Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-314

À nemzeigyïdès 314. illése 1924. jék. De alkalma lesz a nemzetgyűlésnek arra, hogy ebben a tekintetben azokat^ meghall­gassa, amelyek minket a megegyezés létesíté­sénél vezéreltek. (Zsirkay János: De már ak­kor késő lesz! — Nánássy Andor: Mert a , mandátumod másé lesz! — Élénk derültség.) Azt hiszem, egy napirendi vita nem szol­gálhat keretül arra, hogy egy nagy és melyre­ható — szentimentális szempontokból nagyon sokaknál jogos megütközést keltő — kérdésben egyik percről a másikra napirendre térjünk ós ezt a kérdést elintézzük. Én teljesen értem azt, ha vannak egyesek, akik ebben a tekintet­ben olyan érzelmi non possumus előtt állanak, amely rájuk nézve lehetetlenné teszi annak akceptálását, hogy ilyen megegyezés létesít­tessék. (Lendvai István közbeszól.) A magyar kormányt azonban nem szabad szentimentális motívumoknak vezetniök és nem volnék méltó erre a helyre, ha nem tudnék felülemelkedni ilyen érzelmi szempontokon. (Igaz! Ugy van! Élénk helyeslés jobbfelől s a középen. Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Felkérem a t. képviselő .urakat, hogy tartózkodjanak attól, hogy a nemzet érzelmeit felkorbácsolják. (Foly­tonos nagy zaj a bal- és szélsobaloldalon.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek helyeiket elfoglalni. A ministerelnök urat illeti a szó. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nem­zetgyűlés! Még csak egy pár szót kiyánok szó­lani a propagandáról, amelyet a t. képviselő l ur felemiitett, és a tőzsdéről. A t. képviselő ur a saját adataiban tárta a nemzetgyűlés elé, hogy a szovjet olyan országokban, amelyek­ben nincs diplomáciai képviselete, csinál pro­pagandát, hatékony, talán hatékonyabb propa­gandát csinál, mint olyanokban, amelyekben diplomáciai képviselete van. (Zsilinszky ) Endre: Ezt már olvastuk a félhivatalos lap­ban!) Ugy látszik, a képviselő uraknak nem elég, ha egyszer olvassák el, csak kétszeri ol­vasás után tanulnak. (Derültség a jobboldalon. Zaj a balközépen. — Felkiáltások a balközé­pen: Ez a grófi finomság! — Lendvai István: A maga szavát első hallásra sem hisszük el! Első hallásra sem hisszük el, amit mond! — Nagy zaj. — Szabó Sándor: Sem nem látunk, sem nem hallanak.) Gondoskodni kell arról, hogy minden ilyen propagandának a diplomá­ciai képviselet részéről útja vágassék. (Zaj és felkiáltások a balközépen: Ha lehetne! — Kiss Menyhért: Láttuk Németországban! Láttuk Ausztriában!) Valóban, a legnagyobb szegény­ségi bizonyítványt állitanák ki a t. képviselő urak erről az országról (Lendvai István: Mi nem;kaptunk ingyenrészvényeket, nekünk te­hát jár a szegénységi bizonyítvány!), amikor felteszik, hogy egy diplomáciai képviselet, amely igazán csak csekély pár tagból áll (Eckhardt Tibor: Berlinben 600 ember!), ezt az országot, amely átvészelt — hogy ugy fejez­zem ki magamat... (Nagy zaj a balközépen és a baloldalon. — Zsilinszky Endre: Kun Béla nem fog betelepedni ide! Ide Jbe nem jön! •— Ugy van! a balközépen. — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Gr. Bethlen István ininistereinök: Én ezt az országot a bolsevizmussal és komunizmus- i évi október hó 7-én, kedden. fíi sal szemben sokkal vértezettebbnek tartom, semhogy félteném egypár esztelen embertől. (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon. Kiss Menyhért közbeszól.) Elnök: Kiss Menyhért képviselő urat ké­rem, méltóztassék csendben maradni! Gr. Bethlen István ministerelnök: Akiket Szovjetország ide fog küldeni, azokat mi a legszigorúbb ellenőrzés alatt tartjuk-majd, hogy ilyen propagandát a maguk részéről ne csináljanak és ennek az országnak rendjét meg nem bolygassák. (Kiss Menyhért: Dió­szeghyvel és Hetényivel!) Amit a t. képviselő ur mondott (Zaj a Ház minden oldalán.), hogy talán a tőzsdén érdekelt férfiak intervenció­jára kötötte volna meg a magyar kormány ezt az egyezményt... (Szeder Ferenc közbeszól.) Elnök: Szeder képviselő urat sértő kifeje­zéséért rendreutasítom ! Gr. Bethlen István ministerelnök:... ezt, mint gyanusitást, egyszerűen visszautasítom! (Taps a jobboldalon. — Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon és a balközépen.) Elnök: A belügyminister ur kíván szólani. Rakovszky Iván beiügyminisier: T. Nem­zetgyűlés! (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Fel­kiáltások: Zalaegerszeg! — Szeder Ferenc: Mi lesz a részvényüggyel?! — Kiss Menyhért: Mi lesz a birokkal?) Eckhardt Tibor t. képviselő­társam beszéde közben (Zsilinszky Endre: Nem fog idejönni az a szovjetkövet! —- Zaj. — Elnök csenget.) egynéhány, az ellenzék bal­szélső oldaláról felémrepitett megjegyzésre egy közbeszólást tettem, amelyet — ugy látszik — a képviselő urak tökéletesen félreértettek. (Felkiáltások a szélsőbaloldaon: Oh! Oh! — Kiss Menyhért: A kis ártatlan! — Propper Sándor: Ez egyszer értelmesen tetszett be­szélni!) Abból legalább, hogy a képviselő urak padjain erre a teljesen megérthető mondatra a legnagyobb felháborodás zúdult fel, kényte­len vagyok arra következtetni, hogy a kép­viselő urak egyáltalán nem ismerik megjegy­zésem alapját. Méltóztassék megengedni, hogy röviden megmondjam, hogy miről van szó. MacDonald angol ministerelnök ellen az a vád merült fel, hogy őt harmincezer font értékű részvény ajándékozásával egy kétszersültgyár igazgatója megvesztegette. Az angol minister­elnök ur teljes korrektséggel elismerte, hogy ezeket a részvényeket megkapta^ (Peidl [Gyula: Miért nem ismerte el ön is?) Én elismertem. (Kuna P. András: Mi van a bútorral? —­Peidl Gyula: A gumirészvénnyel ! — Szeder Ferenc: A dorogi részvénnyel? — Kiss Meny­hért: MacDonald maga kezeli a vagyonát, nem a testvére!) Elismerte, hogy ezeket a részvé­nyeket megkapta és hivatkozott arra, hogy semmiféle ellenértéket és ellenszolgáltatást e részvények fejében senkinek nem juttatott és fel nem ajánlott. (Zsilinszky Endre: Ez angol példa!) Az angel közvélemény jóformán néhány óra alatt a ministerelnök ur kijelentései foly­tán napirendre tért a dolog felett és senkinek sem jutott eszébe, hogy MacDonald ministerel­nök ur becsületét és tisztességét ezen az alapon kétségbe vonja. (Hebelt Ede: Csak önnek!) Gondolkozzunk csak egy kicsit logikusan. Ha velem szemben támadások hangzanak el közbe­szólások formájában én a közbeszólások el­lenében egy harmadik személyre hivatkozom, ez mindenesetre azt jelenti, hogy én az illető

Next

/
Oldalképek
Tartalom