Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-327

436 À nemzetgyűlés 327. ülése Í92L tások a szélsőbaloldalon: Mindjárt .gondoltuk! Heinrich-féle liberalizmus! — Meskó Zoltán: Én tudtam;!) Tudtam én Is, hogy nem ez iránt kell szint vallanom elsősorban, mert hiszen a törvénytervezet megvitatásában volt alkalmam részt venni és hozzájárultam ahhoz, hogy a tervezet, mint javaslat, ebben a formájában kerüljön a Ház elé. Egy pár dolgot máskép szeretnék, az igaz, és a részletes vita folyamán lesz alkalmam nézeteimet ez irányban kifejteni, jelenleg az általános vita folyamán azonban nem

> fogok a részletekbe elmélyedni, csak röviden jelezni fogom — amennyiben a színvalláshoz ez is szükséges és hogy ez is bizonyos felvilágosító szolgálatokat tehessen —, csak nagy vonásokban jelzem, hogy körülbelül mik azok, amiket én a törvényjavaslatban máskép szerettem volna látni. Elsősorban vonatkozik ez a szabadon ' választandó képviselőknek, törvényhozó bizottsági tagoknak számára. A törvényjavaslat t. i. ugy kontemplálja, hogy 250 képviselő szabadon választassák. Ha ezt a számot arányba állítom a 66, nem választás utján, de automatikusan, a törvény szerint bekerülő bizottsági tagok szalmával, akkor azt látom, hogy ez az előbbinek több mint negyedrésze, miért is egyszerűbbnek tartanám, ha a szabadon megválasztható tagok száma 262-ben volna megállapítva, amelynek az automatikusan bekerülő bizottsági tagok száma 66, épen negyedrésze. Ezt jobbnak, szebbnek és célszerűbbnek is tartom. (Peidl Gyula: Kerek szám! Kényelmes álláspont! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Nem a kereksége miatt kivánnám ezt, csak azért, hogy ily módon, mivel ezzel egyúttal azt is megmondtam már, hogy a 22 választókerület alapján állok, minden kerületbe 12 bizottsági tag jutna be. Itt mindjárt megjegyzem azt is, hogy konsziderálandónak tartanám még azt a körülményt is, hogy vájjon egyes kerületekben, más kerületek rovására nem lehetne-e nagyobb képviselőszámot megállapitani. (Peidl Gyula: Csak demokratikusan! Az egyenlő jog alapján! — Farkas István: Genfi módszer szerint!) Nem azért, hanem a lakosságnak nagyobb létszámú elosztása szempontjából, ugy amint ez a kérdés másutt is megoldatott, A másik dolog, amelyre rá akartam mutatni az, hogy. amennyiben a kinevezett tagok egyes érdekképviseleteknek, fontos testületeknek kebeléből kerülnek ki, célszerűség és méltányossági szempontból szeretném a budapesti érték- és árutőzsde képviselőit is közöttük látni (Meskó Zoltán: A szalániikontreminőröket nemi), mert ez elég fontos és elég szeriózus intézmény ahhoz, hogy a törvényhatósági bizottságban képviselve legyen. Hogy félreértés ne legyen, a nyugdijasok megválaszthatósága szempontjából álláspontom az, hogy a nyugdíjas üzemvezetők se zárassanak ki a törvényhatósági bizottságból, (Propper Sándor: A csillagvizsgálókat is fel kellene venni!) A legfontosabb dolog azonban, amelyre szerettem volna felhívni a t. nemzetgyűlés figyelmét, a polgármester és az alpolgármesterek tagsága. Én jobbnak látnám, ha a polgármester és az alpolgármesterek, mint tisztviselők a szabadon választott képviselők sorából lennének megválasztva. (Farkas István: Nagyon helyes! NjTigaton már mindenütt ugy van!) Ezt azért tartom helyesnek, mert ilyen nagy világváros adminisztrációjánál a polgármestereknek tulajdcnképen más a hivatásuk, mint a direkt igazgatás, amelyet elvégeznek az erre kiszedi;! október hó 29-én, szerdán. melt fórumok, elvégzi a tanács; a polgármestereknek inkább a gazdasági, pénzügyi irányítás a feladatuk, az iuveneionálás ós nem a végrehajtás. Ezzel kapcsolatosan azt is megemlitem, hogy nem tartom szükségesnek, hogy a polgármester állása a kvalifikációnál is törvényhez, az 1883: I. t.cikkhez legyen kötve, amely kimondja, hogy a polgármesternek jogi képzettséggel kell birnia. (Östör József: Nagyon helyes!) Ebben a vonatkozásban változtatni kellene a törvényen, mert nem látom be, hogy, ha Bécsben; és más nyugati államok fővárosaiban ugyanazt a hivatást jogi képzettség nélkül is be tudja tölteni a polgármester (Peidl Gyula: Még pedig jól be tudja tölteni!), miért ne tudhatná betölteni itt is e nélkül a képzettség nélkül, ahol nem is annyira a jogi képzettség játszik szerepet, mint inkább a közgazdasági rutin, a pénzügyi tudás és a praktikus életből merített tapasztalatok. (Pikler Emil: És a becsületesség!) Azt kivánnám tehát, hogy a jogi képzettség hiánya ne legyen akadálya a polgármesteri állás elnyerésének. Egyetlenegy érvet lehetne csak ez ellen felhozni, hogy t. i. esetleg sokkal megfelelőbb és arra hi'vatottabb embert lehetne erre a fontos állásra kinevezni kívülről, tehát, hogy benn a testületben nem lehetne a legalkalmasabbat megtalálni. Őszintén szólva, ettől komolyan nem félek, tudván, hogy a polgármester honnan választandó. Mindenesetre a választók bölcseségére bízatnék, hogy ebbe a testületbe olyan embereket is küldjenek be. akiknek ez a kvalifikációjuk megvan. Magával a törvényjavaslattal szemben, azt hiszem, nagyjában és egészében szint vallottam. (Pikler Emil: A hat évi egyhelybenlakásról mi a véleménye a képviselő urnák? — Peidl Gyula: A hatévi egyhelybenlakás liberális, demokratikus szempontból nagyon érdekes!) Méltóztassanak megengedni, de azokkal a rendelkezésekkel, amelyekre megjegyzést nem teszek, valószínű]

eg egyetértek. A tulajdonkénem szinvalláshoz azonban azt hiszem,... (Lendvai István: Ahhoz szin is kellene, nemcsak vallás! — Derültség a balközépen.) Nekem a közbeszóló képviselő urat nincs szerencsém személyesen ismerni. Ennek az az oka, hogy ő, mint fiatalabb és mint fiatalabb képviselő, nem érdemesített arra, hogy velem megismerkedjék. E körülménynél fogva azonban én mindig óvakodtam vele szemben a köteles tapintat ellen véteni és sohasem zavartam meg beszédeiben, bár azok, őszintén szólva, sokszor ingereltek arra, hogy kritikát gyakoroljunk felettük. Épen annak a viszonynak, amely köztünk van, t. i. hogy a képviselő urat csak névről van szerencsém ismerni — azt is elnöki rendreutasitásokból tanultam meg — (Derültség), tulajdonítsa a t. képviselő ur viselkedésemet. Viszont azonban elvárhatom én is tőle, hogy elvégre velem szemben is ugyanazzal a mértékkel mérjen, mert hiszen bizonyos társadalmi^ formák itt is kötelezők. (Helyeslés. — östör József: Finom, mint a borotva!) A szinvalláshoz tehát szin kell: én a színemet akaroam megmutatni, méltóztassanak csak megfigyelni. Elsősorban azt kell megmondanom, milyennek szeretném én látni a képviselőtestületet, miképen megalkotottnak szeretném azt látni. Itt egészen nyiltan beszélhetek és fogok is, mert. amint a múltkor Vázsonyi képviselő ur kijelentette, hogy nem óhajt a képviselőtestületben részt venni, épugy kijelentem én is, hogy éii sem óhajtok abban részt-