Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-330

Á nemzetgyűlés BBÔ. ülése 1924. évi november hó 5-én, szerdán. Esztergályos János — az igazságügyi és pénzügyministerhez — az életjáradékok és nyugdijak valorizálása tárgyában; Batitz Gyula — a honvédelmi niinisterhez — Pap Gábor továbbszolgáló honvédőrmester öngyilkossága, és ennek előzményei tárgyában; Batitz Gyula — a belügyministerhez — az 1924 október 5-én tartott beszámoló gyűlés fel­oszlatása tárgyában". Elnök: Javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására napirendünk letárgyalása után, de legkésőbben tel két órakor térjünk át. Méltóztatnak e javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határo­zatot. A házszabályok 214. ^-ára való hivatkozás­sal jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a bel­ügyminister ur a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló törvény­javaslat tárgyalásának további folyamára a már előzőleg bejelentett megbízotton kívül dr. Ladik Gusztáv belügyi államtitkár urat jelenti be, aki a tárgyalások további folyamán ülé­seinken részt fog venni. Tudomásul vétetik. Szily Tamás képviselő ur, mint a f öldmive­Lésügyi és közgazdasági bizottság előadója, ki­van jelentést tenni. Szily Tamás előadó; T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel benyújtom a t. Nemzetgyűlésnek a földmivelésügyi és közgazdasági bizottságnak együttes jelentését a 319. számú törvényjavas­latról: a tejtermékeknek állami ellenőrző­jeggyel ellátásáról. Kérem a jelentés kinyoma­tását, szétosztatását és kérem a tárgyalásra nézve a sürgősség kimondását. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak napirendre tűzése iránt annak idején javaslatot fogok tenni. Miután pedig a bizottság a sürgősség kimondását ja­vasolja, kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltózta­tik-e hozzájárulni ahhoz, hogy a törvényjavas­lat sürgősség mellett tárgyaltassék? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a hatá­rozatot. Napirend szerint következik a székesfővá­ros / törvényhatósági bizottságának újjászerve­zéséről szóló törvényjavaslat (írom. 345, 485) részletes tárgyalása. Következik a cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni! Bartos János jegyző (olvassa a törvényja­vaslat címét): Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről és a Demokratikus Szövetség megbízásából javaslom, hogy a törvényjavas­lat címe a következő legyen: „A székesfőváros törvényhatósági bizottságának ideiglenes meg­szervezéséről". (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) Azok közé tartoztunk az általános vitában, akik ezt a törvényjavaslatot teljesen objektive, az egyetlen helyes szempontból, a világnézeti alapon bíráltuk, t. L, hogy ez a törvényjavas­lat valóban demokratikus-e, hogy ebben a tör­vényjavaslatban meg van-e a haladás, a helyes fejlődés a régi törvénnyel szemben és megvan­nak-e azok az egységes alapelvek, melyeknél fogva ezt a törvényjavaslatot közigazgatásunk egyetemes szervezetébe be lehet illeszteni. Minthogy mi ezeket a kívánalmakat ennél a törvényjavaslatnál nem látjuk, hanem ellen­kezőleg, a,rról vagyunk meggyőződve, hogy ez a törvényjavaslat a székesfőváros kispolgár­sága ellen irányul, arról vagyunk meggyő­ződve, hogy ez a törvényjavaslat az 1872. évi XXXVI. tc.-kel szemben is bizonyos kérdések­ben és részletekben határozottan visszafejlő­dést, tehát nem haladást jelent (Ugy van! a szélsőbaloldalon.); miután mi mindnyájan an­nak a hívei vagyunk, hogy a magyar közigaz­gatás egységes átszervezése volna szükséges, {Ugy van! a szélsőbaloldalon.) ennélfogva ne­künk arra az elhatározásra kell jutnunk, hogy ezt az álláspontunkat már a címben is kifejez­hessük és kérjük, hogy a nemzetgyűlés ezt a törvényt keresztelje el ideiglenes törvénynek. Közigazgatási reformot tulaj dónk épen csak egységesen lehet megalkotni. A belügyminis­ter ur, amidőn ezzel a kérdéssel méltóztatott foglalkozni itt az általános vita során, azt mél­tóztatott mondani, hogy senki — már legalább is mértékadó körök — a közigazgatás reform­ját Magyarországon nem kívánja. A minister ur, is próbálkozott ezzel, egy ankétet is tartott és azon az ankéten olyan eredmény mutatko­zott, amely szerint a közigazgatás egységes re­formját a mai időben a legtöbben nem helye­selték. Ezzel a megállapítással szemben rá kell mutatnom az első illetmény-rendezési vitára. Amikor a közigazgatási tisztviselők illetmény­rendezéséről szó volt, Karafiáth Jenő képvi­selőtársam indítványozta: hogy utasítsa a nemzetgyűlés a belügyminister urat, hogy zá­ros határidőn belül a közigazgatás egységes reformját terjessze be. Elsősorban tehát maga a nemzetgyűlés volt az, amely állást foglalt a közigazgatás egységes reformja mellett. Hogy az ankéten, amelyet a belügyminister ur a köz­igazgatás reformja kérdésében tartott, sokan voltak olyanok, akik a reform ellen nyilatkoz­tak, ennek az a magyarázata, hogy a meghivá­sok is olyan módon alkalmaztattak, hogy a közigazgatás reformjának hívei közül csak egyen-ketten lehettünk ott jelen. Én, t. Nemzetgyűlés, ezt a reformot a ma­gam részéről szükségesnek látom. Szükséges­nek látom demokratikus szempontból, de szükségesnek látom két igen fontos okból. Az egyik főok a közigazgatásunk ellen állandóan és folytonosan felmerülő panaszok áradata, amely panaszok feltétlenül bizonyos mérték­ben jogosak, mert közigazgatásunk rendszere hibás, hiányos és avult. Nem akarom én a közigazgatást támadni, elismerem annak a múltban nagyértékü hiva­tását. De állítom azt, hogy közigazgatási rend­szerünk és közigazgatási megszervezettségünk a mai állapotában egyáltalán nem alkalmas azoknak a feladatoknak teljesítésére, amelyek­nek teljesítése a nemzet és a társadalomi szem­pontjából fontos. Fontos hibái a mi közigazga­tási rendszerünknek: szövevényes a szerve­zete . . . Elnök (csenget): Kérnem kell a képviselő urat! A képviselő ur a részletes tárgyalásnál tart és a címhez szól, a címhez elleninditványt adott be, amelyet meg is indokolt: de a képvi­selő ur az általános vita keretébe tartozó dol­gokkal is foglalkozik. Kérem a képviselő urat, méltóztassék a részletes vitához tartozó kérdé­sekkel foglalkozni és a címhez ragaszkodni s kizárólag ahhoz szólani. Amennyiben a képvi­selő ur ezt a figyelmeztetésemet nem méltóz­tatnék követni, kénytelen volnék tőle a házsza­bályok értelmében a szót megvonni. (Helyeslés jobbfelől.) Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Én teljesen a címmel foglalkozom, mert én azt akarom megindokolni, hogy a közigazgatás reformjára szűkség van, mivel pedig ez a tör­vényjavaslat a közigazgatás reformjába be

Next

/
Oldalképek
Tartalom