Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.

Ülésnapok - 1922-330

Á nemzetgyűlés BBÔ. ülése 1924. évi november hó 5-én, szerdán. Esztergályos János — az igazságügyi és pénzügyministerhez — az életjáradékok és nyugdijak valorizálása tárgyában; Batitz Gyula — a honvédelmi niinisterhez — Pap Gábor továbbszolgáló honvédőrmester öngyilkossága, és ennek előzményei tárgyában; Batitz Gyula — a belügyministerhez — az 1924 október 5-én tartott beszámoló gyűlés feloszlatása tárgyában". Elnök: Javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására napirendünk letárgyalása után, de legkésőbben tel két órakor térjünk át. Méltóztatnak e javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A házszabályok 214. ^-ára való hivatkozással jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a belügyminister ur a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának további folyamára a már előzőleg bejelentett megbízotton kívül dr. Ladik Gusztáv belügyi államtitkár urat jelenti be, aki a tárgyalások további folyamán üléseinken részt fog venni. Tudomásul vétetik. Szily Tamás képviselő ur, mint a f öldmiveLésügyi és közgazdasági bizottság előadója, kivan jelentést tenni. Szily Tamás előadó; T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel benyújtom a t. Nemzetgyűlésnek a földmivelésügyi és közgazdasági bizottságnak együttes jelentését a 319. számú törvényjavaslatról: a tejtermékeknek állami ellenőrzőjeggyel ellátásáról. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztatását és kérem a tárgyalásra nézve a sürgősség kimondását. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak napirendre tűzése iránt annak idején javaslatot fogok tenni. Miután pedig a bizottság a sürgősség kimondását javasolja, kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy a törvényjavaslat sürgősség mellett tárgyaltassék? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a székesfőváros

/ törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 345, 485) részletes tárgyalása. Következik a cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni! Bartos János jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét): Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről és a Demokratikus Szövetség megbízásából javaslom, hogy a törvényjavaslat címe a következő legyen: „A székesfőváros törvényhatósági bizottságának ideiglenes megszervezéséről". (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) Azok közé tartoztunk az általános vitában, akik ezt a törvényjavaslatot teljesen objektive, az egyetlen helyes szempontból, a világnézeti alapon bíráltuk, t. L, hogy ez a törvényjavaslat valóban demokratikus-e, hogy ebben a törvényjavaslatban meg van-e a haladás, a helyes fejlődés a régi törvénnyel szemben és megvannak-e azok az egységes alapelvek, melyeknél fogva ezt a törvényjavaslatot közigazgatásunk egyetemes szervezetébe be lehet illeszteni. Minthogy mi ezeket a kívánalmakat ennél a törvényjavaslatnál nem látjuk, hanem ellenkezőleg, a,rról vagyunk meggyőződve, hogy ez a törvényjavaslat a székesfőváros kispolgársága ellen irányul, arról vagyunk meggyőződve, hogy ez a törvényjavaslat az 1872. évi XXXVI. tc.-kel szemben is bizonyos kérdésekben és részletekben határozottan visszafejlődést, tehát nem haladást jelent (Ugy van! a szélsőbaloldalon.); miután mi mindnyájan annak a hívei vagyunk, hogy a magyar közigazgatás egységes átszervezése volna szükséges, {Ugy van! a szélsőbaloldalon.) ennélfogva nekünk arra az elhatározásra kell jutnunk, hogy ezt az álláspontunkat már a címben is kifejezhessük és kérjük, hogy a nemzetgyűlés ezt a törvényt keresztelje el ideiglenes törvénynek. Közigazgatási reformot tulaj dónk épen csak egységesen lehet megalkotni. A belügyminister ur, amidőn ezzel a kérdéssel méltóztatott foglalkozni itt az általános vita során, azt méltóztatott mondani, hogy senki — már legalább is mértékadó körök — a közigazgatás reformját Magyarországon nem kívánja. A minister ur, is próbálkozott ezzel, egy ankétet is tartott és azon az ankéten olyan eredmény mutatkozott, amely szerint a közigazgatás egységes reformját a mai időben a legtöbben nem helyeselték. Ezzel a megállapítással szemben rá kell mutatnom az első illetmény-rendezési vitára. Amikor a közigazgatási tisztviselők illetményrendezéséről szó volt, Karafiáth Jenő képviselőtársam indítványozta: hogy utasítsa a nemzetgyűlés a belügyminister urat, hogy záros határidőn belül a közigazgatás egységes reformját terjessze be. Elsősorban tehát maga a nemzetgyűlés volt az, amely állást foglalt a közigazgatás egységes reformja mellett. Hogy az ankéten, amelyet a belügyminister ur a közigazgatás reformja kérdésében tartott, sokan voltak olyanok, akik a reform ellen nyilatkoztak, ennek az a magyarázata, hogy a meghivások is olyan módon alkalmaztattak, hogy a közigazgatás reformjának hívei közül csak egyen-ketten lehettünk ott jelen. Én, t. Nemzetgyűlés, ezt a reformot a magam részéről szükségesnek látom. Szükségesnek látom demokratikus szempontból, de szükségesnek látom két igen fontos okból. Az egyik főok a közigazgatásunk ellen állandóan és folytonosan felmerülő panaszok áradata, amely panaszok feltétlenül bizonyos mértékben jogosak, mert közigazgatásunk rendszere hibás, hiányos és avult. Nem akarom én a közigazgatást támadni, elismerem annak a múltban nagyértékü hivatását. De állítom azt, hogy közigazgatási rendszerünk és közigazgatási megszervezettségünk a mai állapotában egyáltalán nem alkalmas azoknak a feladatoknak teljesítésére, amelyeknek teljesítése a nemzet és a társadalomi szempontjából fontos. Fontos hibái a mi közigazgatási rendszerünknek: szövevényes a szervezete . . . Elnök (csenget): Kérnem kell a képviselő urat! A képviselő ur a részletes tárgyalásnál tart és a címhez szól, a címhez elleninditványt adott be, amelyet meg is indokolt: de a képviselő ur az általános vita keretébe tartozó dolgokkal is foglalkozik. Kérem a képviselő urat, méltóztassék a részletes vitához tartozó kérdésekkel foglalkozni és a címhez ragaszkodni s kizárólag ahhoz szólani. Amennyiben a képviselő ur ezt a figyelmeztetésemet nem méltóztatnék követni, kénytelen volnék tőle a házszabályok értelmében a szót megvonni. (Helyeslés jobbfelől.) Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Én teljesen a címmel foglalkozom, mert én azt akarom megindokolni, hogy a közigazgatás reformjára szűkség van, mivel pedig ez a törvényjavaslat a közigazgatás reformjába be