Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-315

102 A nemzetgyűlés 315. ülése 192L évi október hó 8-án, szerdán. kapjak, hanem arra van szükség, hogy cselekedetek történjenek, hogy itt az emberek, akik a háborúnak a yérzivatrában és a forradalmak mindent destruáló erejével polgári kötelességük teljesítésétől és a törvénytisztelet gondolatától teljesen eltávolíttattak, igenis, egy egyedül létező, mellékkormányt meg nem tűrő, komoly, kemény, a gyeplőt egyedül a kezében tartó államfőhatalom által taníttassanak meg arra, hogy ebben az országban csakis egyedül a törvények szerint és azok szellemében lehet élni és aki ez országban a törvényeket nem tartja meg, aki más ember életére tör, legyen bárki, legyenek felbujtói bárhol, ő maga is felbujtóival, bűnpártolóival és az eltussolókkal egyetemben odajut, ahova a törvény vonatkozó paragrafusa küldeni rendeli. (Helyeslés jobbfelől.) Midőn interpellációmat a ministerelnök úrhoz intézem, hozzá csak egyetlen kérdést óhajtok előterjeszteni: hajlandó-e a kormány az Ébredő Magyarok Egyesületét feloszlatni! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem! — Propper Sándor: Szövetségestársak voltak eddig!) Elnök: A ministerelnök ur kivan nyilatkozni! Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! A t. képviselő ur igen nagy elokvenciával és megdöbbentő adatokkal tárta fel az ő felfogását, meggyőződését és azokat a szimptómákat, amelyek Magyarország bíróságainak Ítéleteinél egyes esetekben, ugy látszik, mutatkoznak. (Drozdy Győző: Végre elismeri!) Én nem akarok az általa felhozott esetekre részletesen választ adni, hiszen annyi adatot hozott a Ház asztalára, hogy nincs módomban ebben a percben azokat ellenőrizni. Amennyiben módjukban van, az igazságügyminister ur belügyminister ur a maguk részéről nyilatkozni fognak. Én azonban le kell, hogy szögezzem ebben a pillanatban a kormány felfogását a felvetett kérdésben, tisztán és kizárólag principiális szempontokból. T. Nemzetgyűlés! A kormányt három szempon kell, hogy vezesse. Az egyik szempont bizonyára mindnyájunk által elismert szempont és ez az, hogy a biróság által hozott konkrét Ítéleteket kritika tárgyává sem a kormány, sem egyes emberek, sem. a nemzetgyűlés nem teheti. (Zaj.) Méltóztassanak megengedni, hogy ezt a felfogásomat, elvi szempontból előadjam. Azt hiszem, ez olyan tétel, amelyet a t. képviselő ur is, ha nem elfogult politikai szempontból, alá kell, hogy irjon, mert hiszen ez alaptétele a magyar alkotmánynak, amelynek értelmében a biróság egy független testület, amely legjobb meggyőződése szerint, az előadott anyag alapján függetlenül Ítélkezik és nem lehet hivatása sem a kormánynak, sem a nemzetgyűlésnek, sem semmiféle faktornak, hogy ezen Ítéletekkel szemben, különösen akkor, amikor nem befejezett Ítéletekkel állanak szemben, kritikát gyakoroljanak. Ez az első tétel, t. nemzetgyűlés. (Horváth Zoltán: Mit szól ehhez a belügyminister? — Rupert Rezső: Súlyos tévedés!) A másik tétel azonban az, hogy a kormányt, az igazságügyniinistert a felügyeleti jog a bíróságokkal szemben és törvényes hatáskörében megilleti és evvel a joggaí nemcsak szabad, hanem kötelessége is élni abban a pillanatban, amikor olyan jelenségek merülnek fel, amelyek bebizonyitottan a bíróságok ítélkezése szempontjából aggályosaknak mutatkoznak. T. Nemzetgyűlés, ha olyan jelenségek merülnek fel, amelyek a felügyeleti jog alapján az igazságügyminister ur által felügyeleti vizsgálat tárgyává tehetők, ebben az esetben kötelessége az igazságügyminister urnák ezt megtenni és az utolsó eszközt is kimeríteni, hogy ilyen jelenségek meg ne ismétlődhessenek. (Helyeslés.) Azonban továbbmegyek. Lehetnek olyan szituációk, — és nem akarok ebben a konkrét esetben, amelyet a t. képviselő ur felhozott és azokban az összes esetekben előzetes ítéletet mondani, de mondom, lehetnek olyan szituációk —, amelyekben valóban aggály merülhet fel abban a tekintetben, hogy kimerítve azokat az eszközöket, amelyek a kormány rendelkezésére állanak, a törvényszerű alapon mégsem lehetne ezen aggályos tüneteket eloszlatni. Ebben az esetben nem a kormány, hanem a törvényhozás feladata, hogy ebben a tekintetben intézkedést tegyen. (Helyeslés jobbfelől.) És hogyha olyan jelenségek muatkoznának azon vizsgálat rendjén, amelyet el kell, hogy rendeljen a kormány azon jelenségek folyamán, amelyeket észleltünk, hogy nem volna elégséges a felügyeleti vizsgálati jogkörbe eső joga és lehetősége a kormánynak, ebben az esetben a kormány egy percig sem fog habozni, hogy a törvényhozás elé lépjen, (Helyeslés és taps a jobboldalon) mert, t. nemzetgyűlés, nincs nagyobb érdeke ennek a nemzetnek, mint az, hogy az egész közvélemény bizalma osztatlanul meglegyen a biróság pártatlanságában és valódi függetlenségében. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és baloldalon. — Felkiáltások a szélsőbaloldalion: Tessék az Ébredők Egyesületét feloszlatni.) Elnök: Az igazságügyminister ur kivan nyilatkozni! Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés! Első sorban is a t. nemzetgyűlés engedelmével Hegedűs György képviselő urnák hozzám intézett interpellációjára kívánok válaszolni. Igen t. Nemzetgyűlés ! Mint jogász átértem és teljesen értékelem azt a nagy értéket, amelyeta birói függetlenség' alkotmányos szempontból képvisel. Mint volt biró lelkileg össze voltam forrva és össze vagyok forrva a birói függetlenség eszméjével és ezekből az indító okokból kifolyólag minden törekvésemnek, szándékomnak és feladatomnak tartom azt, hogy a birói függetlenséget megóvjam. Amikor a szóban forgó üggyel kapcsolatban, nevezetesen a csongrádi bombamerénylet ügyével kapcsolatban a hozzám intézett interpellációra válaszolni kívánok, egy nagyon élesen elhatárolt mesgyét kell magam elé vonnom, hogy erről az útról le nem térve, a birói függetlenséget ebben a konkrét ügyben ne érintsem. Ezt az utat ugy hiszem megvonhatónak, ha distingválok ennek az ügynek anyagi' vonatkozású részei és alaki vonatkozású részei között. Az ügy anyagi vonatkozású részei között értem magát azt a tárgyat, amely a birói ítélkezés tárgya, értem az ehhez fűződő mellékkörülményeket, olyan mellékkörülményeket, amelyek még birói mérlegelés, birói cognitio tárgyai. Alaki vonatkozású részei között ennek az ügynek pedig értem azokat az eljárási szabályokat, eljárási' módokat, amelyek szerint szabályszerűen ennek az ügynek le kellett volna folytatódnia. Ami ennek a kérdésnek anyagi vonatkozású részét illeti, erre vonatkozóan kijelentést nein tehetek (Rupert Rezső: Helyes!), mert kü> lönben beleavatkoznék egy folyó ügybe, amely-