Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-318

174 Ä nemzetgyűlés 318. ülése 1924. évi október hó 14-én, kedden. Még ezekben az országokban sem jogosult azt mondani a szociáldemokraták részéről, bogy a munkásság egy a szociáldemokráciával. Még kevésbé lehet ezt állitani Magyarországról, ahol a munkásság — a Szakszervezeti Értesítőből veszem az adatot — a mai viszonyok között legfeljebb 34 százalékban van beszervezve a szociáldemokrata szakszervezetekbe. Most azt mondani erre, hogy a munkásság egy a szociáldemokráciával — bocsássanak meg — ez nem objektivitás és nem igazság. Nem objektiv tehát Pikier képviselő ur sem, aki hivatkozott az objektivitásra. A magam részéről szeretek a szociáldemokráciával szemben érvekkel komoly harcot vivni. Engem sohasem láttak az urak azok között, akik a szociáldemokráciával szemben aljas, meg nem felelő, jogtalan és igazságtalan eszközökkel küzdöttem volna. Mindig odaálltam a szociáldemokráciával szemben nyilt sisakkal, mert nekem világnézetem f van. A szociáldemokráciának is van világnézete a munkásmozgalom tekintetében és a két világnézet küzdelme között csak egy becsületes, komoly és meggyőződéses harc fogja eldönteni a jövőt. Méltóztatnak emlékezni rá, hogy a keresztényszocialista mozgalmat szerették a szociáldemokraták valamikor elhallgatni. Amig nem volt annyi erő a keresztényszocialista mozgalomban, hogy számolniok kellett volna vele, addig elhallgatták s éveken keresztül tudomást sem vettek róla, hogy ilyenek is léteznek. Ennek ellenére a keresztényszocialista mozgalom folyton fejlődött és mindig erősebb lett. Később a végén, amikor már számolniok kellett vele, akkor a legképtelenebb és legmunkásellenesebb eszközökkel küzdöttek és harcoltak, hogy a keresztényszocialista mozgalmat lehetetlenné tegyék. A szociáldemokratákat illetőleg épen Szabó képviselő ur igen t. barátom néhány hónappal ezelőtt sok száz példával felszerelve bizonyította be, hogy a szociáldemokraták egyszerűen kiüldözték a gyárból azokat a munkásokat, akik nem vallották magukat szociáldemokratáknak, akik nem iratkoztak be a szociáldemokrata szakszervezetekbe, akik nem vallották magukat szociáldemokratáknak. Nem kell ezt tagadni, hiszen utóvégre más országokban is előfordul. Igaz az is, hogy a küzdelemben az ember tovább megy fanatizmusában, mint amennyire a jog és igazság megengedné, önök se tagadják ezt, vallják be nyufodtan és őszintén hibájukat. (Esztergályos ános: Bevallják önök is?) Azt mondja Pikler igen t, képviselő ur, hogy mi kérdezzük meg itt Budapesten a keresztény iparosságot: vájjon mit alkottunk mi az ő számukra. Mélyen t. képviselő urak, itt a parlamentben óraszámra tudnék felhozni adatokat és számokat, hogy mi Budapest székesfővárosának szállításait és munkálatait, amelyeket azelőtt a kapitalista nagytőke kapott, egyszerűen kisembereknek, a keresztény iparosok százainak adtuk. (Malasits )Géza: Akik tovább adják a zsidónak, majd bebizonyitom!) Mélyen t. képviselő ur, százával tudok példákat felmutatni, száz és ezer embertől lehet megtudni és tessék megkérdezni Budapest keresztény iparosságát abban a tekintetben, hogy azt a munkát, amelyet azelőtt a nagytőke kapott, alattunk a keresztény iparosság kapta. Exisztenciákat teremtettünk százszámra és ezerszámra Budapesten. Elismerem, hogy a szociáldemokrácia áldozatkészségben nagy dolgokat produkál. Mindig azok közé tartoztam, akik a szociáldemokráciát nem akartuk és nem szerettük lebecsülni, én mindig a maga erejéhez mérten akartam becsülni. Az áldozatkészség helyes és rendjén van, amit Pikier képviselő ur mond, hogy a munkásság áldozatkészség dolgában hajlandó a maga érdekeiért verekedni és küzdeni. De azért fizetni akár erőszak hatása alatt is, hogy az igen t. Pikier képviselő ur Ischlben a legdrágább, a legmodernebb, legelőkelőbb szállodában nyáron át egész családjával együtt nyaraljon, a hotel Bauerban, bocsássanak meg, ezért -nem fizet szivesen a munkásság. Ez a munkásság meg fogja tudni és értékelni fogja a képviselő ur viselt dolgait. (Pikler Emil: A munkásságtól , sohasem kértem és nem kaptam egy fillért sem, de nem kaptam semmiféle kasszából sem, ott nyaralok és oda megyek, ahova akarok!) T. Nemzetgyűlés! A szociáldemokraták szeretik hirdetni és borzasztóan szeretik feltüntetni ugy a dolgokat, hogy azok az elvek, amelyek ebben a törvényjavaslatban le vannak fektetve, mennyi embert zárnak ki a választók sokaságából, hogy mennyi ember nem tud szavazni. Elfelejtik az urak, hogy önök voltak azok, akik a kommün alatt Magyarország egyik legképtelenebb választójogi rendszerét hozták be. Itt van a szovjetköztársaság választójoga, mélyen t. képviselő ur. Bocsássanak meg nekem, de önök között 12-en ültek benn a szovjetben, önök 12-en ennek az alkotmánynak alapján ültek be a szovjettanácsba, önök olyan választójogot adtak, amely kizárta a kereskedőket, kizárt mindenkit, akik önöknek kissé ellenfeleik voltak. Bocsássanak meg, de azok a férfiak, akik ilyen választójogot adtak, ezekután ne merjék azt mondani, hogy mi nem vagyunk demokraták és ne merjék feltolni magukat a demokraták pártolóiként. Nagyon félek attól, hogy az elnök ur rendreutasít s csak annyit mondhatok, hogy önök nem őszinte népbarátok. A szociáldemokraták legkevésbé mondhatják ezt, legkevésbé hirdethetik a demokráciát, mert ha valamelyik párt és egyes férfiak ebben az országban a demokrácia ellen hibákat követtek el, akkor a szociáldemokraták között sok-sok olyan vezető férfiú van, akik súlyos hibákat követtek el a demokrácia ellen. Németországban is vannak szociáldemokraták, de ott, mikor megtudták, hogy a munkásság egyik része hajlandó a bolsevizmust átvinni a munkásszervezetekbe, azoknak volt bátorságuk és három napi súlyos és véres küzdelem árán mentették meg a szakszervezeteket attól, hogy oda a kommunisták üljenek be. A magyar szociáldemokraták között vannak olyanok, akiket az ember nagyon becsül, mint ellenfelet, akikről el lehet mondani, hogy hatalmas munkásmozgalmakat teremtettek, akikről az ember azt gondolta, hogy a munkásságot teljesen birják és mégis ezek adták be a derekukat és ezek mentek bolsevista vizekre. Most méltóztassék meggondolni, hogy ha a szociáldemokrata pártnak azokról a vezető egyéniségeiről, akikben kell, hogy az ország többi polgárai is lássák, hogy ők a munkásság egy részének vezetői, azt látják, hogy hajójuk hol jobbra, hol balra megy, akkor, ha van ellenszenv a szociáldemokrácia ellen, az az ellenszenv onnan fakad, mert nem voltak képesek a szociáldemokrata vezetők arra, hogy a munkásságot józan belátással ugy vezessék, amint ők akarták, hanem engedték a bolsevista hul| lámot a fejük fölött átcsapni és engedték, hogy ! magukat is magukkal sodorja a bolsevizmus. ! (Pikler Emil közbeszól.) Elnök: Pikier képviselő ur már befejezte