Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-323

A nemzetgyűlés 323. ülése 1924. sék, hogy Wirth kancellár és a többiek elpa­rentáló beszédeikben miképen minősítették ezt a cselekményt. Miután nem látom a koimoly el­határozást arra, hogy a gyilkosság- szelleme kiirtassék, hogy a gyilkosság végre megszűnjék politikai tényező- és műszerként a politikában szerepelni, a t. igazságügyminister ur válaszát nem veszem tudomásul. (Helyeslés a bal- és a szél s őbalo Idaion.) Elnök: Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Csak igen , röviden, és néhány szót akarnék mondani. Az igazságügyminister urnák abbeli tényeire aka­rok utalni, amelyek nem az ő, hanem az én igazam mellett bizonyítanak. Azt mondotta az igazságügyminister ur, hogy Csernyákot nem' adták ki. Azt tartom, biogy a Csernyák-féle eset­tel összehasonlitani ezt az esetet jogilag tisztára abszurdum. Ugyanis a Csernyákféle bűntény, : anlely miatt megvádolták, forradalmi időszak­ban követtetett el, Erzberger, meggyilkolása pedig Németország ujabb alkotmányos korsza- ; kában történt akkor, amikor ott egyáltalában nem is voltak forradalmi események. Itt tehát ; analógiát vonni a kettő között, mondván, hogy ez is olyan politikai bűncselekmény, anint amaz, tisztára abszurdum. J)e azt mondja a minister ur, hogy a szociáldemokraták gyűlést tartot­tak, felhivást bocsátottak ki és tiltakoztak a gyiilkosságok megismétlése ellen. Bocsánatot kérek, az erzsébetvárosi gyilkossággal szemben és a Csongrádon elkövetett bombamerénylet ellen a magyarországi szociáldemokrata párt is tiltakozott, mint olyan gazság ellen, amely a legbarbárabb dolog a világon! Az ilyen bar­bárság ellen minden jóérzésű ember és irány­zat tiltakozik. Ha abból a tényből vonunk le következtetést, hogy a különböző pártok is til­takoztak Erzberger meggyilkolása ellen, akkor természetes dolog, hogy ez — hogy ugy mond­jam — olyan erkölcsi mentalitást mutat, amely erkölcsi mentalitással nálunk, sajnos, kezelik ezeket a bűncselekményeket. Bocsánatot kérek, az Erzberger gyilkosságát nem forradalmi idő­ben követték el, hanem olyan időben, amikor ott nem voltak erupciók, mint nagyon sokszor, más időkben voltak, és ha Erzberger gyilkosá­nak tényét ugy lehet megítélni, hogy Csernyák tettévél hasonlítjuk össze, ha ez a jogi kapcso­lat a kettő között, akkor ez olyan érv, hogy ezt elfogadni nem lehet. Állítom — tessék az igazságügyminister urnák utánanézni —, Balogi János kint van a váci fegyházban, ott üli le a bolsevizmus alatt elkövetett bűncselekményéért büntetését. Balogit Németország adta ki és itthon üli le büntetését. Sajnálatos, hogy épen ezzel az .irányzattal szemben, amelyről pedig kimu­tattam, hogy befolyása volt a kormányzat el­határozására, van olyan egyoldalú felfogása a kormánynak. Miért nem Ítél meg más .poli­tikai bűncselekményeket olyan enyhén, mint ahogyan ezt megítéli. Miért tartja a kritikát elítélendőnek és törvénybe ütköző cselekedet­nek, mikor sokkal egyéb dolgokat másként ítél meg a kormány. Ha ezt a mértéket alkal­maznánk az igazságszolgáltatás terén, amit az igen t. igazságügyminister ur ebben az eset­ben képvisel, akkor nagyon sok elitélt embernek szabadon kellene járnia. (Horváth Zoltán: Azoknak pedig^ akik szabadon vannak, ülniök kellene, sokakttiafc pedig, akikr szabadon jár­nak, börtönben volna a helyük. — Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon és a baloldalon.) évi október hó 22-én, szerdán. 357 Mert politikai bűncselekményekért Magvar­országon nagyon sok embert elitéltek, elitél­tek egy cikkért, egy beszédért, egy házbizalmi­állás viseléséért, amely bűncselekményekért nem javasolt amnesztiát az igazságügyminis­ter ur sem, már pedig ha itt azt az álláspontot képviseli, hogy a politikai 1 bűncselekményeket másképen kell megítélni, mint az egyéb bűn­cselekményeket, akkor első dolga az kellene hogy legyen a minister urnák, hogy ki kell nyitni a börtönök ajtaját és mindazokat ki kell ereszteni, akiket bezártak politikai bűn­cselekményekért és akkor nem volna szabad arra az álláspontra helyezkedni, hogy az emigrációban levő embereket, akik itt csak kritikát gyakoroltak, ezért elitéljék. (Felkiál­tások a jobboldalon: Helyben vagyunk már! — Horváth Zoltán: Hogy fogják még az urak azokat éljenezni! — Halász Móricz: Én ugyan nem! Addig éljenek, amig én kívánom! — Esztergályos János: Gyilkosokkal ne hason­Irtsák össze az emigránsokat!) Én tehát meg­állapítom azt a tényt, hogy amikor egy olyan cselekményről van szó — ha az bűncselekmény is —, amely a retrográd irányzathoz tartozik, akkor az védelemben részesül, ellenben, ha más irányzathoz tartozik, nem részesül véde­lemben. A választ nem veszem tudomásul. Elnök: Az igazságügyminister ur kivan szólni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nem­zetgyűlés! Igen rövid időre kérem szives tü­relmüket, hogy eg-v pár szóval felvilágosítsam az igen t. interpelláló urakat. Farkas István képviselő ur és az interpel­láló képviselő urak összezavarják a fogalma­kat. Az Erzberger-Sehultze kiadatásnak meg­tagadási 1 alapját nem az képezi — és ezt itt hangsúlyozom —, hogy a német birodalmi kormány megtagadta Csernyák kiadását, hanem az, hogy nincs viszonosság Magyaror­szág* és Németország között. (Zaj a szélsőbal­oldalon. — Horváth Zoltán: Meg kell kez­deni! —Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak, mert különben kénytelen leszek név sze­rint figyelmeztetni a rendzavaró képviselő urakat. Pesthy Pál igazságügyminister: Igen t. Nemzetgyűlés! A helyzet ma ez. Ami már most a cselekmény politikai bűncselekmény voltára vonatkozik, az igenis megállapítható mindazon körülményekből, amiket felhoztam. Csak ertáloin a szociáldemokrata párt kiáltvá­nyának a címét ezzel kapcsolatban, és ez élé­sen rá fog világítani arra, hogy maga az egész párt mennyire politikai bűncselekménynek tartotta. A cím ez volt: „Gegen den politischen Mord und für die Republik." Ha ez nem poli­tikai vonatkozású körülmény, akkor mi? (Horváth Zoltán: Nem autentikus személyek mondják!) Horváth Zoltán t képviselő ur jogi argu­mentumokat kivan. Szolgálhatok azokkal is. Itt van a Deutsche Juristenzeitung, ebben benne van dr. Délius fejtegetése két oldalon keresztül. Ha méltóztatik elolvasni, odaadom. Csak a végpasszust olvasom fel, amely igy szól: Die Mörder von Tisza, Dato und Erzber­ger sind alle gleichmässig zu behandeln. Man darf bei der Auslieferung nicht nach der politischen Neigung der herrschenden Par­teien entscheiden." Ez, annak a német jogtu­dósnak a véleménye és ez az, hogy Tisza, Dato ÍM*

Next

/
Oldalképek
Tartalom