Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-325

408 A nemzetgyűlés 325. ülése 1924. torn ellenére, az elnök ur napirendi javaslatát fogadom el. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Héjj Imre jegyző: Maday Gyula! Maday Gyula: T. Nemzetgyűlés! Minden ]Síiteken találkozunk ezzel a sztereotip indítvánnyal (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.), hogy a nemzetgyűlés, szombaton és hétfőn is tartson ülést, és sajnos, már az érveknek olyan sokaságát mozgósítottuk e törekvések ellen (Folytonos zaj a bal- és szélsőbaloldalon. — Szakács Andor: Egyetlenegyet sem!), hogy nem volna csoda, ha csak ismétlésekbe bocsátkoznánk. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. —- Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Gömbös is mellette szólt ! Házszabályok ! A házszabályokhoz kérünk szót!) Elnök: Csendet kérek! Ne méltóztassék beszéd közben a szónokot zavarni. Ha a házszabályokhoz észrevételük van a képviselő araknak, módjukban van ezt előadni az illető szónok szavainak befejezése után. (Folytonos zaj a bal- és szélsőbaloldalon. — Huszár Dezső: Két ellenzéki, két kormánypárti szólt! — Urbaines Kálmán: Biztosan ellene jelentkezett a képviselő ur ! — Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Már tudjuk!) Maday Gyula: Ez a ház malom, amely csak sipol és sistereg, s az országnak egyáltalán nem okoz nagy mulatságot, ha ezt a malmiot szoSmbaton és hétfőn is járatnék. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Az a malomalatti politika, amit maguk csinálnak !) s az egyebet sem csinálna, mint tovább sípolna és sisteregne anélkül, hogy lisztet őrölne azon a bizonyos malomkövön. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Amit önök itt a hétnek négy napján végeznek, azt szombaton és vasárnap folytatják a sajtójukban, önöknek tehát az ország tribünjére egyáltalán nincs szükségük. Azt az izgató, nyugtalanító, idegesítő, mondhatnám levegőrontó munkát, amelvnek az ország közvéleménye és mi, képviselők áldozatai vagyunk itt négy napon keresztül, önök a hétnek hatodik és hetedik napján is zavartalanul folytathatják. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Saly Endre: Látszik, hogy mennyire szenved! Egészen lesoványodott! — Esztergályos János: Önnek csak a házbéremelés a fontos, és nem az, hogy szombaton is dolgozzunk ! — Zaj.) Az is fontos, a közgazdasági életnek nagyon

1 fontos kívánalma. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Ha a házszabályok tényleg olyan egészséges korlátok közé szoríthatnák itt a beszéd szabadságát, ahogyan azt az ország érdeke s az államrezon is megköveteli, akkor egy szavunk sem lenne az ellen, hogy kivételesen, amikor a parlament elé az elvégzendő anvaernak hatalmas halmaza kerül, szombaton és hétfőn is dolgoztassák ezt a nemzetgyűlést, de megismétlem, hogy ez a gépezet csak sistereg és dndál kifelé <>s csak izgatja azt a közvéleményt (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon. — Rupert Rezső: Maguk izgatják!), amely egyenesen kérdőre von bennünket, hogy hogyan tűrhetjük ezt a rettenetes szófecsérlést. az ország idejének ezt a könnyelmű pazarlását (Naav zaj a szélsőbaloldalon. — Hegymegi-Kiss Pál: Mit akar, képviselő ur, ha nem tűr?) és azt a lelkiismeretlen zongorajátékot, amelyet a mi idegeinken és az orszáa- ideerein játszanak. (Zaj és felkiáltások a s?élsőbaloldalon: Ne vállaljon mandátumot! Miért jött ide? — Saly Endre: Adja vissza a mandátumát! — Peyer Károly: Ha nem birják évi október hó 24-én, pénteken. az idegei, mondjon le! — Esztergályos János: Tessék hazamenni! — Rupert Rezső: Lopja a napot! — Zaj. Elnök csenget.) Ha a házszabályok ez ellen tökéletes védelmet nyújtanának a nemzet érdekében, akkor eztaz indítványt elfogadnám, igy azonban —- sajnos — kénytelen vagyok a stereotyp válasszal felelni, t. i., hogy az elnök ur indítványát épen a nemzet érdekében fogadom el. (Helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: A stájgerolás nemzeti érdek! — Rupert Rezső: Két év óta lopja a napot! Két év óta nem dolgozik!) Elnök: Csendet kérek. Farkas István képviselő úr a házszabályokhoz kért szót. A képviselő urat a szó megilleti. Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Azért kérek szót a házszabályokhoz, hogy megállapítsam azt, hogy a napirendi vita házszabályellenesen folyt le. (ügy van a szélsőbaloldalon.) A házszabályok világosan előírják, hogy két szónok az elnök által javasolt napirend mellett, kettő pedig ellene szólalhat fel. (Ellentmondások a jobboldalon. Felkiáltások balfelől: Ez volt mindig a szokás! — Barla-Szabó József: Miért nem iratkozott fel? — Zaj.) Ez szokásjog is. Minthogy az elnök ur, amikor Gömbös képviselőtársunk befejezte felszólalását, tudhatta, — mert a képviselő ur kifejezetten megmondotta, hogy az elnök ur napirendi indítványát fogadja el —, hogy már ketten beszéltek az elnöki javaslat mellett, nem kellett volna a szót megadni Maday képviselő urnák. (Zaj a jobboldalon. — Huszár Dezső: Fel volt iratkozva, más pedig nem volt feliratkozva!) Bocsánatot kérek, ha a házszabályokat egyszerűen ugy kezeljük, hogy maga az elnökség sem respektálja a házszabályok alkalmazásának azt a módját, amely azok szelleméből folyik s amely eddig állandó gyakorlat volt a Házban, akkor a házszabályoknak ilyen értelmezése és kezelése ellen nekünk innen, az ellenzék oldaláról tiltakoznunk kell. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon. — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. A házszabályok 202. §-a a következőképen rendelkezik (olvassa): „A Ház napirendjének megállapitására vonatkozó elnöki előterjesztés vagy indítvány felett legfeljebb négy szónok meghallgatása után a Ház egyszerű szavazással dönt." (Ugy van a jobboldalon.) Tekintettel arra, hogy semmiféle olyan kifejezett szabály nincs, amely az elnököt feljogosítaná . . . iRothenstein Mór: Jogszokás!) Ne méltóztassék közbeszólni; a jogszokást én legalább annyira ismerem, mint Rothenstein képviselő ur. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Rothenstein Mór: Annál nagyobb baj! — Hegymegi-Kiss Pál: A személyeskedő érveket el kellene hagyni!) HegymegiKiss Pál képviselő urat szintén kérem, méltóztassék nyugalommal megvárni az elnöki nyilatkozatot, amely mindenesetre tárgyilagos és házszabályszerü lesz. Mondom, semmiféle olyan szabály nincs, amely az elnököt feljogosítaná arra, hogy a napirendhez feliratkozó szónokoktól előzetesen megkérdezze, hogy müssen irányban kivannak felszólalni. Az elnöknek tehát semmi módja nincs arra, hogy megállapítsa, hogy az illető szónokok pro vagy kontra kivánnak-e felszólalni. (Zaj és ellentmondások a szélsőbaloldalon.) Ellenben tény az, hogy a házszabályoknak és a szokásnak is megfelelően a képviselő urak közül négyen jelentkeztek, feliratkoztak, még- pedig olyan sorrendben, hogy egy-egy ellenzéki szónok és eg-y-egy nem ellenzéki szónok iratkozott fel. Ebből következik, hogy az elnök abban a meggyőződésben lehetett, hogy mind a négy szónok teljesen a szo-