Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-327

r A nemzetgyűlés 327. ülése 192L azokat tett nem követi, amig mindazokat, akik a törvény egyenes kijátszásával és megkerülé­sevei vagy a törvény tiprásával követnek el ilyen cselekményeket, méltó módon meg nem büntetik, azokat pedig, akiket tönkretettek, melto módon nem kártalanítják. Ezekután — abban a hiszemben, hogy nem fecséreltem hiába az időt, mert adatokkal felszerelve olyan eseteket hoztam ide, amelyek méltán kelthetnek megdöbbenést még a túlsó táborban is — fel­olyasom interpellációm szövegét (Olvassa): 1. „Van-e tudomása a pénzügyminister urnák ar­ról, hogy a szomorú emlékű Orgovány község­ben a tavaszi kényszerkölcsonkivetéseket rend­kívül nagy részrehajlással vetették ki, a végre­hajtásokat törvényellenesen foganatositották, megszegték az 1923: VII. te. 44. §-ának 11. és 13. pontjaiban foglalt rendelkezéseket és sok adó­zót koldusbotra juttattak? 2. Hajlandó-e a pénzügyminister ur pártat­lan ellenőrző közeget küldeni Orgovány köz­ségbe, aki az eddig tett intézkedéseket, a kény­szerkölcsönkivetéseket, a végrehajtásokat és az ezzel kapcsolatos eljárásokat felülvizsgálja és a törvényellenesen foganatosított végrehajtá­sokból származó súlyos anyagi károkért a vég­rehajtást szenvedő adózóknak megfelelő kárta­lanítást nyújtani és végül az esetleg személy szerint felelősségre vonható vétkes közegeket hajlandó-e fegyelmi alá vonatnil" Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügy­minister urnák. Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: Tisztelettel kérem ennek az interpellációmnak elhalasztását. (Helyeslés.) Elnök: A képviselő ur kéri, hogy második számú interpellációjának a legközelebbi inter­pellációs napon való elmondására a nemzetgyü­lésadja meg az engedélyt. (Felkiáltások: Meg­adjuk!) Azt hiszem, határozatilag kimondha­tom,, a nemzetgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a képviselő ur interpellációját a legközelebbi in­terpellációs napon mondhassa el. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: Ennek az interpellációmnak elhalasztását is kérem. (Helyeslés.) Elnök: A képviselő ur harmadik számú in­terpellációjának elhalasztását is kéri. (Helyes­lés.) Azt hiszem, határozatilag kimondhatom, a nemzetgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a kép­viselő ur ezt az interpellációját is a legközelebbi interpelláció s napon mondhassa el. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Saly Endre! Saly Endre: Tisztelettel kérem interpellá­cióm elhalasztását. (Helyeslés.) Elnök: A nemzetgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a képviselő ur interpellációját a legköze­lebbi alkalommal mondhassa el. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Jászai Samu! Jászai Samu: T. Nemzetgyűlés! (Felkiáltá­sok: Megadjuk!) Igen rövid leszek. Meglehetősen hálátlan dolog ilyenkör szo­ciálpolitikai kérdést idehozni, de mégis kény­telen vagyok sokezer kereskedelmi alkalmazott érdekében felszólalni. Most, amikor már majdnem minden ország" ban, kivéve Magyarországot, törvénybe iktat­ták a 8 órai munkaidőt, Budapesten és a vidé­ken is a füszerkereskedelmi alkalmazottak 13 órát dolgoznak naponta, sőt ennél többet is, mert zárás után kénytelenek még- ottmaradni az üzletekben. Ezenkívül vasárnapi munkaszü­évi október hó 29-én, szerdán. 459 netük sincs, mert vasárnap délelőtt 7—9-ig nyitva vannak az üzletek. Az 1921. évi XXXVII. te. kimondja azt, hogy amennyiben az alkalmazottak és munka­adók megegyeznek, a kereskedelemügyi minis­ter ur elrendelheti a 7 órai zárást. Ma az a helyzet, hogy a budapesti kereskedők nagy ré­sze aláírással igazolta, hogy kiyánja a 7 órai zárást és a vasárnapi munkaszünetet. Mind­amellett, hogy a törvény kimondja azt, hogy egyesületnek kell annak lenni, amely ezt kí­vánja, itt van egy egyesület, a füszerkereske­dők egyesülete, amelyben szatócs-szellem ural­kodik, amely a szennykonkurrenciát ápolja s ez nem járul hozzá Magyarországon ahhoz, amit a kereskedők nagyrésze kivan. Megjegyezni kí­vánom, hogy az összes budapesti szövetkezetek a 7 órai zárást kivétel nélkül betartják, vasár­nap is zárva tartják üzleteiket s igen sok ke­reskedő is bezárja az üzletét. Egyes kis- és nagykereskedők azonban a konkurrencia miatt nyitva tartják az üzleteket. Ha azt nézzük, hogy milyen viszonyok közt élnek ezek a füszerkereskedő segédek, azt talál­juk — ennek magam is utánanéztem —, hogy Budapesten — és a vidéken még rosszabb a helyzet — a füszerkereskedősegédek havi fize­tése 1,000.000, maximum 1,500.000 K. (Kabók Lajos: Ez a legnagyobb fokú kizsákmányolás!) Méltóztassék megmondani, hogyan táplálkoz­zék az a segéd, aki egész héten késő estig el van foglalva, egész nap talpon van, nehéz mun­kát végez, mert hisz neki igen gyakran még az árut is cipelni kell. Természetes, hogy az iíyen nagy megerőltetés és rossz táplálkozás mellett a kereskedősegédek között igen sok a betegség, a tüdőbaj és ilyen betegségek és bajok mellett szolgálják ki a közönséget. A füszerkereskedők mindig arra hivatkoznak, hogy nem saját hely­zetük érdekében tartják nyitva üzletüket, ha­nem a közönség érdekében. A közönség érdeke, tudjuk, nem az, hogy ott nyúzzák a segédeket, hogy éjfélig maradjon nyitva az üzlet, hanem az a közönség érdeke, hogy egészséges és megelé­gedett alkalmazottak szolgálják ki. Tudjuk azt, hogy a vasárnapi munkaszünet is milyen nehe­zen ment keresztül a gyakorlatban. Tudjuk, hogy a közönség hozzá van szokva, hogy Buda­pesten a mészárszékek nyáron is, mikor a hus hamarább megromlik, vasárnap is zárva tartják az üzleteket. Zárva vannak a hentesüzletek, csak épen. a füszerkereskedők tartják nyitva üzle­teiket. És különös, hogy épen ezek a füszerke­reskedők árulják azt a kolbászfélét és egyebet, amit a henteseknek kellene árulnipk S ( ezzel konkurrenciát csinálnak annak az üzletágnak, amely a vasárnapi szünetet betartja. Tisztelt Nemzetgyűlés! Midőn nálunk a szo­ciálpolitika mindenütt oly rosszul áll, s van egy törvény, amely felhatalmazza a minister!, hogy ebben a dologban intézkedjék, nem tudom be­látni, hogy miért nem intézkedik a minister ur, holott a kereskedők nagyrésze követeli a hét­órai zárórát és követeli, hogy vasárnap bezár­Ezek előrebocsátása után előterjesztem in­terpellációmat' a kereskedelemügyi minister úrhoz (olvassa): „Budapesten és az ország szá,­mos községében a kereskedelmi alkalmazottak, különösen a fűszer-, csemege- és husárusitó üzletek alkalmazottai, az 1921. évi XXXVII. ic, rendelkezései ellenére naponta 13 órai munka­idő mellett és vasárnap délelőtt 7—9 óráig dol­g'oznak. Budapesten a füszerkereskedők nagyrésze NAPLÓ XXVI. CP

Next

/
Oldalképek
Tartalom