Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.
Ülésnapok - 1922-327
r A nemzetgyűlés 327. ülése 192L azokat tett nem követi, amig mindazokat, akik a törvény egyenes kijátszásával és megkerülésevei vagy a törvény tiprásával követnek el ilyen cselekményeket, méltó módon meg nem büntetik, azokat pedig, akiket tönkretettek, melto módon nem kártalanítják. Ezekután — abban a hiszemben, hogy nem fecséreltem hiába az időt, mert adatokkal felszerelve olyan eseteket hoztam ide, amelyek méltán kelthetnek megdöbbenést még a túlsó táborban is — felolyasom interpellációm szövegét (Olvassa): 1. „Van-e tudomása a pénzügyminister urnák arról, hogy a szomorú emlékű Orgovány községben a tavaszi kényszerkölcsonkivetéseket rendkívül nagy részrehajlással vetették ki, a végrehajtásokat törvényellenesen foganatositották, megszegték az 1923: VII. te. 44. §-ának 11. és 13. pontjaiban foglalt rendelkezéseket és sok adózót koldusbotra juttattak? 2. Hajlandó-e a pénzügyminister ur pártatlan ellenőrző közeget küldeni Orgovány községbe, aki az eddig tett intézkedéseket, a kényszerkölcsönkivetéseket, a végrehajtásokat és az ezzel kapcsolatos eljárásokat felülvizsgálja és a törvényellenesen foganatosított végrehajtásokból származó súlyos anyagi károkért a végrehajtást szenvedő adózóknak megfelelő kártalanítást nyújtani és végül az esetleg személy szerint felelősségre vonható vétkes közegeket hajlandó-e fegyelmi alá vonatnil" Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügyminister urnák. Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: Tisztelettel kérem ennek az interpellációmnak elhalasztását. (Helyeslés.) Elnök: A képviselő ur kéri, hogy második számú interpellációjának a legközelebbi interpellációs napon való elmondására a nemzetgyülésadja meg az engedélyt. (Felkiáltások: Megadjuk!) Azt hiszem, határozatilag kimondhatom,, a nemzetgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a képviselő ur interpellációját a legközelebbi interpellációs napon mondhassa el. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: Ennek az interpellációmnak elhalasztását is kérem. (Helyeslés.) Elnök: A képviselő ur harmadik számú interpellációjának elhalasztását is kéri. (Helyeslés.) Azt hiszem, határozatilag kimondhatom, a nemzetgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a képviselő ur ezt az interpellációját is a legközelebbi interpelláció s napon mondhassa el. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Saly Endre! Saly Endre: Tisztelettel kérem interpellációm elhalasztását. (Helyeslés.) Elnök: A nemzetgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a képviselő ur interpellációját a legközelebbi alkalommal mondhassa el. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Jászai Samu! Jászai Samu: T. Nemzetgyűlés! (Felkiáltások: Megadjuk!) Igen rövid leszek. Meglehetősen hálátlan dolog ilyenkör szociálpolitikai kérdést idehozni, de mégis kénytelen vagyok sokezer kereskedelmi alkalmazott érdekében felszólalni. Most, amikor már majdnem minden ország" ban, kivéve Magyarországot, törvénybe iktatták a 8 órai munkaidőt, Budapesten és a vidéken is a füszerkereskedelmi alkalmazottak 13 órát dolgoznak naponta, sőt ennél többet is, mert zárás után kénytelenek még- ottmaradni az üzletekben. Ezenkívül vasárnapi munkaszüévi október hó 29-én, szerdán. 459 netük sincs, mert vasárnap délelőtt 7—9-ig nyitva vannak az üzletek. Az 1921. évi XXXVII. te. kimondja azt, hogy amennyiben az alkalmazottak és munkaadók megegyeznek, a kereskedelemügyi minister ur elrendelheti a 7 órai zárást. Ma az a helyzet, hogy a budapesti kereskedők nagy része aláírással igazolta, hogy kiyánja a 7 órai zárást és a vasárnapi munkaszünetet. Mindamellett, hogy a törvény kimondja azt, hogy egyesületnek kell annak lenni, amely ezt kívánja, itt van egy egyesület, a füszerkereskedők egyesülete, amelyben szatócs-szellem uralkodik, amely a szennykonkurrenciát ápolja s ez nem járul hozzá Magyarországon ahhoz, amit a kereskedők nagyrésze kivan. Megjegyezni kívánom, hogy az összes budapesti szövetkezetek a 7 órai zárást kivétel nélkül betartják, vasárnap is zárva tartják üzleteiket s igen sok kereskedő is bezárja az üzletét. Egyes kis- és nagykereskedők azonban a konkurrencia miatt nyitva tartják az üzleteket. Ha azt nézzük, hogy milyen viszonyok közt élnek ezek a füszerkereskedő segédek, azt találjuk — ennek magam is utánanéztem —, hogy Budapesten — és a vidéken még rosszabb a helyzet — a füszerkereskedősegédek havi fizetése 1,000.000, maximum 1,500.000 K. (Kabók Lajos: Ez a legnagyobb fokú kizsákmányolás!) Méltóztassék megmondani, hogyan táplálkozzék az a segéd, aki egész héten késő estig el van foglalva, egész nap talpon van, nehéz munkát végez, mert hisz neki igen gyakran még az árut is cipelni kell. Természetes, hogy az iíyen nagy megerőltetés és rossz táplálkozás mellett a kereskedősegédek között igen sok a betegség, a tüdőbaj és ilyen betegségek és bajok mellett szolgálják ki a közönséget. A füszerkereskedők mindig arra hivatkoznak, hogy nem saját helyzetük érdekében tartják nyitva üzletüket, hanem a közönség érdekében. A közönség érdeke, tudjuk, nem az, hogy ott nyúzzák a segédeket, hogy éjfélig maradjon nyitva az üzlet, hanem az a közönség érdeke, hogy egészséges és megelégedett alkalmazottak szolgálják ki. Tudjuk azt, hogy a vasárnapi munkaszünet is milyen nehezen ment keresztül a gyakorlatban. Tudjuk, hogy a közönség hozzá van szokva, hogy Budapesten a mészárszékek nyáron is, mikor a hus hamarább megromlik, vasárnap is zárva tartják az üzleteket. Zárva vannak a hentesüzletek, csak épen. a füszerkereskedők tartják nyitva üzleteiket. És különös, hogy épen ezek a füszerkereskedők árulják azt a kolbászfélét és egyebet, amit a henteseknek kellene árulnipk S ( ezzel konkurrenciát csinálnak annak az üzletágnak, amely a vasárnapi szünetet betartja. Tisztelt Nemzetgyűlés! Midőn nálunk a szociálpolitika mindenütt oly rosszul áll, s van egy törvény, amely felhatalmazza a minister!, hogy ebben a dologban intézkedjék, nem tudom belátni, hogy miért nem intézkedik a minister ur, holott a kereskedők nagyrésze követeli a hétórai zárórát és követeli, hogy vasárnap bezárEzek előrebocsátása után előterjesztem interpellációmat' a kereskedelemügyi minister úrhoz (olvassa): „Budapesten és az ország szá,mos községében a kereskedelmi alkalmazottak, különösen a fűszer-, csemege- és husárusitó üzletek alkalmazottai, az 1921. évi XXXVII. ic, rendelkezései ellenére naponta 13 órai munkaidő mellett és vasárnap délelőtt 7—9 óráig dolg'oznak. Budapesten a füszerkereskedők nagyrésze NAPLÓ XXVI. CP
