Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-314

A nemzetgyűlés 314. ülése 1924. évi október hó 7-én, kedden. 21 rendszer, amely ujabban, körülbelül másfél-két esztendeje van kifejlődőben az u. n. eltrösztösi­tés rendszere, a vegyes trösztök rendszere, amely­ben a szovjetállam a külföldi tőkecsoportokat körülbelül 50—50% arányban szokott participálni. (Fábián Béla: Koncessziókkal!) Ezt akarom emliteni. Ez a trösztrendszer azonban nem a külkereskedelem lebonyolítását, nem export-importüzletek létesítését célozza, ha­nem állami koncessziókat ad külföldi tőkések­nek; az orosz állam adja a kezében lévő orosz tulajdont, a külföldi tőkés pedig az üzem vitelé­hez szükséges tőkét kell hogy rendelkezésre^ bo­esassa. Az orosz állam ezzel a vegyes kombiná­cióval iparkodik a teljesen csődbejutott orosz ipart és termelést újból lendületbe hozni. A helyzet az, hogy a szovjet jelenlegi urai, miután felélték az összes oroszországi készleteket és a raktárakat kifosztották, tönkretették, elpusztították, most vég­eladást rendeznek az orosz nemzeti vagyonból. Éhez a hullarabláshoz partnereket keresnek ma­guknak, akik módot nyújtanak nekik arra, hogy gyalázatos uralmukat ideig-óráig még meghosz­szabbitsák. (Zsirkay János: Egypár kedvezmé­nyes részvényt tőlük is kaphatnak!) A vörös in­ternacionálé és az arany internacionálé ezen a fronton ime ismét összeölelkezett: a vegyes rész­vénytársaságokban, a vegyes trösztökben a diktá­torok és a diktátorok barátai fényes jövedelmek­hez, óriási fizetésekhez és nyereségekhez jutnak. Bátor leszek felolvasni egy levelet, amelyet Litwinov-Wallach-hoz intézett Radek-Sobelson, ki 1917-ben még cipőzsinórt árult Berlin utcáin, most pedig Dzerjinkivel és Trockijjal együtt, Oroszország egyik leggazdagabb embere. Ez a levél többek között tanácsokat tartalmaz. Radek ugyanis ez alkalommal beutazta Déloroszorszá­got és Litvinovnak jó tanácsokat küld (olvassa): »Többek között egy igen előnyös koncesszióra akadtam itt. Ha Trockij megengedheti magának, hogy a moszkvai vegyes tröszt tulajdonosa legyen, miért ne létesítsünk mi is egy hasonló összeállí­tást Poltavában vagy Charkovban. Beszéltem Frunze val — ez az ukrán vörös­hadsereg parancsnoka — ő szivesen vesz át néhány részvényt, és ez számunkra biztosított munkáso­kat jeleni.« (Peidl Gyula : Itt is szivesen veszik a részvényeket ! — Rakovszky Iván belügyminis­ter : Macdonald kapta az ingyenrészvényeket ! — Peidl Gyula : Nem ! Azt itt kapták ! — Nagy zaj. Szeder Ferenc : Szóval Macdonald lopja a részvé­nyeket ! — Hegymegi-Kiss Páí : A ministerelnök ur mit szól ehhez ! — Rupert Rezső : Külpolitikai okosság ! Ilyen óvodaiskolások ülnek ministeri székben ! — Nagy zaj a hal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! (Nagy Vince : Meg­kell figyeltetni az ilyen kormányférfit ! — Rupert Rezső : Kérjük rendreutasítani ! — Propper Sán­dor : A legközelebbi összejövetel nagyon barátsá­gos lesz ! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Rendre !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Prop­per Sándor : Szabad egy idegen nagyhatalom ministerelnökét így sértegetni ? — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Rendre ! — Rupert Rezső: Évekig ezek ülnek a ministeri székekben ! — Rakovszky Iván belügyminister: Már régen megkapta az elégtételt Angliában ! — Propper Sándor : Ezt Macdonald megköszöni önnek ! — Zaj a jobbolda­lon.) Csendet kérek, képviselő urak ! (Propper Sándor: Nem volna célszerű egy idegen minister­elnököt megvédeni, elnök ur ! — Tessék megvé­deni az angol ministerelnököt ! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Felkiáltások jobbfelől : Nem azt mondta! — Hegymegi-Kiss Pál: Igenis azt mondta, hogy panamista!,. Ezt nem lehet letagadni! — Propper Sándor Öt percen belül tagadja le? Genf­ben lehet, de itt nem lehet letagadni ! — Farkas István: Haptákba, belügyminister ur ! — Folyto­nos nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek! (Nagy Vince közbeszól, zaj.) Nagy Vince képviselő urat kérem, méltóztassék csendben ma­radni! (Propper Sándor közbeszól, zaj) Propper képviselő urat kérem, méltóztassék csendben ma­radni! (Rupert Rezső: Egy jó barátunkkal igy csinálnak !) Rupert Rezső képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Dénes István közbeszól.) Dénes István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Nagy Vince: Ez nem szolgálja az ország tekintélyét!) Nagy Vince képviselő urat másodszor figyelmeztetem, hogy méltóztassék csendben maradni. (Felkiáltá­sok a szélsőbaloldalon: Követeljük, hogy védjék meg az angol ministerelnököt! Tessék megvédeni az ország tekintélyét ! — Lendvai István: Miért nem tárgyalják a részvénypöröket!) Lendvai Ist­ván képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Eckhardt Tibor: Sajnálom, hogy a belügy­minister ur egy angol példára való liivatkozással intézi el a kérdést. Engem az angol kérdés ezút­tal nem érdekel. Kizárólag arról beszélek, hogy a szovjet népbiztosai milyen üzelmeket folytat­nak. (Nagy Vince: Na tessék! Szovjetoroszország­ról beszél és Macdonaldot támadják! — Rakovszky Iván belügyminister: Nem támadtam! — Felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Igenis megvádolta! — Rakovszky Iván belügyminister: Azt ön mondja! Nem vádoltam! — Szeder Ferenc : Csak azt mondta, hogy lopott! — Rakovszky Iván oeiiigy­minister: Azt ön mondja! — Dénes István: Azt mondta, hogy Macdonald kapott ingyenrészvényt! — Folytonos nagy zaj. — Lendvai István: Ahe­lyett, hogy a bíróságról beszélne !) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Eckhardt Tibor: T. Nemzetgyűlés! Az emii­tett levél szerint »Trockij birtokait a vörös kato­nák egészen jól művelik. Miért ne foglalkozhat­nánk tehát mi is — t. i. Litvinov és Radek — mezőgazdasággal? Gondolja meg Maximovics : magának és nekein az Urquart-féle részvények likvidálása után mégis marad annyi a zsebünk­ben, hogy ujabb részvénytársaság alapítására, gondoljunk.« Ezt az Urquart-féle rész vénypanamát, amiről itt szó van, ismertetni akarom néhány szóval. A helyzet a következő : (Propper Sándor : Megint hasonlít a magyar helyzethez! — Peidl Gyula : »Amiről itt szó van«! A kedvezményes részvé­nyekről! — Gr. Bethlen István ministerelnök: Ezt szabad! Ez tisztességes dolog! Hallatlan! — Peidl Gyula: A panamákat ne dugdossák! Tessék tisz­tázni!— Gr. Bethlen István ministerelnök: Ez a lojalitás! Ez aljasság! Ezt belevinni akarni a közvéleménybe, mikor tudják, hogy mi történt! — Propper Sándor: Már benne van a közvéle­ményben; tudja mindenki! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Eckhardt Tibor : A részvénypanamának rö­vid lefolyása az volt, hogy a Russo-Asiatique nevükülföldi részvénytársaság Szovjetoroszország­ban bizonyos koncessziókat kapott egy helyi szovjettől. Arról volt szó, hogy a Russo­Asiatique részvénytársaságnak ezeket a koncesszióit a köz­ponti szovjetkormány jóváhagyja-e vagy sem, s a társaság Ígéretet kapott arra nézve, hogy eze­ket a koncessziókat a központi kormány jóvá fogja hagyni. Erre Radek és Litvinov vezetésé­vel a londoni és párisi tőzsdén megindult egy részvényelhelyezési akció. A koncesszió reményé­ben vásárló nagy publikum nyakára méregdrágán sózták rá a részvényeket és amikor befejeződött a tőzsdei manipuláció és Radek és Litvinov túl­adtak méregdrágán az olcsón vett részvényeken,

Next

/
Oldalképek
Tartalom