bűncselekmények is megtétetnek a választójogtól és a választhatóságtól megfosztó kritériumokká. Nevezetesen, ha valakit elitélnek dal mi rend védelméről szóló törvénybe ütköző cselekmény alapján, nem tudom, talán a nemzet becsületének megsértése miatt, csak egy napra is, akkor öt évre elveszti választójogát és azonkívül elveszti a választhatósághoz való jogát is. A törvény negyedik szakasza alapján tehát már nincs választó joga és nem is választható még akkor sem, ha a bíróság mellőzte a politikai vagy polgári jogok gyakorlása felfüggesztésének kimondását. Hogyan van ez? Vagy pld. izgatásért. Ha valaki mérgében, mert jogos oka van, belső érzelmi motiváltsága van kifakasának, kifakad egy-egy hatósági közeg ellen, akkor egy-két-három napra elitélik — ami a legtisztességesebb ideális lelkületű emberekkel is megtörténhetik — és akkor nem lesz választó és választható, ellenben a tolvaj, csaló, sikkasztó, ha elitélik, de nem szabadságvesztés büntetésre,^ hanem csak pénzbüntetésre, jogai érintetlenségében megmaradnak. Ha valakit részegségért háromszor elitéltek, annak nincs választójoga. Ez is igen furcsán aránylik a többihez. Igen furcsa erkölcsi értékelés, hogy a pénzbüntetésre itélt tolvajnak, sikkasztónak, csalónak — mert hiszen lehetséges ilyen itéleévi november hó 11-én, kedden. 119 tekét hozni — van választójoga, ellenben akármilyen becsületes embernek, valami jó borozó bácsinak, aki a hegyről jön, nincsen választójoga. Nálunk különösen hegyvidéken megtörténik, hogy amikor a szomszéd falun keresztüljönnek, beboroznak, dülöngélnek és mindig a hatóságtól, a jegyző úrtól vagy nem tudom kitől függ, hogy részegségét megbüntetik-e. Elitélhetnek tehát egészen ártatlan lelkű becsületes embereket ilyen alapon, akiknél semmi ok sincs arra, hogy elvegyék tőlük a választójogot (Vázsonyi Vilmos: Egy betű nem igaz abból! Az én javaslatomat mutassák, ne a Wekerle-féle törvényt! Az nem tőlem származik!), ugyanakkor, amikor a pénzbüntetésre itélt rabló. Csaló, sikkasztó választó, és választható is. (Mozgás és felkiáltások a jobboldalon: Rablót 'pénzbüntetésre'? — Derültség.) Ezenkívül, ha valaki gyilkolt, rabolt, vagy egyéb ilyen bűncselekményt követett el és az eljárás folyamán, amint az elmúlt időkben láttuk ezt, mielőtt jogerős Ítéletet hoznának, megszüntetik az eljárást, például amnesztia folytán, akkor az ilyen rabló, gyilkos, stb. továbbra is választó és választható mar^d, azt az egyszerű embert azonban, akit esetleg egy hatósági közeg ellen való izgatásért, amelyet kif sokaságával elkövetett, el lehet zárni a választójogtól. De vannak még más esetek is. Itt van az az eset, amelyről a törvenv igy szól: Ha akár birói hatóság, akár más közhatósás: megállnpitotta valakiről, hogy háború idején az ellenséghez pártolt, vagy a háború alatt egvetér f ésben volt az ellenséggel s ezt akár szóban, akár iratban, kénes ábrázolatban, vagy egyébként felismerhetően kifejezésre juttatta, akkor az illető választó jogától és választhatóságától megfosztható. — Értein ezt, ha bíróság állapitotta meg valakiről ezeket, akkor rendben van, de abba mégsem mehetek bele, hogy bármely más hatóság megállanitása is alapul szolgálhasson erre (XJgy van! Uau van! a szélsnbaloldalon.), miért ez a legsúlyosabb visszaélésekre adhat alkalmat, amelyeket már a kormány is elitélt, mert hiszen sok ilyen hatósági eljárásról maga a kormány mondta ki, hogy igazságtalan és humbug volt. Itt van a tanároknak, közalkalmazottaknak és egyéb ilyen szegény páriákak, tanítóknak, lelkészeknek ügye. Azt mondja ez a pont, hogy nincs választójoguk és természetesen választhatóságuk sem — mert a törvény későbbi rendelkezése azt mondja, hogy akinek nincs választóioga, az nem is választható —, ha őket fegvelmileg haz^fia+l^n magatartás miatt elítélték. Vass Jószef kijelentette annak idején, hogy a legtöbb ilyen ítélet humbug volt. De akiket polgári és nolitikai jogvesztésre ítéltek, legyenek akármilyen tehetséges, kiváló emberek, nem vehetnek részt a választásban és nem választhatók. De milveii érdekes, furcsa logika az, amely azt mondja, hogy ez azonban csak. azokra áll, akiket a rendelet életbelépte előtt Ítéltek el, és akiket a rendelet életbelépte után ítélt el a fegyelmi hatóság hazafiatlan magatartás miatt, azok választók és választhatók maradnak. Ez teljesen felfordult logika: azt hiszem, ezt a minister ur is elismeri. Felfordult logika ez azért, mert épen az ellenkezője volna igazságos. T. i. igen sok közalkalmazott, tanár, tanitó, lelkész, igen sok előkelő professzor azt mondta: Nem megyünk el arra a fegyelmi eljárásra, inkább otthagyjuk a posztot, csináljanak a fegyelmi ügyben azt, amit akarnak. Hiszen azok, akik ! '"
