Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-314

50 À nemzetgyűlés 314. ülése 1924. évi október hó 7-én, kedden. mondotta, hogy előljárunk ebben a dologban. (Zaj a balközépen.) Legyen szabad arról beszélnem, amit a t. képviselő ur mondott. (Zsirkay János : A kis csavargyáros ! — Lendvai István : Weisz Manfréd-féle csavargyár !) Elnök: Csendet kérek Î (Zsirkay János : Egy pár csavart nem akarna a szovjetnek szálíitani ? Zaj. — Perlaki György Zsirkay János felé : Hamisság, amit csinál!) Csendetkérek, képviselő urak! Gr. Bethlen István ministerelnök : Én nyugodtan bizom a magyar közvéleményre annak megitélését, hogy amikor ilyen erős támadásban van részem, mint a magyar kormány elnökének és mint egyénnek, akkor lojális-e az egy kis párt részéről, hogy félrecsavarva az én saját szavaimat, nem akar szóhoz jutni engedni. {11 gy van! ügy van ! Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Mi ebben a kérdésben nem járunk elől, hanem igenis nagy példákat követünk. Hiszen közismert tény, - amit a t. képviselő ur is tud, — hogy 28 állam vette fel eddig a diplomáciai összeköttetést a szovjet-respublikával, közöttük nagyhatalmak. Pl. előljárt Németország, követte példáját Olaszország ; az a fascista Olaszország, mely legalább is olyan nacionalista, mint ez a Magyarország. (Eckhardt Tibor: Miért csak ebben követjük Olaszországot? Kövesse mindenben ! — Nemes Bertalan (Eckhardt Tibor felé): Most ne beszéljen! — Felkiáltások a balközépen (Nemes Bertalan felé) ; Üljön le ! Mit akar ? — Nagy zaj. Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk a minister elnököli) Elnök: Csendet kérek! Gr. Bethlen István ministerelnök: Azt hiszem, a t. képviselő ur nem merészelné azt nyiltan mondani, hogy Olaszország kormányának jelenlegi vezetője akár a nacionalista eszmét elárulta volna, (Lendvai István: Éljen Mussolini! Evviva Mussolini!) akár pedig a hazugság hínárjába került volna í (Zaj.) Bocsánatot kérek, ha ott nem volt ez, miért legyen az Magyarországon? (Nagy zaj. A szónok szavai a nagy zajban nem érthetők.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Berki Gyula: Négy ember terrorizálja a többséget ! — Folytonos nagy zaj.) Eckhardt képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Lendvai István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Horváth Zoltán: Üdvözlő táviratot Kun Bélának, tisztelt egységespárt ! — Propper Sándor: Mi tesz az emigránsokkal?) Gr. Bethlen István ministerelnök: Ismétlem, 28 állam ismerte el Szovjetoroszország kormányát, közöttük olyan államok, mint Németország, Olaszország és ujabban Anglia is. (Zsilinszky Endre: Anglia még nem ismerte el!) Félrevezeti a t. képviselő ur a magyar közvéleményt, amikor ugy állítja be Anglia példáját, mintha az angol kormány nem ismerte volna el a szovjet republika jelenlegi vezetőit. Feltétel nélkül ismerte el őket és egyúttal szerződést is kötött velük, amely gazdasági és pénzügyi kérdésekre vonatkozik, amely szerződés természetesen vita tárgya. (Felkiáltások a balközépen: És feloszlatják a Házat! — Eckhardt Tibor: Választasson ön is!) Azért, mert a képviselő urak között van néhány olyan képviselő ur, akik talán nem értenek egyet ebben a kérdésben, azért abszolúte nem látom indokoltnak, hogy ebben a kérdésben választásokat rendeljek el. Sokkal fontosabb kérdések vannak ebben az országban, amelyekben igenis talán lehetne és kellene a magyar nemzet egyetemét megkérdezni. {Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon és a balközéven: Választani! — Zsirkay János: Általános titkossal! Elnök: Csendet kérek! (Farkas István: Feloszlatni a nemzetgyűlést!) Gr. Bethlen István ministerelnök: A t. képviselő ur adatok egész tömegének segitségével igen érdekes és gyakran megdöbbentő adatokat tárt elénk. Mondom, ismertette Oroszországnak jelenlegi helyzetét. Nem tudom, miért tette velem szemben? Mert hiszen a szovjetkormány elismerésével abszolúte semmiféle összefüggésben nincs, hogy annak a kormánynak belpolitikai lépéseit bármiféle tekintetben helyeseinők. Ellenkezőleg, t. képviselő ur, az, hogy Magyarország vagy bármely európai állam Oroszország kormányát elismerte, egyáltalában nem jelenti azt, hogy azoknak a politikai metódusoknak bármelyikét is helyeselné, követni vagy utánozni akarná, amelyeket a szovjetköztársaság alkalmaz. Hiszen akkor már 28 államban hasonló felfogásoknak kellene érvényre emelkedniük, mint aminők Oroszországban vannak. (Zaj balfelől.) De, t. képviselőtársam, külpolitikai kérdésekben — engedje meg nekem — nincs helye a szentimentalizmusnak. (Nagy zaj a balközépen. — Horváth Zoltán közbeszól. — Zaj.) Elnök: Horváth Zoltán képviselő urat kérem, méltóztassék a közbekiáltásoktól tartózkodni. (Nagy zaj. — Dénes István közbeszól.) Dénes István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Általános és elfogadott tétel, hogy azt a felháborodást, amelyet itt a t. képviselő urak rendeznek, egyszerűen műfelháborodásnak^ minősitik. (Nagy zaj balfelől. — Propper Sándor : Röpiratok olvasásáért tiz évre Ítéltek el embereket !) Ha a szentimentalizmusnak helye volna a politikában ... (Dénes István ismételten közbeszól.) Elnök: Dénes István képviselő urat kérem, tessék csendben maradni ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Ismétlem, ha helye volna a szentimentaliznmsnak a politikában, akkor azt hiszem, a háború előtt lehetetlen lett volna például olyan szövetség, amely Franciaország és a cári uralom közt volt. Az szövetség volt, ott tehát nem elismerésről volt szóDe ha szentimentális politikát követtek volna olyan értelemben, mint ahogy azt a t. képviselő ur én tőlem követeli, akkor bizonyára egy ilyen szövetség a respublika Franciaország és a cári Oroszország között lehetetlen lett volna. (Nagy zaj a balközépen. — Zsirkay János : Hallatlan !) Elnök: Zsirkay János képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Zaj a jobboldalon.) Csendet kérek, képviselő urak a jobboldalon. Gr. Bethlen István ministerelnök : Ezért kötelességemnek tartottam, hogy a nemzetgyűlés előtt feltárjam az okokat, amelyek meggyőződésem szerint szükségessé tették ezt a diplomáciai összeköttetést. (Zsirkay János közbeszól.) Elnök : Zsirkay János képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. (Patacsi Dénes: Zsirkay az igazságot nem akarja hallani! — Szeder Ferenc: Hova lett az a gyűlöletes Oroszország? — Zsilinszky Endre: A szovjetképviselő nem fog idejönni! — Lendvai István közbeszól.) Lendvai István képviselő urat rendreutasitom! (Folytonos nagy zaj a Ház minden oldalán.) Eckhardt Tibor képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani! (Lendvai István közbeszól.) Lendvai István képviselő urat másodszor is rendreutasitom! (Folytonos zaj) Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Bethlen István ministerelnök : Én mindezeket nem azért hozom fel, mint hogyha én ebben a percben egy napirendi vita keretében alkalmasnak tartanám a pillanatot arra, hogy azokat a politikai indokokat és okokat kifejtsem, amelyek a magyar kormányt oda vezették, hogy megegyezést csinálni töreked-