Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-333

A nemzetgyűlés ÈB3. illése 1924. évi november hó il-ên, kedden. 113 nos, Ivády Béla, Janka Károly, Karaffiáth Jenő, KáÜay Tibor, Kováts-Nagy Sándor, Koszó István, Könyves Lajos, Kuna P. András, Láng János, Marschall Ferenc, Mayer János, Melczer, László, (Nagy János, (egri), Nagy Jánost (tamási-i), Nemes Bertalan, Neuberger Ferenc, Perlaki György, K. Pethes László, Petrovácz Gyula, Puky Endre, Putnoky Sándor, Kakovszky Iván, Reischl Richárd. Renczes János, F. Szabó Géza, Szabó Sándor, Szabó Zoltán, Szabóky Jenő, Szapáry Lajos gróf, Szijj Bálint, Szuhányi Ferenc, Tamássy József, Tankovics János, Viczián István, Wolff Károly, Zeőke Antal, Zsirkay János, Zsitvay Tibor. Nemmel szavaztak: Batitz Gyula, Bárczy István, Benedek János, Cserti József, Dénes István, Drozdy Győző, Esztergályos János, Farkas István, Fábián Béla, Friedrich István, Györki Imre, Haller József, Hobelt Ede, Hegymegi-Kiss Pál, Jászai Samu, Kabók Lajos, Klárik Ferenc, Knaller Győző, Létay Ernő, Meskó Zoltán. Malasits Géza, Nagy Ernő, Pakots József, Peidl Gyula, Peyer Károly, Pikler Emil, Propper Sándor, Rainprecht Antal, Rassay Károly, Rákóczi Ferenc, Rothenstein Mór, Rupert Rezső, Saly Endre, Szabó Imre, Szabó István (öttevényi), Szabó József, Szakács Andor, Szilágyi Lajos, Ugrón Gábor, Vanczák János, Várnai Dániel, Vázsonyi Vilmos. Elnök: Kérem a távollevők névsorának felolvasását. Perlaki György jegyző (olvassa a távollevők névsorát). Elnök: Kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek a szavazatokat összeszámlálni. (Megtörténik.) Kihirdetem a szavazás eredményét. Igennel szavazott 75 képviselő, nemmel szavazott 42 képviselő, igy a 2. §. első bekezdését eredeti szövegezésében jelentem ki elfogadottnak. Most következik Hegymegi-Kiss Pál képviselő urnák inditványa, amelyben a 2. § első bekezdésében pótlást javasol felvenni. Felteteszem tehát a kérdést, méltóztatik-e Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur indítványát^ elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik HegymegiKiss Pál képviselő ur indítványát elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az indítványt elveti. Következik a 2. § második bekezdése. Az eredeti szöveggel szemben áll Rákóczi képviselő urnák, Várnai képviselő urnak,^ Nagy Vince képviselő urnák, Vázsonyi képviselő urnák és Pakots képviselő urnák inditványa. Az indítványt szemben fogom állitani az eredeti szöveggel. Azonkívül Létay Ernő képviselő ur módositó indítványára külön fogom feltenni a kérdést. (Helyeslés.) Kérdem, méltóztatik-e a 2. § második bekezdését eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Rákóczi, Várinál, Nagy Vince, Vázsonyi és Pakots képviselő urak indítványával. (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik eredeti szövegezésben fogadják el, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A nemzetgyűlés a 2. %-t eredeti szövegezésében fogadja el. Kérdem mostmár, méltóztatik-e Létay Ernő képviselő ur módositó indítványát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Létay Ernő képviselő ur indítványát elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség! A nemzetgyűlés Létay képviselő ur inditványát elveti. Következik a 3. $. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 3. §-t felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök: Kivan valaki szólani! J(Farkas István: Szót kérek!) Farkas képviselő ur! Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Ez a szakasz a választhatóságról szól és a lehetőség szerint ez is komplikálja ennek a törvényjavaslatnak egész szerkezetét. Ennek a szakasznak rendelkezései is olyan intézkedéseket is tartalmaznak, amelyek csak arra alkalmasak, hogy még inkább komplikáltabbá, nehezebbé tegyék ennek a törvényjavaslatnak végrehajtását és még inkább módját ejtsék annak, hogy ha már valaki a választó-névjegyzékbe be is jött, ha már valaki választó, akkor a megválasztható ságnál is még akadályokat gördítsenek útjába. Ez a szakasz ugyanis azt mondja (olvassa): „Aki a 30. évet betöltötte, bárhol, bármilyen egyenes állami, vagy a székesfőváros területén községi adót fizet" stb. Ezt a részt kifogásolom és pedig azért, mert a munkásság egy nagy része, amely meg van adóztatva, a, kereseti adó alapján kétségtelenül befizeti adóját, azonban ennek az adónak jövőbeli sorsa, hogy t. i. községi illeték lesz-e, községi adónak számitják-e, vagy pedig átminősítik állami adónak, egyáltalán bizonytalan. Ez az adónem pedig a legnagyobb mértékben nehezedik a munkásosztályra, amely legpontosabban befizeti kereseti adóját, (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) mert hiszen tőle a B-lista alapján minden szombaton pontosan ós feltótlenül levonják azt az összeget, amelyet a főnöknek, a munkáltatónak adóban be kell szolgáltatnia. És itt van egy^ egész sora az adónak, a forgalmi adórészesedés stb., amelyek szintén fontos szempontok. Nem tudjuk, hogy ez a forgalmi adórészesedés milyen más, adóhoz lesz hozzácsapva, vagy mi által lesz pótolva, ha megszűnik. Nincs értelme, nincs rendeltetése tehát a törvénybe olyan intézkedést bevinni, mely intézkedés nagy társadalmi rétegek választhatóságát befolyásolhatja, hacsak egyébként azt nem akarjuk, hogy ezáltal is megnehezítsük azoknak a választhatóságát, akik bizonyos társadalmi rétegekhez tartoznak. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Farkas István: Ez a szakasz mindenképen félreértésekre, félremagyarázásokra, vagy a legjobb esetben igen sok kellemetlenségre adhat okot és ezért nincs célja annak, hogy ez a rendelkezés igy tartassék fenn. Én tehát a 3. §-szal szemben a következő uj szöveget ajánlom elfogadásra (olvassa): „A törvényhatósági bizottság tagjává választható mindenki, akinek a választás időpontjában választójoga van, ha életének 30. évét betöltötte és nem esik a kizáró okok valamelyike alá". Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a 3. %-t ebben a szövegben méltóztassék elfogadni az eredeti szakasszal szemben. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről csatlakozom az előttem szóló t. képviselő ur indítványához és szintén kérem, hogy a javaslat 3. §-ából ez a kitétel „bárhol, bármilyen, egyenes, állami, vagy a székesfőváros területén községi adót fizet" töröltessék. Bátorkodom rámutatni arra, hogy a mai időben adóztatási rendszerünk épen a kormány hibájából és mulasztásából még egyáltalában rendezve nincs. Bátorkodom továbbá rámutatni arra, hogy a közterhekhez ma azok a kisemberek, akik esetleg egyenes adót nem fizet-