Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVII. kötet • 1924. november 04. - 1924. december 11.
Ülésnapok - 1922-330
Á nemzetgyűlés 33Ù. illése 1924. nem illeszthető (Ugy van! a szélsőbaloldalon.), kérjük, hogy ez a törvény csak ideiglenes törvénynek neveztessék el. Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, hogy az elnökkel ne méltóztassék vitatkozni, hanem méltóztassék az elnöknek a házszabályok alkalmazása szempontjából tett figyelmeztetését követni és ahhoz magát szigorúan tartani, mert kénytelen lennék tőle a házszabályok szerint a szót megvonni! (Rupert Rezső: Csak tisztelettel megmagyarázza!) Tisztelettel kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak az elnöknek magyarázatokat adni ! Az -eddigi gyakorlat szerint az elnökség sohasem engedte meg a címnél, hogy ott az általános vita keretébe tartozó kérdéseket hozzanak fel, csak magához a címhez engedett hozzászólást. A képviselő ur csak megindokolta első mondatában indítványát s azután az általános vita keretébe tartozó dolgokat fejtegetett. Ezt nem áll módombanmegengedni. (Rupert Rezső: Más volt a gyakorlat! — Egy hang jobb felől: Tudja is maga mi volt a gyakorlat! —- Rupert Rezső: Igenis, tudom!) Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Nem tartozom azon nemzetgyűlési képviselők közé, akik az elnök ur intézkedéseivel szemben bármikor ne a legteljesebb tisztelettel viselkedjenek. (Helyeslés a középen.) Miután megállapítom, hogy az elnök ur ezzel a nyilatkozatával elzárt engem attól, hogy indítványomat megindokolhassam, röviden még csak annyit említek meg, hogy igenis, a magunk részéről egy egységes közigazgatási reformot várunk, de ezt a közigazgatási reformot nem ettől a nemzetgyűléstől, hanem attól a nemzetgyűléstől várjuk, amely egyenlő, általános és titkos választás alapján ül össze (Helyeslés jobbfelöl.) és a nemzet lelkéből fakad. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nemi) Ha nem, akkor a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy röviden nyilatkozzam Hegymegi-Kiss Pál t. képviselőtársam indítványára nézve. (Halljuk!) Ez az indítvány azt célozza, hogy a törvényjavaslat címében fejeztessék ki, hogy ez a törvényalkotás ne véglegesnek, hanem csak ideiglenesnek tekintendő. Ilyen alapon minden törvény címébe be lehetne venni ezt az „ideiglenes" szót, mert hiszen tudvalevően a törvényhozásnak mindig módjában van, hogy az elfogadott törvényeken változtasson, azokat módovagy azok helyett más törvényjavaslatokat fogadjon el. Az én igénytelen nézetem szerint valóban ugy áll a dolog, hogy ez a törvényjavaslat természetesen fölöslegessé válnék, ha egy egységes és organikus fővárosi törvény alkottatnék, azonban semmi okot sem látok arra és semmi célját sem látom annak, hogy ez az ideiglenesség e törvény címében kifejezésre jusson, mert hiszen magától értetődő és kézenfekvő dolog, hogy egy ilyen egységes javaslat elfogadása esetén ennek a törvényjavaslatnak a hatálya megszűnik. őszintén megvallva, ez a kérdés nagyon kis jelentőségű, azonban nem szívesen látnám azt, ha mi egy törvénynek mintegy a komolyságából és súlyából vonnánk el ezáltal, hogy a törvény címében magában a törvényt csak ideiglenesnek mondjuk. Kérem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztasévi november hó 5-én, szerdán. 5 sék az eredeti címet elfogadni. (Helyeslés jobb' felől) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur a törvényjavaslat címével szemben uj címet javasolt, amely ellentétben van az eredeti szövegezéssel. Inditványát tehát szembe fogom állítani az eredeti szöveggel. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a törvényjavaslat címét eredeti szövegezésben elfogadni, szemben Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur indítványával, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti címet fogadják el, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség! A nemzetgyűlés az eredeti címet fogadta el s így Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur indítványa elesik. Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, méltóztassék azt felolvasni. Bartos János jegyző (olvassa az 1. §-t)j Szólásra jelentkezett Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Nemzetgyűlés! Ennek a törvényjavaslatnak az 1. %-a. ezt mondja. (Olvassa): „Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága 250 választott tagból, a testületek és intézmények húsz képviselőjéből és azokból áll, akiknek hivatali állásuknál vagy tisztüknél fogva ülési és szavazati joguk van". Mielőtt ennek a pontnak analizálásába belemennék, azt kérdem, nem volna-e helyes, ha ezt a szakaszt talán áthelyeznők az utolsó helyre és előbb mindazokat a szakaszokat tárgy alnók le, amelyek ezzel kapcsolatosak? Ismétlem, célszerűségi szemponiból nem volna-e helyes ezt az 1. %-i áthelyezni az utolsó helyre, tekintettel arra, hogy ez az 1. § egy összefoglaló valami, amely a többi szakaszokkal viszonyban van? Elnök: A képviselő ur azért szólhat. Én azt hiszem, talán a belügyminister urnák hasonló előterjesztése lesz, hogy, amennyiben ettől a szakasztól a további szakaszok sorsa is függ, erre a szakaszra vonatkozólag a döntést az utolsó helyre tegyük, Rothenstein Mór: Folytathatom, kérem? Elnök: Méltóztassék! Rothenstein Mór: Ez a szakasz azt állapítja meg, hogy a megválasztandó fővárosi törvényhatósági bizottság 250 választott tagból áll. Ez több mint ahány képviselő ebben a Házban az országos ügyeket intézi. Miért van Budapestnek nagyobb testületre szüksége, mint pl. az országnak az ő ügyei intézésére? Hol van példa más országokban arra, hogy a községi képviselet több tagból áll, mint az országos törvényhozó testület? Ha az ország ügyeit a nemzetgyűlés kétszáznegyvenregynéhány tagja intézi, akkor nem lehet megérteni, miért van szükség arra, hogy egy városnak — még ha az a főváros is —törvényhatósági bizottsága _ 250 tagból álljon, különösen, amikor azt látjuk, hogy maga a minister ur is eredeti tervezetében csak 220 tagot ajánlott és csak a bizottsági tárgyalások folyamán engedett azok felszólalásainak, akik a 220 megválasztott képviselő helyeiben nem találták meg azt a, mondjuk, megnyugtató reményt, hogy e 220 helyen választás utján ők majd kellőképen részesedni fognak. Én a magam részéről tehát az eredeti javaslatot fogadom el, amely csak 220 tagban állapítja meg Budapest törvényhatósági testületét. Több izben példaképen hivatkoztak itt Bécsre. Ha Bécs városának, egy ilyen óriási városnak az ügyeit 150 és 175 Gemeinderat-tag
