Nemzetgyűlési napló, 1922. XXVI. kötet • 1924. október 07. - 1924. október 30.

Ülésnapok - 1922-315

A nemzetgyűlés 315. ülése 1924. évi október hó 8-án, szerdán. 103 ben a döntés a felsőbíróságok hatáskörébe tartozik. (Pikier Emii: JNe Degrének acl^ák oda! isten ments! — Rupert Rezső: Telekkönyvi bírót keli belőle csinálni, ott nem árihat! — Piller Emil: Degré még Fuchsuál is rosszabb! — Szeder Ferenc: Ali lesz a bírák külön esküjével, ez a kérdés !) Amikor ez a kérdés a ministertanácson tapétára került és megbeszélés tárgya volt, ez a distinkció megtétetett az ügy alaki és anyagi vonatkozása között és kijelenthetem, hogy sem a beiügyminister ur, nem kívánta, sem a kormány nem foglalt olyan irányban állást, hogy ennek az ügynek anyagi vonatkozású, részeibe bármily módon is beleavatkozzék. ^Rupert Rezső: Fz helyes! (Jsak azt a tárgyalási módot kell felülvizsgálni!) A bíróság felügyeletéről szóló törvény azonban elém bizonyos kötelességeket is szab. Nevezetesen itt bizonyos oldalakról vitássá tékérdés, hogy én felügyeleti jogomnál fogva valamily módon beavatkozhatom-e ebbe az ügybe. Erre vonatkozóan szükségesnek tartom azt, hogy az 1891. évi XVII. tcikknek idevonatkozó rendelkezéseivel az igen t. nemzetgyűlést megismertessen. Ennek a törvénynek ö. $-a akként rendelkezik (Olvassa): „Bármelyik felügyeleti hatóság olyan, panaszt, amelynek tárgya a felügyeleti jog körébe tartozik, köteles elfogadni." Ugyanennek a törvénynek 4. §-a felsorolja azokat az eseteket, azokat a pontokat, azokat a körülményeket, amelyek a felügyeleti jog körébe tartoznak. Énnek a 4. §-nak első pontja azt mondja (Olvassa): „Őrködés az ügyvitel szabályszerűségére, az alkalmazottak hivatalos működésére, és arra, hogy magaviseletük hivatalos állásuknak megfelelő legyen." E törvénynek 5. §-ának második bekezdése — a fejlemények folytán ezt is szükségesnek tartom megismertetni — akként rendelkezik (Olvassa): „A felügyeleti hatóságok ugy intézkednek, hogy az iratok előterjesztése által a folyamatban lévő ügyek menete, vagy éppen nem, vagy lehető rövid időre szüneteljen". Az én felfogásom szerint a törvénynek ezekben a rendelkezéseiben az foglaltatik, hogy nekem jogom van, kötelességem, ügyeimmel lenni és felügyelni arra, hogy az a biró, vagy az a bíróság, amely abban az ügyben eljárni hivatott, ugy járjon el, hogy a bírói palástra érdemes legyen. Ez felügyeleti hatáskörbe tartozik a 4. § szerint és a 6. § szerint kötelességem minden ilyen irányú panaszt elfogadni. Tisztelettel bátor vagyok bejelenteni a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ilyen irányú panaszok a ministertanácson igenis felmerültek, felmerültek a tárgyalást vezető tanácselnök magatartása tekintetében. (Rupert Rezső: Az kriminális volt!) Ennek a törvénynek alapján jogalapon állok akkor, amikor azt az álláspontot foglalom el, hogy a felügyeleti vizsgálatot ebben a részben kötelességem elrendelni. Vitás volt, vitássá tétetett még az, hogy mikor vagyok jogosult elrendelni ezt a felügyeleti vizsgálatot. Erre vonatkozóan olvastam fel az 5. §. második bekezdését, amely akként rendelkezik, hogy folyamatban lévő ügyben is elrendelhetem ezt a felügyeleti vizsgálatot, csak gondoskodás történjék arról, hogy ez az ügynek további menetét ne hátráltassa. Álláspontom tehát a bírói függetlenség kérdésében és ebben a kérdésben az, hogy sem én, sem a p kormány az ügynek anyagi vonatkozású részeit érinteni nem kívánjuk, de amennyiben magatartás tekintetében az ügy körül a főtárgyaláson hibák merültek fel és sérelmek követtettek el, ezeket kötelességünk megvizsgálni és ezekkel szemben orvoslást találni. Ez iránt az intézkedéseket meg is teszem, mert a honvédelmi minister ur konkrét panasza már nálam van és meg fogom kapni a belügyminister úrét is. Azt hiszem, hogy ezzel az elhatározással, ezzel a rendelkezéssel és ezzel a magatartással a birói függetlenséget távolról sem érintettük. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Igen t. Nemzetgyűlés! Ennek a ministertanácsnak megtörténte után én hírlapi közleményt adtam le, amelynek tartalma a következő (Olvassa):. „Ugy hallom, hogy forgalomban voltak olyas hírek, amelyek szerint a kormány az 1869. évi IV. te. megváltoztatására készülne törvényhozási utón. Kijelenthetem, hogy ezek a hirek semmi alappal nem bírnak. Olyan értelmű határozatot, amely a birói függetlenséget legtávolabbról is érintené, a ministertanács nem hozott". (Rupert Rezső: Nem. is szükséges, ha az atmoszféra megváltozik!) Ugyancsak itt kijelentettem azt is, hogy (olvassa): „amenynyiben a főtárgyaláson modorbeli hibák követtettek el, ezekkel szemben el fogok járni". Sajnos, ebben a kérdésben szükségesnek látta az Országos Birói ós Ügyészi Egyesület elnöki tanácsa is, hogy hallassa a maga szavát . . . (Mozgás és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Wolff !) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Pesthy Pál igazságügy minister:... és az e hó 7-én tartott elnöki tanácsülésen határozatot fogadott el, amely az én ez ügybeli magatartásommal is foglalkozik, (Rupert Rezső: Nincs joga hozzá ! Feloszlatni !) Ezt a határozatot kénytelen vagyok sajnálatosnak minősíteni ! (Strausz István : Illetménykérdéssel foglalkozzanak !) Ennek a határozatnak reám vonatkozó része a következő (Olvassa) : „A birói függetlenséget ért e nyilt támadás elhárítása iránt mindeddig semmiféle kormányzati intézkedés nem történt. A birói kar mélyen sértett önérzete nem tekintheti ilyennek sem azt az egyszerű kijelentést, hogy a birói függetlenséget sértő nyilatkozat a birói függetlenséget nem érinti . . . (Zaj a balodalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Pesthy Pál igazságügyinmister :... sem pedig az igazságügyminister ur ama kijelentését, hogy a kormány tagja részéről a bíróság ellen emelt panasz tárgyában a felügyeleti vizsgálatot meg fogja indítani, mely nyilatkozat arra alkalmas, hogy a jogkereső közönség a bíróság ellen intézett e támadást alkotmányos szempontból inkább megengedettnek, mint meg nem engedettnek tartsa, nem is szólva arról, hogy az a szokatlan jelenség, hogy a felügyeleti hatóság felülvizsgálatot folytasson akkor, amikor a fellebbezési bíróság előtt megvan arra a mód, hogy ugy az ítélet érdemi része, mint a bíróság egyes perbeli cselekményei ellen felhozott panaszok megvizsgáltassanak és elbíráltassanak, a bíróság tekintélyét önmagában is inkább sérti, mint védi." Ez a határozat az én eljárásomat teszi kritika tárgyává és ezzel a határozattal szemben kénytelen vagyok a magam állásfoglalását leszögezni. Én ennek a határozatnak azt a kijelentését, melyben azt mondja, hogy az az én kijelentésem, hogy felülvizsgálatot rendelek el, inkább arra alkalmas, hogy a jogkereső közönségben azt a látszatot keltse, hogy meg van engedve a birói függetlenség megtámadása — célzatosnak kell hogy minősítsem (Rupert Rezsq: Ugy is van !), azért, mert a határozat-