Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-325

A nemzetgyűlés 325. ülése 1924. évi október hó 24-én, pénteken. 409 kasnak megfelelő sorrendben kivan felszólalni. (Rothenstein Mór: Gömbös puccsot csinált! — — Derültség és zaj a balközépen.) Ez a sorrend nemcsak a régi szokásnak felel meg, hanem az analógia alkalmazásával megfelel a házszabályok 210. §-ának is. (Zaj a balközépen. — Zsirkay János közbeszól.) Zsirkay képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Ne méltóztassék az elnök szavába beleszólni. A házszabályok 210. §-ának analógiája azt tárja elénk, hogy amennyiben pro és contra iratkoznak fel a szónokok, akkor ezek váltakozva hivassanak fel. E tekintetben tehát az elnökséget semmiféle mulasztás nem terheli, mert semmiféle olyan szabály nincs, amely kötélezőleg előírná, hogy az elnök külön feltegye a kérdést, kiván-e valaki az elnöki napirendi javaslat ellen szólalni. Az előirt négy szónoknál több nem is jelentkezett, ennélfogva , az elnök előtt az a kérdés, amelyet Farkas István képviselő ur a házszabályok alkalmazására vonatkozólag felvetett, fel sem merült, és e tekintetben módja sem volt állást foglalni. (Helyeslés jobb felől. — Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Farkas István: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Farkas István képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. A képviselő nrat a szó megilleti. Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Az elnök ur magyarázata csak részben állja meg a helyét, mert a gyakorlat eddig az volt, hogy a szónokokat pro és contra hivják fel. Azt, hogy ez igy van, mutatja az is, hogy maga az elnökség jelöli ki a jegyzőket olykép, hogy a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi X. Y., a javaslatok ellen felszólalókat pedig ez ós ez. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez nem javaslat! — Zaj és ellentmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, ez napirendi' javaslat. A Háznak ez a rendje, s eszerint szoktak a szónokok feliratkozni. A jegyzők meg is kérdezik, hogy ki szól mellette és ki szól ellene és e szerint vezetik a feliratkozott szónokok névsorát. Itt tehát a házszabályok kezelésében a tárgyalások ügyrendjétől eltérő rendelkezés történt, mert a szónokok nem abban a sorrendben hivatták fel, illetőleg nem aszerint Írattak fel, amint azt a házszabályok és a gyakorlat előírják. Nézetem szerint sokkal helyesebb volna, ha az elnök ur beismerné, hogy itt tévedés történt, ez megnyugtatóbb volna, mint az, ha az elnök ur arra az álláspontra helyezkedik, hogy itt nem történt a gyakorlattal ellentétes eljárás. (Nagy zaj.) Elnök: Többen jelentkeztek a házszabályok címén való felszólalásra. Kérdem a jegyző _urat, ki van soron? Héjj Imre jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Először isi el kell ismernem, hogy az elnök ur eljárása teljesen jóhiszemű volt (Ugy van! balfelől.), de azok a következtetések, amelyeket az elnök ur eljárásához fűzni méltóztatott, meggyőződésem: szerint a házszabályok szellemének nem mindenben felelnek meg. Ugy gondolom, hogy a napirendi javaslatra vonatkozó 202. § nem; öleli magába teljesen a napirendi javaslat tárgyalásának összes fázisait, hanem ott csak két megszorító szabály van. Az .egyik megszorító szabály az, hogy csak négy szónoknak lehet beszélni, a másik pedig az, hogy csak egyszerű szavazással lehet dönteni. Ellenben az a szokás, illetve szabály, amely —amint erre az elnök ur igen helyesen hivatkozott —, a házszabályok 210. <§-ában is benfoglaltatik, hogy minden javaslat tárgyalásánál á pro és contra felszólalókat kell felváltva felhívni, a napirendi javaslat tárgyalására is vonatkozik. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Hegymegi-Kiss Pál: Elismerem, hogy itt az ellenzéki mínemüség kérdésében történt egy tévedés, mert Gömbös Gyula képviselőtársam elfogadta az elnöki javaslatot, tehát nem ellene szólalt fel, s igy jóhiszeműség* vezethette az elnök urat. (Zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Hegymegi-Kiss Pál: Mikor azonban két képviselő a napirendi javaslat mellett felszólalt, akkor a negyedik szónokként csak olyan képviselő szólalhatott volna fel, aki a napirendi javaslat ellen foglal állást. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem volt feliratkozva több! — Zaj. — Elnök csenget.) Mi a jelen esetből egyáltalában nem akarunk következtetéseket vonni, mert hiszen mi terjesztünk elő az elnöki napirendi javaslatokkal szemben ellenjavaslatokat, és ha a t. többség és az elnök ur nem helyezkedik arra az álláspontra, amely a házszabályok szellemének és a gyakorlatnak is megv felel s amely jogos és méltányos, akkor mi a jövőben megtehetnők azt, hogy négy ellenzéki, vagyis az elnöki napirendi javaslat ellen feh szólaló szónokot állítanánk fel. (Halász Móric: Meg is tették ezt! — Ellentmondások a bal- és a szélsőbaloldalon. — Zaj. — Elnök csenget.) Ez pedig nem volna helyes, nem; szolgálná a tanácskozás célját. Ennélfogva én minden esetre, elsősorban a lojalitást Maday Gyula képviselőtársamtól vártam volna. Ha már igy volt az eset, nem illett, hog*y ő a szólás jogával éljen. Joga volt hozzá, de nem illett. A jövőre nézve pedig az elnök urat és a többséget is arra kérem, hogy a házszabályoknak azt a helyes alkalmazását, amelyet eddig követtünk, a jövőben is tartsuk be. (Felkiáltások jobbfelől : Szavazzunk !) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Létay Ernő! Létay Ernő: T. Nemzetgyűlés! Egészen rövid leszek. Aláhúzom, hogy az esetből magából látjuk az elnök ur tökéletesen jóhiszemű eljárását, azonban ezzel kapcsolatban a parlamenti szólásszabadságot, a parlament tárgyalási rendjét biztosító elnöki enunciációra van szükségem. Nevezetesen kivánom azt, hogy az igen t. elnök ur jelentse ki az elnöki székből, hogy ez a mai eset precedensül nem szolgál és egyáltalában nem akarja érinteni az ellenzéknek azt a jogát, amely a 210. §-ban is a pro- és kontra-tárgyalásokra nézve biztosíttatik. (Bessenyey Zénó: Nem volt több szónok feliratkozva! — Batitz Gyula: Dehogy nem, én jelentkeztem!) Elnök: Propper Sándor képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Szívesen koncedálom, hogy az elnöklő alelnök jóhiszeműen járt el. Ezzel azonban a magam részéről nem' elégedhetem meg, mert ha ez a mai eset, a házszabályoknak ez a mai kezelése precedenssé válik, akkor az ellenzék meglehetősen ösztövér jogaiból egy jókora darab letöretik. A házszabályok szelleméből és rendelkezéseiből folyik — ezt a tanácskozás rendje és techni-